Forma-1 sztorik, érdekességek (1. rész)

Rövid, érdekes történetek a Forma-1 világából…

Rövid, érdekes történetek a Forma-1 világából…

Automata váltó 1951-ben

1951-ben a Talbot-Lago kocsik különlegességét az adta, hogy a váltója egyedülállóan csupán 4 fokozatot tudott, de már félautomata (!) volt. A motor teljesítménye jócskán alulmaradt az Alfáé és a Ferrarié mögött, ezért látható hasznát nem vette az elektromos relék villámgyors kapcsolásainak. Az efféle félautomata sebességváltóért csodáltuk 1989-ben a Ferrarikat, mint úttörőket, pedig nincs új a nap alatt.

Hillt majdnem meglincselték

Phil Hill, az első amerikai F1-es világbajnok pályafutása elején, gyomorfekélye ellenére is versenyzett. Az orvosok tanácsára tíz hónapra befeküdt egy klinikára, azért, hogy egészségét megmentsék. Amikor elhagyta a kórházat, minél több versenyen vállalta az indulást, hogy hírnevet szerezzen magának.

A legemlékezetesebb diadalát Messinában aratta. Az éjszakai versenyen a közvilágítás lámpái csak halványan mutatták az irányt a nedves úttesten. A nézők a korláton könyököltek, otthonról hozott székeiken ülve.

Phil Hill a parázsló cigarettavégekhez is viszonyította az út szélességét, és amikor győzelmi révületben leállította privát Ferrariját, a nézők egy csoportja megrohamozta.

Integetve várta őket, de azok hirtelen előrántották a hátuk mögé rejtett kerítésléceket és nekitámadtak. Ott ütötték, ahol érték. Égő cigarettát nyomtak az arcába, mert összetévesztették azzal a versenyzővel, aki hazai kedvencüket leszorította a pályáról. Hillt barátja mentette ki, mikor revolverével a levegőbe lőtt.

Chapman és Tony Vandervall

Még a Lotus térhódítása előtt hírnevet szerzett magának Colin Chapman a Forma-1-ben. Karosszéria-lakatosok és autószerelők után – akik elsősorban saját széllel bélelt ötleteiket valósították meg – ő volt az első “igazi” mérnök a sportban, aki a repüléstan fizikáját vette alapul.

Tony Vanderwall kezdetleges járművét (Vanwall) csupán néhány egyszerű beavatkozással azonnal ütőképessé tette. Ez volt az első bizonyítéka tehetségének.

Amikor Jim Clarkkal megnyerték az 500 mérföldes indianapolisi versenyt, a Lotus kocsi felépítését egy csapásra lemásolták a tengerentúliak. (Chapman épített később gázturbinás kocsit is, mely elegendő “kifutási”, tesztelési idő híján sosem forrott ki teljesen. Ezt a megoldást kifejezetten az amerikai versenyekre szánta. A gázturbinás Lotus pár éven belül minden bizonnyal lesöpörte volna az Indy-kocsikat, de erre mégsem kerülhetett sor, időközben a tengerentúlon megváltoztatták az előírásokat.)

Vb-cím – egyetlen körön

Többen vesztettek már el világbajnoki címet az utolsó versenyen, de senki soha olyan közel nem volt egy megkoronázáshoz, mint a repülő skót, Jim Clark.

1963 bajnoka a korona megvédésére készült, ehhez “csupán” nyernie kellett Mexikóvárosban. Október 25-én futották ezt a döntőt, ahol Clark az első kockából indult, hatvannégy körön át fölényesen vezetett, de a futamot 65 körre írták ki.

Az utolsó körben Clark Lotusa leállt. Így Dan Gurney győzött, és a másodiknak célba ért John Surteest (Ferrari), korábbi motorkerékpár bajnokot – avatták világbajnokká. Clark 1963-ban és 1965-ben simán nyert világbajnokságot, ez a 64-es gikszer akadályozta meg, hogy zsinórban három vb-címet szerezzen a Forma-1-ben.

Folyt. köv.

Görgess tovább az újdonságokért!

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek

HIRDETÉS
HIRDETÉS

OSRAM

További hírek

HIRDETÉS
HIRDETÉS
}

Kövess minket a Facebookon is!

Kövess minket a Facebookon is!