A technológia fejlődésével rengeteget változtak a Forma-1-es versenyautók kormánykerekei – a kezdeti években még csak az autó irányítására szolgáló eszköz ma már milliónyi lehetőséget kínál a versenyzők számára.
A technológia fejlődésével rengeteget változtak a Forma-1-es versenyautók kormánykerekei – a kezdeti években még csak az autó irányítására szolgáló eszköz ma már milliónyi lehetőséget kínál a versenyzők számára.
A versenyeken gyakran látjuk, a pilóták 1 körön belül rengetegszer variálnak a kormány különböző beállításain, hiszen a rádiót, a motorvezérlés beállításait és a fékerő-egyensúlyt is kézzel állítják – nem is beszélve a sebességváltásról.
A Williams nemrégiben leköszönt technikai igazgatója, Pat Symonds az F1 Racing magazin hasábjain enged némi betekintés az F1-es kormánykerekek világába.
A szakembernek hála megtudhatjuk, milyen szempontokat vesznek figyelembe akkor, amikor személyre szabják a szóban forgó eszközt, de kiderül az is, pontosan mennyibe is kerül a Forma-1-es versenyautók ezen modern összetevője.
KORMÁNYKERÉKBŐL VEZÉRLŐKÖZPONT
„Egészen az 1980-as évekig vissza kell mennünk ahhoz, hogy olyan kormányt találjunk, melynek nem volt más funkciója, minthogy vezessék vele az autót. Bár már akkor is előfordult olyan kapcsoló a kormányon, mely leállította a motort, ha a fojtószeleppel gond volt” – magyarázza Pat Symonds.
„A rádiót a ’80-as években vezették be, ekkor került rá az első gomb is a kormányra, amely lehetővé tette a beszélgetést. Ez időtájt kezdték el használni azt a gyorsan kioldó mechanizmust, mely lehetővé tette, hogy a versenyző gyorsan ki tudjon ugrani a pilótafülkéből.”
„De ekkor érkeztek meg az elektromos vezérlőrendszerek is – először a váltóhoz, később pedig az aktív felfüggesztéshez – ekkor vált igazán vezérlőközponttá a kormány a versenyzők számára.”
„Ezek miatt a kormányok kinézetet is megváltozott. Az elektronikus rendszerek előtt a fordulatszámmérő és a hőmérsékletet mérő műszerek is mechanikusak voltak. Kevés információhoz jutott a versenyző, és emlékszem, 1992-ben volt igény néhány bizarr megoldásra.”
„Amikor Michael Schumacherrel dolgoztam együtt a Benettonnál, ő szerette volna kiértékelni az autó és a vezetési stílusának változásait úgy, hogy valós időben nézte a szektoridőket egy körön belül. Az én megoldásom az volt, hogy egyszerűen felragasztottunk egy digitális órát stopperóra funkcióval.”
„Emlékszem, mennyire össze volt zavarodva az eladó a boltban, mert csak az érdekelt engem, hogy mennyire nagyok rajta a gombok, és hogy lehet-e használni azokat kesztyűben. Akkor pedig még jobban meglepődött, amikor megkérdeztem, hogy vehetnék-e tízet belőle.”
MEGJELENT AZ ELEKTRONIKA
„Az elektro-hidraulikus váltórendszerek bevezetése azt jelentette, hogy már nem csak egy elektronikus vezérlőegység volt a motorhoz, de volt egy a kasztnihoz is. És több információt lehetett megjelentetni a versenyző számára is.”
„Manapság a kormányba épített mikroprocesszorok kontrollálják a vizuális- és auditív információkat, illetve a versenyzőket figyelmeztető információkat is. A 3500 forintos Casio-órát, ami Michael Schumacher kormányán volt, felváltották az 1,2 millió forintos PCU8 kijelzők, melyeket minden F1-es autóban használnak.”
MENNYIBE IS KERÜL PONTOSAN?
„A kormány nem olcsó dolog. Az alap karbonstruktúra – beleértve a belső fémvázat – nagyjából 4,5 millió forintba kerül. Körülbelül 300 ezer forintot érnek a kapcsolók, a gombok és a kábelezés. A kijelző és az elektronika további 1,5 millió, és még a gyorsan kioldó mechanizmus is kb. 365 ezer forintba kerül. A fülek a kuplunghoz és a váltáshoz további 2,2 millió forint. Szóval több mint 9 millió forintnál járunk, és ebben még a designra vonatkozó költségek nincsenek benne.”
A FUNKCIÓK
„A funkciók csapatonként változnak, de ha végignézzük a fotókat, azt láthatjuk, hogy körülbelül 16 gomb, 9 forgókapcsoló, plusz a fülek helyezkednek el a kormányon. A gombok olyan egyedi funkciókkal bírnak, mint a rádió, a bokszutcai limiter, vagy a DRS-aktiváló.”
„A forgókapcsolók jóval összetettebbek és többfunkciósak. Ilyen például a motor-üzemmód, a differenciálmű, és a fékerő-elosztó. Van továbbá két multifunkciós forgókapcsoló, amit arra használnak, amire akarnak az almenükhöz. Két nyomógombot ’plusz’ és ’mínusz’ jelöléssel látnak el, ezt a kívánt beállítás eléréséhez használják. Érthető, néha miért annyira bonyolult az egész!”
NEHÉZ A VERSENYZŐK DOLGA
„Mivel komoly munkára van szükség ahhoz, hogy optimalizáljuk egy Forma-1-es autó beállításait, arra törekszünk, hogy egyetlen kapcsolóhoz kombináljunk egy beállításkészletet. Ez azt jelenti, hogy a versenyző például át tudja állítani a motort időmérő-módba azzal, hogy kiválasztja az ’időmérő’ pozíciót. Ez aztán beállítja a megfelelő gyújtást és üzemanyag-beállítást, és nem kell egyenként foglalkozni velük.”
„Nemcsak arról van szó, hogy hány feladatot kell végrehajtani egy versenyzőnek, hanem arról is, hogy mennyire nehéz ezeket elvégezni: mindig végbemegy egy gondolkodási folyamat. A beállításkészletekkel például a versenyző válláról igyekszünk levenni a terhet.”
„Egy versenyző könnyen megérti azt, hogy mielőtt elkezdi az időmérőt, ki kell választani az erőforrás időmérő-módját, de azt már nehezebben tudja, mit kell tenni, ha kap egy figyelmeztetést, miszerint meghibásodott az egyik szenzor, vagy túl gyorsan merül az akkumulátor.”
„Ez is eszünkbe jutott, amikor tavaly behozták azt a szabályt, miszerint korlátozzák a csapat és a versenyző közti rádióforgalmat. A csapatok emiatt jóval több dolgot kellett, hogy automatizáljanak.”
„De Felipe Massa még így is kapott egy defektet az egyik versenyen, mert arra koncentrált, hogy állítson az egyik kapcsolón, és nem vette észre a pályán heverő törmelékeket.”
„A kormány, illetve maga az oszlop külön törésteszten megy át, és bár a HANS-rendszer miatt ez nagyjából feleslegessé is vált, az oszlopnak össze kell törnie az FIA tesztjén.”
„És a versenyzőknek is vannak saját igényeik a kormány formáját, vagy a kapcsolók elhelyezkedését illetően. De ők is törekednek arra, hogy ne nagyon változtatgassanak a dolgokon, hogy ne kelljen annyi tartalékot legyártani ebből az egyébként nagyon drága komponensből.”