Leclerc a szahíri verseny rajtjánál pozíciókat veszített, pár körrel később azonban rákapcsolt, és újra az élre állt. A monacói az 1-es kanyarban egy határozott manőverrel előzte vissza csapattársát, Vettelt, habár azt az utasítást kapta, „két körig maradjon” a német mögött.
A 21 esztendős tehetséget Sanghajban megkérdezték a történtekről, és rámutatott arra, Melbourne-ben tiszteletben tartotta a csapat kérését.
„Úgy gondolom – és ezt Ausztráliában is megmutattam –, hogy a csapatérdek rendkívül fontos. De ebben az adott helyzetben szerintem elég nagy tempóelőnyben voltam a futam azon szakaszában” – magyarázta.
„Lehetőségem volt az egyenesben, és egyszerűen nem láttam értelmét annak, ha elveszem a lábam és hátul maradok. Egyszerűen kihasználtam a lehetőséget. Biztonságos előzés volt, úgyhogy bevállaltam.”
Mattia Binotto, a Ferrari csapatfőnöke még az idénykezdet előtt azt mondta, kezdetben Vettel élvez majd elsőbbséget a csapatnál, Leclerc azonban a bahreini hétvégén végig jobb volt a négyszeres bajnoknál.
Amikor Vettelt is megkérdezték a minap Leclerc előzéséről, a német azt mondta, „nem lepte meg” csapattársa döntése.
„Szerintem elég világos volt, hogy sokkal gyorsabb volt nálam azon a ponton” – ismerte el Vettel.
„Visszaelőzhettem volna a következő egyenesben, de én úgy ítéltem meg, hogy több időt veszítenék, akárcsak ő. A verseny onnantól kezdve nagyon hosszú volt, és ahogy elmondtam korábban is, végül nem alakult megfelelően számomra.”
„Szóval azon a pontok legfeljebb feltarthattam volna Charlest, vagy tönkre tehettem volna a versenyét.”
Leclerc elárulta, a Bahreinben történtek miatt sem változott meg a kapcsolata Vettellel.
„Kezdettől fogva le akarjuk győzni egymást, szerintem ez minden csapatnál teljesen normális dolog. Az ember mindig le akarja nyomni a csapattársát, hiszen ő ül ugyanolyan autóban.”
„Másfelül viszont remek kompromisszumot találtunk az egymás elleni küzdelmekben, és összedolgozunk, amikor kiszállunk az autóból. Ez rendkívül fontos a csapat számára, illetve az autó fejlesztése szempontjából is.”
„Szóval igen, szerintem megtaláltuk a megfelelő kompromisszumot, de semmi sem változott.”