Hamilton az Eifel Nagydíjon utolérte Michael Schumachert a győzelmek számát illetően, miután 91. alkalommal is a dobogó legfelső fokán ünnepelhetett. 

A futam után Mick Schumacher odament Hamiltonhoz, és átadta neki édesapja egyik sisakját – a brit pilóta már ekkor nem találta a szavakat, de kicsivel később is csak nehezen tudott nyilatkozni. 

„Nagyon nehéz bármit is mondani most, még nem tudom felfogni, és valamiért iszonyatosan fáj a fejem” – mondta Hamilton. „Annyira nehéz verseny volt, fizikailag is és mentálisan is kihívásokkal teli.Őrületes ez a 91 győzelem, és nem lesz könnyebb, ez biztos.” 

„Minden nehezebb lesz, ahogy idősebb leszel, más kihívásokkal kell szembenézned, de megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek, és nem tudom kifejezni, hogy mennyire hálás vagyok minden egyes csapattagnak a gyárban, mindenkinek, aki továbbra is hisz bennem – nagyon hihetetlen.”

Hamilton csak a 2. rajtkockából vághatott neki a 60 körös versenynek, és sokáig csapattársát, Valtteri Bottast követte, miután nem sikerült őt megelőznie a rajtnál. A Mercedes-versenyzők csatáztak egymással, egy pillanatig úgy tűnt, Hamilton átveszi az elsőséget, azonban Bottas nem hagyta magát – később azonban hibázott, és a brit el tudott menni mellette. 

„Jól sikerült a rajtom, közel voltunk egymáshoz az első kanyarban, nem láttam, hogy pontosan hol van, de helyet kellett hagynom neki, aztán nagyon keményen jött vissza, és lenyűgözött, nagyon büszke voltam rá, hogy mennyire agresszív volt, és arra gondoltam, hogy igen, ezt nem is lehet másképp. Nagyon-nagyon jó versenyzés volt tőle.”

„Aztán azon voltam, hogyan tudok újabb lehetőséget teremteni, megpróbáltam növelni a nyomást rajta anélkül, hogy a gumijaimat kinyírnám, aztán sikerült odáig nyomasztanom őt, hogy elfogytak az első gumijai, és úgy voltam vele, hogy oké, itt a lehetőség. Aztán blokkoltak a kerekei, utána pedig már game over volt. Aztán Max is ott volt, igazi nagy kihívás volt magam mögött tartani őt ma.”