A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) korábbi elnöke, Max Mosley továbbra is a költségvetési plafon bevezetését tartja az egyetlen járható útnak a Forma-1 számára.
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) korábbi elnöke, Max Mosley továbbra is a költségvetési plafon bevezetését tartja az egyetlen járható útnak a Forma-1 számára.
Miközben a száguldó cirkusz csapatai továbbra sem tudtak megállapodni a költségek kontrollálásának módjáról, a kisebb alakulatok egyre nagyobb bajba kerülnek.
Mosley – aki 1993 és 2009 között foglalta el az FIA elnöki székét – a minap egy interjúban elárulta, a Forma-1 belebukik abba, ha a továbbiakban is a szigorú szabályokkal próbálja meg kordában tartani a költségeket.
„Összességében én magam is ugyanolyan bűnös vagyok, mert 2000-től kezdve a szabályokra fókuszáltam” – mondta az FIA korábbi elnöke az AUTOSPORT-nak.
„Az elmélet az volt, hogyha jók a szabályok, sikerül lejjebb szorítani a költségeket. De aztán rá kellett jönnünk, hogy ez nem így van. Például megpróbáltuk szűkíteni a motorgyártók szabadságát – de a kiadásokban ez nem okozott változást. Az eredmény egész egyszerűen annyi volt, hogy több millió dollárt sikerült elkölteni arra, hogy csökkentsük a motorerőt. Ez minden.”
„Aztán egy logikai sorrendet követve befagyasztottuk a motorfejlesztéseket. Minden szakértő azt mondta nekem, hogy ez lesz a megoldás! Szóval mit csináltak a motorgyártók? Vagyonokat költöttek az ún. airbox kifejlesztésére. Azt hiszem, nagyjából 30 lóerőt nyertek ezáltal.”
„Végül rá kellett jönnöm, semmit nem ért mindaz, amit a szabályokkal műveltünk. Bizonyítottuk, hogy a szabályok által nem tudjuk kontrollálni a kiadásokat. Szükség volt egy költségvetési plafonra.”
Mosley eredetileg már 2009-ben szerette volna bevezetni a költségvetési plafont, azonban a Forma-1 csapatainak éles ellenállásába ütközött.
A korábbi elnök kifejtette, megérti az élcsapatok tiltakozását, ha ugyanis a kevesebb pénzből gazdálkodó csapatok hasonlóan versenyképesek lehetnének, meggyengülnének pozícióik.
„Miért nem engedjük a rendkívül kis költségvetésből gazdálkodó csapatoknak, hogy nagyobb technikai szabadság révén közelebb – úgy 1 másodpercen belülre – kerüljenek az élmezőnyhöz képest? Szerintem ez teljesen logikus. Mert ha ez megvalósulna, a nézőtéren ülők nem látnák a különbséget egy 50 millió és egy 500 millió dolláros csapat között.”
Mosley kifejtette, a Forma-1 televíziós bevételeinek arányosabb elosztásával sok csapat pénzügyi problémáit meg lehetne oldani.
„Ha racionálisan futtat az ember egy üzletet, akkor mindenkinek ugyanannyi pénzt ad. Az éves költségvetés így kevesebb, de legalább annyi lehetne, mint amennyi pénzt kapnak. És aztán mondhatnánk ezeknek a csapatoknak, hogy az a pénz, amit a támogatóktól kapnak, a profitjuk. Nincs semmi baj azzal, ha profitot termel egy istálló, ez lenne a tökéletes megoldás. De az élet nem ilyen egyszerű, nemigaz?”