Eláruljuk, hogyan lesznek beszédesek az F1-es teszteredmények - F1VILÁG.HU

Eláruljuk, hogyan lesznek beszédesek az F1-es teszteredmények

HIRDETÉS
Három napot töltenek el teszteléssel Bahreinben a Forma-1 csapatai, és bár gyakran halljuk, a teszteredményekből messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, ne legyenek illúzióink: a száguldó cirkusz alakulatai igenis képesek tiszta képet kapni erről, hogyan is állnak az erősorrend terén.
Lando Norris, McLaren MCL38, in the pit lane

Az elmúlt néhány nap eseményei látva elmondható, a Forma-1 csapatai már-már tökélyre fejlesztették versenyautóik megbízhatóságát, és hiába beszélhetünk számos esetben is radikális változtatásokról, gyakorlatilag az istállók többsége képes volt rengeteg időt a pályán tölteni Bahreinben. Mivel nem tudjuk, ki milyen programot teljesít, külső szemlélőként nehéz tiszta képet kapni az erőviszonyokról, a Forma-1-es csapatok azonban az évek során kifejlesztett technikáikkal meglepő pontossággal ki tudják elemezni, pontosan mi is áll egy adott rivális körideje mögött.

Az természetesen igaz, hogy ilyenkor számos ismeretlen tényezőt kell figyelembe venni, hiszen azt egy csapat sem tudhatja, az ellenfél autói pontosan mennyi üzemanyaggal vannak a pályán, milyen motormódokat használnak, mit tudnak kihozni a gumikból, illetve, hogy a versenyzők valójában mennyire is nyomják padlóig azt a bizonyos gázpedált. Ennek ellenére a téli teszteken megfutott köridők egyáltalán nem jelentéktelenek – ha elég ideig nézzük őket gondosan elemezgetve, akkor bizony képesek felfedni titkaikat!

MIT TUDUNK, ÉS MIT NEM?

Egy csapat az elemzést leginkább azokkal a dolgokkal kezdi, amiket tud. A köridő nyilván ismert, mint ahogy a megtett körök száma is – és persze azt is tudni lehet, nagyságrendileg egy autó mennyi üzemanyagot éget el egy körön. A szimulációk alapján pedig azt is könnyedén ki lehet számítani, mennyit gyorsul egy versenyautó azzal, hogy körönként elfogyaszt bizonyos mennyiségű üzemanyagot. És persze azt is, hogy az adott gumiszett mennyit lassul minden egyes körben. Természetesen a gumikeverékek közti köridő-különbség is jól felbecsülhető, ráadásul a teszt előrehaladtával ezek az adatok egyre pontosabbá válnak. Mindezek ismeretében pedig már lehet kezdeni számolgatni!

Bár furcsának tűnhet, a csapatok szokásai meglehetősen ragadósak! Hajlamosak hasonlóan hozzáállni a tesztekhez minden egyes évben. A legtöbb istálló háromféle üzemanyag-mennyiséggel köröz: kevéssel, hogy lássa az autó teljesítményét, a munka nagy részében közepes mennyiséggel, illetve teli tankkal a versenyszimulációk miatt. Természetesen csapata válogatja, hogy ez pontosan mit is jelent mennyiségileg, de furcsa mód nem sokat változtatnak egyik évről a másikra. Egy istálló pedig a riválisok teljesítményének kielemzéséhez azt feltételezi, hogy az adott csapat ugyanúgy jár el, ahogy egy évvel korábban.

Ha pedig rendelkezésre állnak a köridők minden egyes csapathoz, és vannak feltételezések arra vonatkozóan, hogy a fent említett három üzemanyag-mennyiségi szint közül az adott autó éppen melyikkel volt a pályán, akkor a nyers végeredményt át lehet már konvertálni egyfajta erősorrendre. Az első becslések természetesen közel sem pontosak, és ez az erősorrend ilyenkor nagyban függ attól, hogy milyen minőségben sikerült előállni azokkal a bizonyos előfeltételezésekkel. Ha például úgy kalkuláltunk, hogy egy autó 50 kg üzemanyaggal volt a pályán, miközben a valóságban 100 kg benzin volt a tankban, akkor jelentősen alábecsüljük a tempóját.

