2008. szeptember végén a csapatok Szingapúrban gyülekeztek, hogy lefussák a Forma-1 történetének első villanyfényes versenyét.
2008. szeptember végén a csapatok Szingapúrban gyülekeztek, hogy lefussák a Forma-1 történetének első villanyfényes versenyét.
A négymilliós városállam nem kevesebb, mint 35 millió dollárt fizetett a versenyért, amely úgy tűnt, a két bajnokaspiráns, Lewis Hamilton és Felipe Massa csatáját hozza.
Csakhogy a „varázsló” Flavio Briatore keze másképp rendezte a dolgokat. Csapata, a Renault ekkoriban komoly hullámvölgyben volt és a szezon első 14 versenyén csak néhány halovány eredményt sikerült felmutatni.
Szingapúrban azonban a franciák merész cselre szánták el magukat. Alonso kevés üzemanyaggal vágott neki a viadalnak és nagyon korán, a 12. körben kijött tankolni. Két körrel később csapattársa, az ifjú Nelson Piquet egyszer csak nekirobogott a falnak és pályára sietett a biztonsági autó.
A kívülállók nem sejtettek semmit, az egész szokványos versenybalesetnek tűnt. Az ütközés Alonsónak jött a legjobban, aki már árkon-bokron túl járt, mire a többiek is kijöttek a depóba.
Ekkor még senki nem sejtette, hogy a spanyol győzelme mögött jól szervezett szabotázsakció áll. A verseny után egyedül Massa – neki jött a legrosszabbul a baleset – tett olyan kijelentést, hogy nem tartja kizártnak, hogy szándékosan történt az egész. Ekkor még mindenki csak mosolygott a Ferrari pilótájának összeesküvés elméletén.
Először a brazil verseny hétvégéjén bújt ki a szög a zsákból, amikor az idősebb Nelson Piquet az egykori Brabham alkalmazottal, Charlie Whitinggal beszélgetett. A háromszoros világbajnok elkotyogta, amit a fiától hallott, mégpedig, hogy az egész meg lett szervezve és Nelsinho a csapatvezetés utasítására hozta össze a balesetet.
Az FIA technikai delegátusának vezetője azt a tanácsot adta Piquetnek, hogy fia karrierjének érdekében jobb, ha tartja a száját. Ezután belső körökben futótűzként terjedt a hír, de tanúk hiányában az FIA nem tudta bizonyítani az ügyet.
Ez a könyv az Ezüstnyilak történetébe vezeti be az olvasókat, amelynek főszereplői olyan nevek, mint Caracciola, Fangio, Häkkinen, napjainkban pedig Lewis Hamilton, Jenson Button vagy éppen Michael Schumacher.
Amikor viszont a következő év derekán a Renault lapátra tette a kis Piquet-t, a brazil kitálalt. Piquet elmondása szerint Briatore volt az értelmi szerző, Pat Symonds technikai igazgató pedig kijelölte azt a helyet, ahol bele kellett csúsznia a betonfalba. Állítólag a verseny után az olasz playboy még meg is köszönte neki tettét.
Briatore és Symonds egy darabig még tagadták a vádat, ám az FIA Motorsport Világtanácsa vizsgálatot rendelt el. A szövetség úgy döntött, hogy két évre kizárja a francia gárdát a Forma-1-ből, ám ekkor Ecclestone közbelépett.
Olyan háttéralku született, miszerint ha, a Renault beismeri a csalás tényét és meneszti Briatorét és Symondsot, akkor a szövetség két évre felfüggeszti a büntetést.
A két főkolompos azonban nem úszta meg ennyivel. Max Mosley Briatorét örökre, Symondsot pedig öt évre kitiltotta minden FIA rendezvényről. Később az olasz menedzser bíróságon támadta meg az ítéletet, majd amikor Jean Todt került az FIA székébe, eltörölte a korábban kiszabott büntetést.
„Mint a Renault csapat ügyvezetője, elismerem a felelősségem, de nem tartom magam bűnösnek az ügyben” – állt Briatore közleményében.
Nelson Piquet jr.-nak viszont F1-es karrierje végét jelentette az ügy. A brazil azóta a NASCAR kisteherautó bajnokságában megy és versenyeket is nyer.
Az érintettek vallomásai szerint viszont a későbbi győztes Alonsónak fogalma sem volt mi folyik a héttérben, állítólag úgy ment végig a versenyen, hogy lövése sem volt a „machinációról”. Állítólag…
