A brit istálló egy egyedülálló diffúzormegoldással rukkolt elő a bahreini teszteken az elmúlt héten – a csapat így próbálja meg visszanyerni azt a leszorítóerő-veszteséget, amit a padlólemezre vonatkozó új szabályok okoznak.

A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) új szabályai szerint a padlólemez csatornái közötti elválasztóelemek magassága 50 mm-rel alacsonyabb kell, hogy legyen.

Bár a szabályozás meglehetősen egyértelmű, gyanítható volt, hogy a McLaren előállt egy okos ötlettel, az új, MCL35M kódjelű autó bemutatásakor ugyanis nagyon titkolóztak az autó ezen részét illetően.

A bahreini teszten aztán kiderült a turpisság: a McLaren egy egyedi megoldással állt elő. Egy ügyes trükkel lehetővé tették azt, hogy két elválasztóelem az elméleti határvonalon túlnyúljon, feltéve, hogy azokat az autó középvonalától számítva 250 mm-en belül helyezik el.

A trükk valójában az, hogy az aerodinamikusok hátrafelé meghosszabbították a padlólemezt, hogy létrehozhassák ezeket az alacsonyabbra nyúló, és a diffúzor aljáról kiinduló lemezeket.

A McLaren gondosan áttanulmányozta a szabályokat, melyek meghatározzák a diffúzor különböző részeinek méreteit, melyek gyakorlatilag lehetővé teszik a hosszabb elválasztóelemek alkalmazását, feltéve, ha azok az autó középvonalához mérten 250 mm-en belül helyezkednek el.

Nem egy bonyolult trükkről van tehát szó, feltehetően ezért is lepődtek meg a McLarennél azon, hogy a riválisok közül senki sem alkalmazta – eddig.

„Ez egy szokványos tervezési ötlet, és ami azt illeti, szerintem kicsit meg is lepődtünk azon, hogy talán mi vagyunk az egyetlen csapat, mely alkalmazta” – mondta a wokingi gárda technikai igazgatója, James Key.

„Ez csupán egy megoldás egy olyan területen, melyen változtattak az idei évre. Van egy bizonyos szabályozás erre a területre a 250 mm-es pozíción belül az autó középvonalától mérve mindkét oldalra. Azokra az apró vortexgenerátorokra, melyek szinte minden autón látni, és melyek apró alumíniumból vagy karbonból készült elemek, valójában ugyanaz a szabályozás vonatkozik. Szóval meglehetősen egyértelmű a dolog.”

„Szükség van egy CAD-monitorra, hogy megfelelően látni lehessen, CAD-adatok nélkül nehéz bizonyítani, hogy valóban azokon a helyeken vannak, melyeken a szabályok szerint lenniük kell, és nehéz bizonyítani, hogy ez egy folytonos felület. De valójában ez minden.”

Azt persze nem kell várni a McLaren megoldásától, hogy olyan hatást ér majd el, mint annak idején a dupla diffúzor, ám kétségkívül hatásos lehet az autó viselkedése szempontjából. Ezért szinte biztosra vehető, hogy a riválisok is megvizsgálják majd – ha pedig az alkalmazása mellett döntenek, nem lesz nehéz lemásolni.

Key szerint 3-5 hét elég lehet erre.

„Ha egy hét után van érdeklődés a mi diffúzorunkra, vagy akár a Mercedes padlólemezére, vagy bármire vonatkozóan, akkor igazából annak megértéséről szól az egész, hogy az adott megoldás hogyan működne a saját autón. Ez a kulcs.”

„Elképzelhető, hogy egy egyedi geometriát kell megalkotni, hiszen hiába érted meg az alapelvet, hozzá kell igazítani az autódhoz, hogy megfelelően működjön. A diffúzor például egy nagyon stabil dolog ebben a környezetben. Szóval szükség lesz szélcsatorna-tesztekre, ami 1-2 hétig tart, és aztán le kell gyártani. Ezek a lépések elég egyértelműek.”

„Szóval mondhatjuk, hogy 2-5 hét telik el aközött, hogy csinálnak róla egy fotót, majd felteszik az autóra – ha tényleg le akarják másolni.”