Az úgynevezett „delfinezés” akkor jelentkezik, amikor a versenyautó elér egy bizonyos sebességet az egyenesekben. A jelenség már jó néhány évtizede ismert, hiszen az F1 csapatai már a ’70-es évek végén, illetve a ’80-as évek elején találkozhattak fele, most pedig újra felütötte a fejét a versenypályán. Ilyenkor a padlólemez alatti rendkívüli szívóhatás miatt a versenyautó orra, szinte ritmusosan elkezd fel-le pattogni – akárcsak egy vízben ugráló delfin! A jelenséget az okozza, hogy az egyenesekben a versenyautó padlólemeze az aszfalthoz ér, elzárva a levegő útját, és lényegében megszüntetve a szívóhatást. Amint ez megtörténik, az autó hirtelen elveszíti a leszorítóerőt, és rövid időre megemelkedik, mielőtt ismét az aszfalthoz szívják a légáramlatok.

A csapatok a barcelonai teszt után gőzerővel elkezdtek dolgozni azon, hogy megoldást találjanak a problémára, az ugyanis számos istállót érint kisebb-nagyobb mértékben. A Mercedesnél a teszt zárónapján egy távtartóval próbáltak extra merevítést adni a padlólemeznek, ám természetesen hosszabb távon hatékonyabb megoldásra lesz szükség.

A jelenség kiválóan megfigyelhető azon a videón, melyet az F1 tett közzé közösségi oldalain – legutóbbi nyilatkozatában erre a videóra hivatkozott George Russell is, aki szerint megoldást kell találni.

„Láttuk a videót Charles-ról, hogy mennyire rosszul érintette őket. Szóval szerintem megoldást kell találnunk” – mondta a Mercedes versenyzője. „Feltételezem, hogy ha lenne aktív felfüggesztés, az egy csettintésre megoldaná a problémát. És az autók is sokkal gyorsabbak lennének. Szerintem az összes csapat képes lenne erre a megoldásra, szóval opció lehet a jövőre nézve. De meglátjuk Bahreinben. Biztos vagyok abban, hogy a csapatok más okos megoldásokkal is elpállnak majd.”

Az aktív felfüggesztésrendszereket az 1994-es szezont megelőzően tiltották be, hogy gátat szabjanak a versenyzőket segíti eszközök térnyerésének. 2014-ben azonban már fontolgatták, hogy újra engedélyezik azokat az F1-ben, mivel technológiailag könnyen megvalósítható, és költséghatékony eszközökről van szó. Végül az a döntés született, hogy ezek a megoldások nem térnek vissza a száguldó cirkuszba.

„Szerintem egyértelmű, hogy ha lennének aktív felfüggesztések, az autók sokkal gyorsabbak lennének ugyanezekkel az aerodinamikai megoldásokkal, hiszen minden egyes kanyarsebességhez optimalizálni lehetne a hasmagasságot, mint ahogy az egyenesekben is a legkisebb légellenállás érdekében.”

„Szóval ez egy egyszerű módja annak, hogy gyorsabbá tegyük az autókat. Ha pedig a biztonsági szempontokat vesszük alapul, akkor jó eséllyel ebből a szempontból is előre lehetne lépni. Nem vagyok mérnök, de az egyenesekben nem lennének ilyen problémák, az biztos.”