Ezt tudtad? Így zajlik a mentés az F1-ben!

Extrication team kimentő csapat
Ahogy a versenyzés és az autók fejlődtek, úgy növekedett a pilóta körüli védelem – a biztonság, illetve a mentés komplexitása egyaránt, így az F1-es pályákon dolgozó kimentő csapatokon is folyamatosan nő a nyomás. 

Ahogy a versenyzés és az autók fejlődtek, úgy növekedett a pilóta körüli védelem – a védelem, illetve a mentés komplexitása egyaránt, így az F1-es pályákon dolgozó kimentő csapatokon is folyamatosan nő a nyomás. 

Mi az a kimentő csapat? 

A kimentő csapatok feladata, hogy egy súlyos baleset esetén a versenyzőt szakszerű módon emeljék ki az autóból – úgy, hogy a gerince és a nyaka mozdulatlan maradjon. Minden egyes nagydíj előtt a helyi kimentő csapatok gyakorolják, hogyan kell kiemelni a versenyzőt egy esetleges súlyos balesetet követően. Habár szerencsére nagyon ritkán van szükség arra, hogy élesben mutassák meg tudásukat a csapattagok, az FIA nagy figyelmet fordít arra, hogy felkészültek legyenek, a versenyhétvégék előtt ellenőrzik is a folyamatot, és tanácsokkal látják el őket.

Egyre több autó, egyre nagyobb kihívás

Dr. Jean-Jacques Issermann talán a világ legtapasztaltabb szakértője a kimentésnek, ugyanis az elmúlt 70 évben a motorsportnak szentelte életét, és annak, hogy a kimentés technikája és módszere, valamint a tréningek az FIA elsődleges elvárásai között szerepeljenek. Az első nemzetközi tréninget 2014-ben tartották Le Mans-ban, ahol Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Németországból, Portugáliából, Hollandiából, Japánból, Argentínából, Ausztráliából, az USA-ból, Kanadából és Dél-Afrikából érkeztek résztvevők. 

Ez volt az első alkalom, hogy Dr. Issermann iránymutatásai mellett a világ számos területéről érkeztek kimentő csapatok és delegáltak, hogy különböző autókon gyakorolják a mentés folyamatát: F1-es versenygépen, a Toyota Le Mans-autóján, az Audi WEC gépén, valamint különböző raliautókon, együléseseken és GT-autókon ismerhették meg a folyamatot a résztvevők. 

Komplex a feladat

A kimentő csapatoknak ma már több mint ajánlott résztvenniük ezen a tréningen, ahol decemberben már a Halo is megjelent – a korábban látott autók mellett ezúttal két LMP2 prototípus, egy Chevrolet Corvette, három GT+ Porsche, két GP2-autó, két F4-es, valamint egy Formula-E versenygép is fogadta a résztvevőket. 

A kimentő csapatok koncepcióját 1990-ben tették kötelezővé az FIA minden világbajnoki eseményén, azóta pedig több más versenysorozat is átvette. Minden team 6 főből áll, köztük egy orvosnak vagy paramedikusnak kell lennie. Az adott esemény orvosigazgatója pedig azért felelős, hogy a csapat minden tagja megfelelően felkészült legyen.

A tréning mindig nagyon strukturált volt, alapvetően az F1-es és egyéb együléses versenyautókra fókuszált, azonban mivel egyre komplexebb problémákat kell megoldaniuk a szakembereknek, néha ki kell lépniük a komfortzónából és gyors döntéseket kell hozniuk, amelyeket tapasztalataikra alapoznak. Óriási különbség van a motorsportban és az utcákon előforduló erőhatások között: a passzív és aktív biztonsági rendszerek teljesen eltérnek az utcai autókban alkalmazottaktól: a közvetlen összehasonlítás nehéz, és a lehetséges sérülések mértéke is teljesen más egy utcai, egy motorbaleset, vagy egy versenypályán történt incidens során. 

Éppen ezért mindenhol olyan lelkes csapatra van szükség, amelynek tagjai már összeszoktak és hosszú ideje együtt dolgoznak – a Magyar Nagydíjon is évről évre ugyanaz a csapat vesz részt, arra törekednek, hogy maximum egy embert cseréljenek le, ha szükséges. 

Kulcsszerepben: az ülés

A Forma-1-ben az ülések kialakítása is olyan szabályok szerint történik, amely illeszkedik a kimentés folyamatához. Ezt a típusú ülést már más sorozatok is átvették – előnyei és hátrányai is vannak annak, ha az üléssel együtt veszik ki a pilótát az autóból. A Forma-1-ben mindegyik kissé különböző, így a csapatoknak sincs könnyű dolguk abban, hogy az autóhoz minden szempontból illeszkedjen az eszköz. 

