Norris már a spielbergi időmérőn is parádézott: magabiztos teljesítménnyel bejutott a Q3-ba, és végül a 8. helyről kezdhette meg az Osztrák Nagydíjat.

A versenyen aztán keményen harcolt, a hajrában pedig Fernando Alonsóval szemben kellett csatáznia, végül azonban nem tudta megvédeni a pontszerző, 10. pozíciót.

„Jó volt a stratégiánk, szívvel-lélekkel versenyeztem, de ha választani lehetne, hogy ki legyen mögötted ilyen helyzetben, biztosan nem Fernandót választaná az ember, az ő tempója pedig az időmérőn elég lett volna arra is, hogy a top 5-ben végezzen” – mondta a brit tehetség.

„Szóval egy olyasvalakit magam mögött tartani, mint Fernando, akinek a tempója a top 5-höz is elég lett volna, majdhogynem lehetetlen volt. Persze megpróbáltam, és igen, nagyon közel volt.”

Russell tehát újra lecsúszott a pontszerzésről, elmondása szerint azonban bőven voltak pozitívumai az osztrák hétvégének.

„Pozitívum: a Q3. Pozitívum: a 11. hely, közel a top 10-hez. Nekem pedig személy szerint ez volt az egyik első igazi csatám a pályán, és úgy érzem, szépen tartottam magam, nem követtem el buta hibákat. 3 éve vagyok már az F1-ben, és egy évig teljesen egyedül versenyeztem. Tavaly szinte ugyanez volt, szóval jó volt végre csatázni egyet, főleg egy olyan sráccal, mint Fernando.”

Russellnek már a rajt előtt volt min aggódnia, a rajtrácsra kivezető körén ugyanis jelezte rádión, valami gond van autójának hátuljával. A csapat aztán ellenőrizte a dolgot, a fiatal pilóta pedig el tudott rajtolni, és célba is ért.

„Elég aggasztó volt a rajtnál: úgy éreztem, van egy kis problémánk. Még ki kell vizsgálnunk. Van elképzelésünk arról, miből fakadt, és aztán sikerült jól rajtolnom, de sajnos [Yuki] Tsunoda bevágott elém. Volt egy nagy elfékezése, és el kellett kerülnie egy komolyabb ütközést, ami engem is hátráltatott, és két-három helyet veszítettem. De ez nem változtatott a verseny végeredményén.”