EGYRE INKÁBB TISZTUL A KÉP

Viszont ahogy telnek a tesztnapok, és az autók futják köreiket a pályán, a becslések úgy lesznek egyre finomabbak – méghozzá úgy, hogy folyamatosan finomítják annak az üzemanyagmennyiségnek az alsó küszöbét, amennyinek lennie kell az adott autóban. Ezt pedig a körök számolásával tudják elérni. Ha például egy autó 10 kört tesz meg, és tegyük fel, hogy egy körben 1,7 kg üzemanyag fogy, akkor legalább 17 kg üzemanyagnak kell lennie az autóban. A valóságban persze a csapatok nem szeretik ennyire kimérni az üzemanyagot, így jó eséllyel ilyenkor legalább 27 kg benzin van a tankban.

Fotó: Red Bull Racing

Amennyiben elővesszük korábbi feltételezésünket, miszerint az általános tesztekhez a csapat általában 50 kg üzemanyagot használ, akkor számolhatunk úgy, hogy 27 és 50 kg között helyezkedik el ez a bizonyos mennyiség. És ahogy az autók futják köreiket, és egyre inkább telnek a tesztnapok, úgy válik egyre pontosabbá ez a képlet.

Hirdetés

Ha azt látjuk, hogy egy autó tempója jelentősen nő vagy csökken, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy másmilyen üzemanyagterheléssel gurult pályára, mint korábban. Ha például jelentős mértékben gyorsul, gyaníthatjuk, hogy a teljesítményre fókuszáltak egy kicsit.

AZOK A BIZONYOS VERSENYSZIMULÁCIÓK

Valódi betekintést pedig akkor kapunk, ha egy istálló versenyszimuláció teljesítésébe kezd. Egy teljes versenytáv teljesítése ugyanis valódi kerékcserékkel megspékelve arra enged következtetni, hogy a tank nagyjából tele volt. Ez pedig drámai mértékben csökkenti a hibák lehetőségét a becslésekben, a köridőket pedig közvetlenül lehet összehasonlítani.

A feltételezett üzemanyagszintek folyamatos rögzítése mellett a stratégák figyelemmel kísérik a sebességeket és a gyorsulási adatokat is a GPS-rendszer segítségével – ez leginkább a különféle motormódok nyomon követéséhez nyújt segítséget. Ahogy a csapatok váltogatnak az egyes motormódok között, szépen lassan felfedik titkaikat arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi közül válogathatnak, és azokat mikor használják. Ez lehetővé teszi, hogy tovább finomítsanak a köridőkre vonatkozó becsléseken.

Az első tesztnap végére már egy meglehetősen homályos minta is kirajzolódik, az első teszthét végére viszont egyre élesebbé válik.

Fotó: Aston Martin F1 Team

A KÖVETKEZTETÉSEK

És hogy mit lehet elmondani a három tesztnap eredményeiről? Itt válik nehézzé a dolog, hiszen ezek a becslések alsó határértékű becslések. Azt nagy magabiztossággal meg lehet mondani, hogy ’versenytársunk legalább olyan gyors, mint XY’, azt viszont már nem, hogy mennyivel tudott volna gyorsabb lenni. Azzal egyik csapat sem szeretne dicsekedni, hogy gyorsabbak, mint egy másik istálló, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy mi az, ami rejtve maradt, és hogy mi következik. Elképzelhető például az, hogy miközben a Red Bull gyorsnak tűnt a teszteken, a szezon első versenyhétvégéjére a Ferrari és a Mercedes egy jelentős fejlesztési csomaggal érkezik.

Egy szó, mint száz, a Forma-1 csapatainál külön szakemberek foglalkoznak azzal, hogy kielemezzék a rivális csapatok teljesítményét, és megfigyeljék azok technikai megoldásait, versenyautóik tulajdonságait. Nem feltétlenül azért, mert tudni szeretnék, milyen esélyekkel vágnak neki az új idénynek, hanem elsősorban azért, hogy lássák, mely területeken van szükségük előrelépésre, és mik azok, amikben az ellenfelek egész egyszerűen jobbak náluk.

Görgess tovább, a reklám után folytatjuk!

A legfrissebbek

Kövess minket a Facebookon is!

Kövess minket a Facebookon is!