Vettel a pole pozícióból indulva elsőként szelte át a célvonalat Montrealban, a leintés után azonban 5 másodperces időbüntetést kapott.
A németet azért büntették meg, mert a futam 48. körében egy hibát követően „nem biztonságosan” tért vissza a pályára, „elkerülő manőverre” kényszerítve ezzel az őt üldöző Lewis Hamiltont.
Vettel nagyon dühös volt a történtek miatt, a versenyt követő sajtótájékoztatón pedig részletesen elmondta, hogyan is élte meg belülről azt a bizonyos szituációt.
„Nos, elveszítettem az autóm hátulját, szóval nyilván nem szándékosan vitorláztam keresztül a pályán – nem tudván, hogy hogyan és milyen stílusban fogok visszaevickélni” – mondta a négyszeres világbajnok.
„Szerintem elég világos, hogy a határon voltam. Keményen nyomtam az egész versenyen és… igen. Nyilván áthajtottam a füvön, és szerintem köztudott, hogy a fűnek nincs túl nagy tapadása. Egyetértetek? Aztán visszacsatlakoztam a pályára, és csak próbáltam kontroll alatt tartani az autót. Amint visszanyertem az irányítást, belenéztem a tükörbe, és láttam magam mögött Lewist.”
„Azt gondolom, nagyszerű versenyt futottunk a csapat fantasztikus munkát végzett. Nyilvánvalóan nem vagyok elégedett a döntéssel, amit a stewardok hoztak, szerintem ez érthető. Egy kicsit furcsa most itt ülni úgy, hogy bár én szeltem át elsőként a célvonalat, nem én vagyok a győztes.”
„Nem gondolom, hogy bármi rosszat tettem. Nem érzem úgy, hogy csinálhattam volna bármit is másképp. Igazából fogalmam sincs, mi volt a problémájuk… Nem is nagyon tudok többet mondani ennél. Szerintem mindenki más egyetért velem…”
„Két kezem van, mindkettő a kormányon volt, próbáltam az autót az irányításom alatt tartani. Úgyhogy nem tudom… Nyilván tudtam, hogy Lewis valahol mögöttem van, hiszen 1 másodperccel volt lemaradva tőlem, de amikor belenéztem a tükörbe, már ott volt.”
Vettel persze számos kérdést kapott a történtekkel kapcsolatban, ő azonban nem igazán tudott egyebet elmondani azon kívül, hogy úgy érzi, semmit nem csinálhatott volna másképp.
„Úgy gondolom, teljesen világos, mi történt. Mi értelme másodpercekre lebontva kielemezni ismét, ami egy órája történt? Nem nagyon tudok mit hozzátenni. Elveszítettem az autót, nem szándékosan tettem, hiszen a végeredmény kiszámíthatatlan. Amint megfogtam az autót, nyilvánvalóan tudtam, hogy nem tudok vele a pályán maradni, lassítottam, átmentem a füvön tényleg nagyon óvatosan, rengeteg időt veszítve.”
„Aztán piszkos gumikon visszatértem a pályára, irányításom alá helyeztem az autót, belenéztem a tükörbe, Lewis pedig ott volt mögöttem. Csak azért néztem bele, hogy lássam, hol van, nem pedig azért, hogy ide vagy oda helyezkedjek. Ez történt. Nem én vagyok az első, aki hibázik egy kanyarbejáraton és meg kell fognia az autót a füvön, sóderágyon, vagy bárhol…”
Vettel mindazonáltal Hamilton védelmére kelt, elmondása szerint ugyanis a brit semmiről nem tehet – a versenybírók hoztak egy számára elfogadhatatlan döntést.
„Ennek semmi köze Lewishoz. Nyilván megértem, hogy az emberek nem örülnek, én sem. De semmi köze Lewishoz. Nem szép, amikor az emberek kifütyülik, ezért is léptem közbe. Sajnálom, hogy félbeszakítottam őt, de csak azért tettem, hogy ne fütyüljék ki, mert semmi rosszat nem csinált. Nagyszerű versenyt futott, nagy nyomás alá helyezett, és tényleg nagyon-nagyon élveztem.”
„Egyszerűen csak arra gondoltam, hogy imádom a versenyzést. Imádom a régi időket, a régi autókat és versenyzőket. Megtiszteltetés, amikor az ember velük találkozhat, beszélgethet, hiszen ők hősök bizonyos tekintetben. Azt kívánom, bárcsak olyan jó lennék, csak az ő idejükben, nem pedig ma.”
„Nemcsak a mai döntésről van szó, hanem egyebekről is. Például hallgatni a rádióbeszélgetéseket, amiket használunk. Van egy hivatalos nyelvezet, és szerintem az egész rossz. Szerintem el kellene, hogy mondhassuk, amit gondolunk, szóval ebből a szempontból nem értek egyet azzal, ahol a sport most tart. Itt van ez a nyelvezet, hogy ’előnyt szereztem, nem szereztem előny, elkerültem az ütközést’. Szerintem ez nem jó, mert mi nem ezt csináljuk az autóban. Ez verseny. Ha veszély van a pályán, nyilván lelassítunk, mert természetellenes a padlóig nyomni a gázt és beleszállni egy másik autóba, majd azt mondani, hogy ’nem helyes, hogy ott volt az az autó’.”
„Én nyilván visszacsatlakoztam a pályára, Lewisnak pedig reagálnia kellett. Nem tudom, mennyire volt közel. Amint belenéztem a tükörbe, láttam, hogy ott van, de számomra ez versenyzés.”
Vettel a versenyt követően autójával nem Lewis Hamilton és Charles Leclerc versenygépe mellett parkolt le, és kezdetben úgy tűnt, a dobogós ceremóniát is kihagyja. Végül azonban felállt a pódiumra.
„Leparkoltam az autót a parc fermében, egy másikban, abban, amelyik nem a top 3-nak van fenntartva. Aztán elmentem mérlegelni, és azon a ponton nem igazán akartam csatlakozni semmihez, ami utána történt. Nyilván dühös és csalódott voltam, de szerintem mindenki megérti, miért. Viszont szerintem tiszteletet kellett mutatnom Lewis és Charles, illetve a Mercedes képviselője felé a pódiumon. Nyilván nem azon a fokán álltam, ahol szerettem volna, de ott kellett lennem.”