10 lenyűgöző tény az F1 történetének első versenyéről

Giuseppe Farina, Alfa Romeo, 1950 British Grand Prix, Silverstone
Fotó: Silverstone
1950. május 13-án, az angliai Silverstone-ban rendezték a Forma-1 történetének első versenyét. A futamot az Alfa Romeo színeiben Giuseppe Farina nyerte meg. Ebben a cikkben most 10 lenyűgöző tényt tudhatsz meg a száguldó cirkusz születésének napjáról!

1. A verseny két eltérő néven futott

Hiszitek, vagy sem, a Forma-1-es világbajnokság első versenye két néven futott. Hivatalosan Grand Prix d’Europe – azaz Európai Nagydíj – néven futott, ám mivel a futamot brit földön tartották, Brit Nagydíj néven jegyezték be.

Manapság a szezonnyitó versenyeket márciusban rendezik, az első futamot azonban május 13-án tartották. Mindössze 6 olyan verseny volt az F1-es idénynyitók tekintetében, melyek az év későbbi szakaszában rendeztek meg.

1951.: Május 27.
1952.: Május 18.
1961.: Május 14.
1962.: Május 20.
1963.: Május 26. 
1966.: Május 22.

2. A Woodcote volt a pálya első kanyarja

1952 és 2011 között a Woodcote volt a silverstone-i pálya utolsó kanyarja, az első világbajnoki futamon azonban a gyors jobbos a 4,6 km hosszú aszfaltcsík első kanyarjaként szolgált. Ez volt tehát az első kanyar, melyet bevett a mezőny a Forma-1-es világbajnokság történetében.

Ezután 6 kanyar várt még a mezőnyre – a Copse, a Maggots, a Becketts, a Chapel, a Stowe és a Club –, mielőtt megérkeztek az utolsó, Abbey nevű fordulóhoz. A bokszutca és a rajtrács az Abbey és a Woodcote között helyezkedett el, az autók 4-3-4 formációban álltak fel a starthoz.

3. Még a király is ott volt!

A verseny napján a becslések szerint mintegy 120 ezren kísérték figyelemmel a helyszínről a versenyt, és ott volt VI. György király is Erzsébet királynővel, illetve Margit hercegnővel.

4. Egy thai herceg és egy svájci báró is rajthoz állt

A 21 versenyzőt számláló mezőnyben ott volt Birabongse Bhanudej Bhanubandh (ismertebb nevén Prince Bira), a thai királyi család tagja, valamint Emmanuel ’Toulo’ de Graffenried báró, egyben svájci autóversenyző, aki 1949-ben – még a virágbajnokság előtti érában – megnyerte a Brit Nagydíjat.

Bira volt az első – és Alexander Albon érkezéséig – az egyetlen thai versenyző a Forma-1 történetében. Maseratijával az 5. helyre kvalifikálta magát Silverstone-ban, a versenyen viszont kiesett, miután kifogyott az üzemanyag az autójából. De Graffenfried sem jutott el a célig motorprobléma miatt.

5. A „Három F” volt a verseny favoritja

Bár az Alfa Romeo 158-as versenyautója ekkor már 13 éves volt, az 1,5 literes kompresszoros modell kétségkívül favoritnak számított. Mindez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az olasz gyártó le tudta szerződtetni a három nagy nevet: Giuseppe ’Nino’ Farinát, Luigi Fagiolit és Juan Manuel Fangiót, azaz a „három F” néven ismert triót.

Az időmérőn annak rendje és módja szerint meg is szerezték az első három helyet, a brit Reg Parnell 1 másodperces lemaradással lett 4. – szintén Alfa Romeóval. A versenyen Farina, Fagioli és Fangio szépen maguk mögött hagyták a mezőnyt, melyet egyébként Maseratik, ERA-k, Talbotok és Alták alkottak.

70 kör és közel 2 és háromnegyed órányi versenyzés után Farina győzött, 2,6 másodperccel megelőzve Fagiolit. A 3. helyen viszont nem Fangio, hanem Parnell ért célba, az argentin ugyanis egy sérült olajcső miatt kiesett. Az Alfa Romeo viszont kibérelte a dobogót az F1 történetének első versenyén.

Fotó: Silverstone

6. A helyi vadvilág túl közel került az akcióhoz

Habár nyilvánvaló előnyben volt az Alfa Romeo a mezőny többi tagjához képest, az olasz gyártó szerencsésnek mondhatja magát, hogy négyből három autója célba ért. Parnelli ugyanis a verseny során elütötte a silverstone-i vadnyúl-populáció egy szerencsétlen tagját. Korabeli jelentések szerint az állat jelentős horpadást okozott az olasz versenyautóján.

7. A mezőny átlagéletkora 39 év volt

A Forma-1 történetének első versenyén a 21 fős mezőny átlagéletkora 39 év volt. A versenyzők közül hárman már az ötvenes éveikben jártak: Luigi Fagioli (51), Louis Chiron (50) és Philippe Etancelin (53) már a háború előtt is javában versenyeztek. További öt versenyző a negyvenes éveiben járt, köztük a győztes, Giuseppe Farina (43) is.

A mezőny legifjabb tagja Geoffrey Crossley volt 29 évesen.

8. Egy jazz-zenész a 11. helyen zárta a verseny

Egy ismert jazz-zénekes is részt vett az 1950-es Brit Nagydíjon, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy Johnny Claes sokkal nagyobb sikereket ért el ’Johnny Claes és az agyaggalambok’ nevű együttesével, mint Forma-1-es szereplésével.

A belga – egyébként londoni születésű – versenyző Talbotjával az utolsó helyen kvalifikált, 18 másodperccel lemaradva Farina Alfájától. De a versenyen legalább célba ért: 6 körös hátránnyal 11. lett.

9. Nem sikerült a BRM debütálása

A feltörekvő brit konstruktőr, a BRM abban bízott, hogy V16-os Type 15-ösével Silverstone-ban debütálhat majd, ám miután számos technikai problémával találták szemben magukat, a zöld autó csak néhány demonstrációs körig jutott Raymond Mays tulajdonossal a volánnál. Az autó végül hosszú várakozás után egy évvel később, az 1951-es Brit Nagydíjon mutatkozott be.

10. Stirling Moss második lett a betétversenyen

Bár 1955-ben és 1957-ben megnyerte a Forma-1-es Brit Nagydíjat, az 1950-ben még csak 20 esztendős Stirling Moss az első F1-es versenyhétvégén csak az 500 köbcentisek versenyén indult. Nagy csatát vívott a győzelemért, de az utolsó kanyarban egy dugattyúhiba ütötte fel a fejét, így csak a 2. helyen zárt. 

Görgess tovább az újdonságokért!

HIRDETÉS

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzájárulok, hogy az F1VILAG.HU hírlevel(ek)et küldjön számomra, és közvetlen üzletszerzési céllal megkeressen az általam megadott elérhetőségeimen saját vagy üzleti partnerei ajánlatával:*
Hozzájárulok (Az adatkezelés részletei »)

Ezeket is ajánljuk!

HIRDETÉS

További hírek

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS