Mégpedig, hogy nevelési céllal tiltottak el versenyzőt a Forma-1-ben. Ráadásul akkor hárman is voltak egy szezon alatt!
Mégpedig, hogy nevelési céllal tiltottak el versenyzőt a Forma-1-ben. Ráadásul akkor hárman is voltak egy szezon alatt!
Az egyik közülük a mclarenes Mika Häkkinen volt, aki Hockenheimben a rajtnál okozott tömegbalesetet és emiatt a Magyar Nagydíjat volt kénytelen a lelátóról nézni. Hasonlóan járt Eddie Irvine is, aki a szezon elején Brazíliában előzés közben lökte ki a pályáról Jos Verstappent.
A Benetton a levegőbe emelkedett és szaltózás közben letarolta az előttük haladó Martin Brundle McLarenjét is. Irvine szerint a büntetés nem volt jogos és nem volt hajlandó elfogadni, ezért az FIA később három versenyes eltiltásra változtatta a deliktet.
Ebben az évben Michael Schumacher is hiányzott két versenyről. A német pilóta a Brit GP-n gondolta úgy, hogy a fekete zászlót csak szórakozásból tették ki neki és nem vette figyelembe.
Michael a felvezető körön előzte meg az élről induló Hill, amiért ’stopand go’ büntetést kapott. Csapatfőnöke, Briatore éppen a versenyigazgatósággal veszekedett, amikor Schuminak már kitették a fekete zászlót.
Ennek értelmében aszabályok szerint haladéktalanul ki kellett volna állnia a versenyből, ehelyetta kerpeni tovább ment és második helyen futott célba. (Schumi állította, hogy a verseny hevében nem vette észre.)
Ez a könyv az Ezüstnyilak történetébe vezeti be az olvasókat, amelynek főszereplői olyan nevek, mint Caracciola, Fangio, Häkkinen, napjainkban pedig Lewis Hamilton, Jenson Button vagy éppen Michael Schumacher.
A szövetség viszont úgy példát akart statuálni és két versenyre eltiltották a Benetton menőjét. Az ügy komoly vihart kavart, a feldühödött német szurkolók például kilátásba helyezték, hogy felgyújtják a Hockenheimring környékét, ha nem engedik rajthoz állni honfitársukat, sőt Damon Hillt is halálosan megfenyegették.
Ekkor lépett közbe Bernie Ecclestone, akinek fontos volt, hogy a német és a magyar versenyen teli legyenek a lelátók és elintézte, hogy Schumi büntetését három versenyre függesszék fel. Így végül a későbbi világbajnok az Olasz és a Portugál Nagydíjon töltötte le kényszerszabadságát.
1978-ban Ricardo Patrese is kihagyott egy versenyt, miután a monzai rajtbalesetért, amelyben meghalt Ronnie Peterson őt okolták. Mint később kiderült jogtalanul.
Az olaszt bíróság elé is állították, de tisztázta magát. A vétkes sokkal inkább James Hunt volt, aki meglökte Peterson Lotuszát. A balesetben kigyulladt a svéd autója, de a biztonságiak viszonylag korán kivették az autóból és lábtöréssel szállították kórházba. Később kiderült, hogy a belélegzett füsttől tüdőembóliát kapott és ebbe halt bele.
Sokan az olasz orvosokat hibáztatták később a svéd halálért, mert rosszul kezelték. (Csak a lábtöréssel foglalkoztak, sokáig tartott mire a kórházba vitték és senkiben fel sem merült, hogy füstmérgezést is kaphatott.)
Grojean büntetését egyébként az az Eliseo Salazar szentesítette, aki 1982-ben jókora balhét hozott össze Nelson Piquet-vel.
Az élen haladó brazil világbajnok éppen a chilei versenyzőt akarta lekörözni az egyik sikánban, amikor összeakadtak. Salazar annak ellenére nem engedte maga elé a Brabham versenyzőjét, hogy a lassító előtt egyértelműen előtte volt.
Később a feldühödött Piquet ütni, rúgni kezdte pilótatársát, amelyet a tévékamerák élőben közvetítettek.