Az 1000. F1-es verseny következik! Vagy mégsem?

Fotó: Toro Rosso
BAHRAIN, BAHRAIN - MARCH 29: Sparks fly behind Alexander Albon of Thailand driving the (23) Scuderia Toro Rosso STR14 Honda on track during practice for the F1 Grand Prix of Bahrain at Bahrain International Circuit on March 29, 2019 in Bahrain, Bahrain. (Photo by Charles Coates/Getty Images) // Getty Images / Red Bull Content Pool // AP-1YVDPKV7H1W11 // Usage for editorial use only // Please go to www.redbullcontentpool.com for further information. //
Hétvégén tartják a Forma-1 történetének 1000. versenyét – a jeles alkalomra már jó ideje készülnek a száguldó cirkuszban, a fránya statisztikák azonban ezúttal is kissé ünneprontók tudnak lenni. Eláruljuk, miért is nem lesz az ezredik a Forma-1 ezredik futama, a Kínai Nagydíj!

A hétvégén esedékes sanghaji verseny kevésbé lesz fontos, mint az azt megelőző bahreini, vagy a sorban utána következő bakui megmérettetés, mégis ünnepi hangulatba öltözik az ember lelke, amikor azt hallja, a Forma-1 történetének 1000. versenyén bőgnek fel a V6-os motorok.

Nem, senki kedvét nem akarjuk elvenni az ünnepléstől, pláne nem a Kínai Nagydíj kényelmes fotelből való megtekintésétől, de nem árt, ha tiszta vizet öntünk a pohárba a számokkal kapcsolatban – már csak azért is, mert az alábbi sorokkal egy kicsit jobban megismertethetjük olvasóinkkal a száguldó cirkusz történetét.

Bár a sanghaji futamot a Forma-1 1000. versenyeként aposztrofálják, és ez lesz a sportág történetének ezredik világbajnoki futama, valójában csak a 974. olyan verseny következik, amit Forma-1-es futamként emlegethetünk a szó legszorosabb értelmében. Volt ugyanis 11. indianapolisi 500 mérföldes verseny 1950 és 1960 között, melyek ugyan pontokat értek, mégsem számítottak F1-es futamoknak, emellett pedig összesen 15 olyan világbajnoki versenyt is megtartottak 1952 és 1953 között, melyeket F2-es szabályok szerint bonyolítottak le.

Az 1955-ös indianapolisi 500 mérföldes rajtja | Fotó: Indianapolis Motor Speedway

Ha az F2-es versenyeket nem illetjük meg a ’világbajnoki futam’ jelzővel, akkor a 985-ös számot kapjuk.

De ne is álljunk meg itt, folytassuk a számmisztikát! Ha más nézőpontból közelítjük meg a helyzetet, a Kínai Nagydíj valójában az 1001. világbajnoki verseny lesz, az 1980-as Spanyol Nagydíj státuszát ugyanis a FISA és a FOCA háborúskodása miatt utólag visszavonták. És akkor még nem is beszéltünk arról a néhányszáz F1-es versenyről, melyek nem számítottak világbajnoki futamnak.

Akárhogy is számolunk, rengeteg versenyről van szó, és az ezres számot pedig mindenképpen meg kell ünnepelni – ilyenkor van lehetőség arra is, hogy egy kicsit visszatekintsünk az autósport évszázados történelmére.

A Nemzetközi Gépjárműklubok Szövetsége (AIACAR) – melyből később megalakult az FIA – 1925-ben létrehozott egy világbajnokságot a gyártók számára, mely hat idényen át futott, és melyet az Alfa Romeo, a Bugatti, majd a Delage nyert meg.

Az AIACAR aztán az 1931 és 1939 közötti időszakra elindított egy Európa-bajnokságot, mely vélhetően világbajnoksággá formálódott volna, ha nem szól közbe a II. világháború.

Rohan-Chabot vezetésével az FIA 1949-ben aztán bejelentette, hogy 1950-től kezdve világbajnokságot szervez, melynek első versenyét Silverstone-ban tartják. Az ötletet gyakran tulajdonítják Antonio Brivio autóversenyzőnek, illetve olimpiai bobversenyzőnek, valójában azonban az első verseny kitalálása igazi csoportmunka eredménye volt, melynek pontos folyamata mára a feledés homályába merült.