Ahogyan a kimentő csapat számára sem egyszerű feladat a pilóta kiemelése az autóból: valójában a legnehezebb és legkomplexebb feladat a mentés során az, amikor az ülésből egy vákuummatracra vagy hordágyra helyezik a versenyzőt. Óriási óvatosságra van szükség ahhoz, hogy a gerinc ne mozdulhasson el. 

Nem mindig akadálymentes a mentés

Nyitott vagy zárt pilótafülkés versenyautóknál egyaránt léteznek olyan akadályok, amelyek nem könnyítik meg a mentést: ezeket el kell távolítaniuk, mielőtt megkezdik a versenyző kiemelését. 

Zárt kasztnis autókban az ablak melletti hálót vagy esetenként a bukócsövet is el kell távolítani, az ajtókat teljesen kinyitni vagy leszedni, de előfordul hogy a szélvédőt, a pedálokat vagy az autó tetejét is le kell vágni.

Minden intézkedés központjában a kimentendő versenyző áll, akit védeni kell a külső hatásoktól, folyamatosan figyelemmel kísérni az állapotát, illetve – amennyiben tudatánál van – folyamatosan tájékoztatni kell arról, éppen mi történik. 

Főszerepben: a Halo

Itt érdemes megemlíteni a Halót, amelynek létjogosultságát sokáig vitatták, azonban mára már több balesetben is bizonyított. Habár sokaknak kétségei voltak afelől, hogy a kimentés hogyan zajlik majd a Halo mellett, a mentés időtartama nem lett annyival hosszabb, hogy az bármikor problémát jelentsen. Ennek ellenére a kimentőcsapatok felkészülnek arra, hogy mit kell tenni a Halóval egy ilyen helyzetben. Előfordulhat például, hogy a fejvédőt olyan hatás éri, amelynek következtében eltorzul, így nem tudják a pilótát üléssel együtt kiemelni az autóból. Ebben az esetben vagy ülés nélkül kell kivenni őt, vagy le kell vágniuk a Halót. 

Ha baleset történik, több forgatókönyv lehetséges, de lehet, hogy a versenyző sérülés nélkül, önerőből kiszáll az autóból. Ez akkor is történhet, amikor orvos még nem is érkezett a baleset helyszínére, ám nem jelenti azt, hogy a pilóta teljesen rendben van. A baleset körülményeitől függően kórházba vagy a pálya ambulanciájára szállíthatják őt ellenőrzésre. 

Mikor van szükség a kimentő csapatra? 

Az, hogy a kimentő csapat beavatkozására szükség van-e, több dologtól függ: 

  • a sérülések mértékétől és a versenyző állapotától
  • a baleset természetétől, az autó sérülésétől
  • a terület biztonságától (üzemanyag, tűz, időjárás, stb.) 
  • az elérhető erőforrásoktól

Ha a körülmények úgy kívánják, vagy a pilóta életveszélyes állapotban lenne, akkor a lehető leggyorsabban ki kell őt menteni – az ülés nélkül, azonban fokozottan ügyelni kell a nyak és a gerinc stabilitására.

Ha a pilóta állapota stabil, és a körülmények nem igénylik a sürgős kimentést, akkor két lehetőség áll fenn: 

  • Ha a mentés nem ütközik fizikai akadályba, a Halo nem deformálódott és az ülés rendben van, akkor a kimentés a papírforma szerint véghezvihető az ülés kiemelésével – mindeközben természetesen folyamatosan kommunikálniuk kell a pilótával. 
  • Ha a mentés akadályba ütközhet, vagyis valami gátolja a pilótafülke kijáratához való hozzáférést, a Halo deformálódott, vagy sérült az ülés, akkor a versenyzőt az ülés nélkül kell kiemelni az autóból. Ekkor könnyen előfordulhat, hogy a Halót le kell vágni, ehhez speciális eszközök és tudás szükséges. 

A mentési folyamat nem egyszerű a benne résztvevők számára, azonban a legnehezebb a sérült pilóta számára.

Szerencsére ritkán történik olyan súlyos baleset, ahol a fenti folyamatot alkalmazniuk kell a szakembereknek, azonban ha csak egyszer is megtörténik, éppen akkor lesz a legnagyobb szükség a legnagyobb szakértelemre, összhangra és profizmusra – ez alapján válogatják össze a kimentőcsapat tagjait, akikről Magyarországon is minden évben elismerően nyilatkozik az FIA. 

Forrás: Auto+ Medical

Maradj még, olvasd el ezeket is!

 

 

Kapcsolódó cikkek

Friss hírek

 

 

 

 

 

 

Kövess minket a Facebookon is!

Kövess minket a Facebookon is!