Norris az élről vágott neki a 19 körös versenynek, és a futam egészében az élen autózott, sőt, segítette a 3. helyről rajtoló Piastrit, aki a startot követően fel tudott zárkózni mögé, és a DRS segítségével maga mögött tartotta George Russellt.

Sokáig úgy tűnt, a győzelmet Norris be is zsebeli, a brit pilóta azonban a verseny utolsó körének utolsó kanyarjában lelassított és elengedte maga mellett csapattársát, aki így győzött a sprintfutamon. A gesztust annak köszönhette, hogy a Sao Pauló-i Nagydíjon ő volt az, aki átengedte az elsőséget Norrisnak, aki akkor még harcolt a világbajnoki címért Max Verstappennel.

Norris a verseny után elárulta, mindenképp szerette volna visszaadni a szívességet Piastrinak, noha a csapat nem akart pozíciócserét.

„Meglett a kettős győzelem, ez volt a célunk ma, a csapat megszerezte a maximális pontmennyiséget, szóval elégedettek vagyunk” — mondta a McLaren versenyzője. „Tökéletesen kiviteleztünk mindent csapatként. Azt gondolom, a tempó jó volt, egy kicsit talán nyomhattam volna jobban, de próbáltuk magunk mögött tartani a többieket, hogy George ne kerüljön túl közel.”

Az utolsó körös elengedéssel kapcsolatban Norris nevetve hozzátette: „Egy kicsit szorosabb volt, mint szerettem volna, de terveztem már Brazília óta. Azt gondolom, így a legjobb, egy kicsit necces volt, a csapatnál szóltak, hogy ne is csináljam, de úgy gondoltam, működni fog, és így is lett. Hogy őszinte legyek, egyáltalán nem bánom. Nem azért vagyok itt, hogy sprintfutamokat nyerjek, hanem azért, hogy versenyeken győzzek — és persze bajnokságot.”