1950-ben Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium és Olaszország alkotta a versenynaptárat, illetve belekerült még az Indianapolis 500. Bár utóbbi versenyt teljesen más szabályok szerint futották, komoly jelentősége volt abból a szempontból, hogy a sorozatot „világbajnokságként” említhették.

Ám hogy szemléltessük, valójában mennyire irreleváns is volt az indianapolisi verseny a Forma-1-es bajnokság szempontjából, meg kell említenünk, hogy az a 33 versenyző, aki pontot szerzett az oválon, abban az érában sehol máshol nem tudott pontot gyűjteni, sőt, lényegében alig voltak grand prix-pilóták, akik elutaztak az Egyesült Államokba.

A leghíresebb kivétel Alberto Ascari volt, aki kihagyta az 1952-es bajnokság valódi, svájci nyitófutamát csak azért, hogy versenyezzen Indianapolisban. Végül már a verseny elején kiesett.

Az F1-es bajnokság első világbajnoki címét az Alfa Romeo versenyzője, Giuseppe Farina nyerte meg az Olasz Nagydíjon. A kezdeti években persze a világbajnokság még nem számított olyan nagy fajsúlyú eseménynek, mint manapság – mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Farina diadaláról az Autosport is szinte csak lábjegyzetben számolt be. Viszont elég komoly siker volt ahhoz, hogy meggyőzze az Alfa Romeót arról, érdemes visszatérni a grand prix-versenyzéshez.

Az Alfa az 1949-es év elején fújt visszavonulót, akkoriban Jean-Pierre Wimille, Achille Varzi és Felice Trossi halálára fogva mindezt. Valójában azonban sokkal komolyabb szerepet játszott az, hogy rengeteg anyagi ráfordítást igényelt az Alfa 1900-as modelljének megalkotása. Aztán, mivel volt egy nyerhető bajnokság, ami tökéletes lehetőséget kínált az autó promótálására, az olasz gyártó végül a visszatérés mellett döntött.

A Mercedes szintén vissza akart térni, Alfred Neubauer legendás csapatfőnök pedig két, háború előtti Mercedes W125-öst küldött harcba két argentin versenyen az 1951-es év elején. Bár hamar világossá vált, hogy az autók küszködnek a kanyargós pályákon, a német gyártó végül a visszatérés mellett döntött, 1954-ben és 1955-ben pedig dominált a W196-os modellel.

Bár a kezdeti évek nehezen alakultak, a Forma-1 végül a mai napig kitartott, és a brit hegyiverseny-bajnokságot leszámítva – mely 1947-ben indult útjára – nincs még egy olyan autóverseny-sorozat, mely ilyen hosszú hódító utat tett meg. És ez az igazi jelentősége az 1000. F1-es versenynek.

Lehetne persze érvelni azzal, hogy az Indycar-versenyzés története messzebbre nyúlik vissza, a valóság azonban az, hogy az amerikai sorozatot számos különböző irányítótestület kormányozta, ami miatt többször megtört a folytonossága, és olykor párhuzamosan futó sorozatok is létrejöttek.

A Forma-1 pedig az elmúlt mintegy 70 év során globális csúcskategóriájává nőtte ki magát, és a széria nélkül manapság nehéz lenne autósportról beszélnünk.

A Forma-1 1950 óta íródó történetéből Magyarország is jócskán kivette a részét: először 1986-ban rendeztek F1-es versenyt hazánkban, azóta pedig töretlen a mogyoródi futam népszerűsége. 2019-ben 34. alkalommal látogat hazánkba a száguldó cirkusz.

Baumgartner Zsolt a 2004-es Egyesült Államok Nagydíján | Fotó: Indianapolis Motor Speedway

De nemcsak a Magyar Nagydíjakkal írtuk be magunkat a történelemkönyvekbe, hiszen Magyarország bizony Forma-1-es versenyzőt is adott a világnak Baumgartner Zsolt személyében, aki a 2004-es Egyesült Államok Nagydíján pontot is szerzett.

Mi, rajongók pedig csak abban bízhatunk, hogy a királykategória mezőnyének sikerül méltó módon megünnepelni az 1000. versenyt, és Kínában parádés küzdelmet látunk majd a versenypályán.

Görgess tovább az újdonságokért!

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek

HIRDETÉS
HIRDETÉS

További hírek

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Hírlevél