Friss hírek

Reakcióidő: a győzelem kulcsa a Forma-1-ben?

MUGELLO CIRCUIT, ITALY - SEPTEMBER 13: The restart of the race during the Tuscany GP at Mugello Circuit on Sunday September 13, 2020, Italy. (Photo by Steven Tee / LAT Images)
Miért van szükségük a Forma-1-es pilótáknak a hétvégi rutinra? Bizony egy jó rajt vagy egy manőver végkimenetele is múlhat azon, ha kizökkentik őket a megszokott programból, ha felborul a menetrend, vagy túl sok inger éri őket a futamok előtt... De mi ennek az oka? A Forma-1-es személyi edzők bepillantást adnak, miképp fejlesztik a versenyzők reakcióidejét és reflexeit.

A reakcióidő – túl a határokon 

Egy Forma-1-es autó terelgetése azt igényli, hogy a látás, a hangérzékelés és a megérzések között tökéletes koordináció működjön, ezek mind összhangban legyenek egymással. Ezek a tényezők kulcsfontosságú szerepet játszanak a versenyzők teljesítményében – nagyobb szerepet, mint gondolnánk.

Emlékszünk? Valtteri Bottas számára mindössze 0,04 másodpercbe telt az, hogy a 2019-es Japán Nagydíjon reagáljon a rajtnál a piros lámpák kialvására – a finn ezzel a harmadik rajtkockából az élre tört, majd meg is nyerte a futamot. A normál emberi reakcióidő 0,15 és 0,2 másodperc között van, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a folyamatot, ami egy F1-es autó indításához szükséges: a pilóták reakcióideje így általában 0,2 és 0,3 másodperc között van. Bottas rajtja bizonyítja, hogy mennyire fontos a gyors reakció a Forma-1-ben: sokszor ez pozíciókba, de akár a győzelembe is kerülhet. 

De hogyan fejleszthető a reakcióidő? Mennyire fontos a Forma-1-es pilótáknak, hogy a rengeteg edzés mellett erre is időt szakítsanak? Milyen módszerek léteznek ennek javítására? Nézzük! 

Rengeteg dolog van a Forma-1-ben, amely kihívást jelent a pilóták reflexeire és reakcióidejükre nézve: a fények, a motor fordulatszáma, a többi pilóta mozgása, valamint egyéb ingerek is folyamatosan érik őket, amelyekre reagálniuk kell. Éppen ezért a pilótáknak kognitív képességeikre és idegrendszerükre is nagy hangsúlyt kell fektetniük. 

„A teljes ideg- és izomrendszernek nyugalmi állapotban kell lennie, így tudsz gyorsabban reagálni. Ha fáradt vagy, izgatott, és nem figyelsz oda, akkor ez a reakcióidőbe kerül” – mondta a Mercedes személyi edzője, Antti Vierula. „Megpróbáljuk a teljes neuromuszkuláris rendszert (ideg- és izomrendszert) edzeni, nemcsak az ujjakat, de a teljes testet annak érdekében, hogy a pilóták éberek legyenek a versenyhétvégéken.”

Box és teniszlabdák: így fejlődnek az F1-es reflexek  

Egy F1-es autó elindítása nem könnyű feladat, azonban ez is a reakcióról és a reflexekről szól – ha a pilóta eleget gyakorolja, akkor természetessé válik. A versenyzők a futamokat megelőzően szeretnek reakciókat fejlesztő feladatokkal felkészülni: sokszor láthatjuk a rajtrácson, hogy teniszlabdákat dobálnak vagy a személyi edző véletlenszerűen leejti őket, és a pilótának el kell kapnia (például Pierre Gasly utóbbi rutint követi edzőjével).

Pierre Gasly leejtett teniszlabdákkal fejleszti a reflexeit a rajtok előtt.
Fotó: Red Bull Content Pool

De Carlos Sainz számára a box vált vált be: ő és edzője, Rupert Manwaring ennek segítségével szabadul meg a feszültségtől egy futam előtt. 

„Úgy érzem, hogy ő egy kicsit ilyenkor túlságosan feszült, ezért megpróbálom visszahúzni őt oda, ahol hangulat- és energiaszint szempontjából rendben van. A box erre nagyon jó módszer, ez egy az egy ellen, szemtől szembe zajlik, felébresztő őt, mert van egy kis veszélye” – mondta Manwaring.

Bottas és a Mercedes ezzel szemben úgy készül a rajtokra, hogy valósággal szimulálják azt: a kormányon megjelennek a rajtlámpa fényjelzései, a versenyző kap egy célidőt, amelyen belül reagálnia kell. A garázsból indulva vagy a bokszutca végén tud gyakorolni és fejleszteni a reflexeit, javítani a reakcióidején.  

„Mi általános dolgokat csinálunk, hogy felébresszük az izmokat, a kulcsfontosságú és a fontos izomcsoportokat, mint a nyak – mi nem annyira a teniszlabdákkal vagy ilyesmikkel végezzük ezeket a gyakorlatokat” – nyilatkozta Vierula. „Tudom, hogy néhány versenyző ezt csinálja, de mi ezeket a pályán annyira nem, mi ezt a fényjelzéses gyakorlást végezzük inkább. De a pályán kívül sok minden van, ami a kéz- és szemkoordinációra irányul, valamint a reflexeket is eddzük teniszlabdákkal és hasonlókkal.”

Carlos Sainz legszívesebben boxszal vezeti le a feszültséget a versenyek előtt.
Fotó: McLaren

Az agy „üzemanyaga”: nem mindegy, mikor tankolnak 

Az ingerekre történő gyors reagáláshoz a versenyzőknek szükségük van egy egészséges és jól működő idegrendszerre és izmokra, és ehhez a megfelelő diéta is ugyanolyan fontos. Az idegsejteknek a megfelelő működéshez zsírokra van szükségük, különben teljesítményük csökkenhet, míg a szénhidrátok létfontosságúak az izmok és az agy teljesítőképességéhez és megfelelő koncentrációjához. 

„Nagyon fontos, hogy megfelelő egyensúlyban legyenek a fő makrotápanyagok, amelyek energiát adnak nekik. Teljesítmény szempontjából a szénhidrátok nagyon fontosak, az agy üzemanyagát képezik, valamint az izmok megfelelő működéséhez is szükségesek – nemcsak a rajtnál, de az egész versenyen, különösen egy forró helyszínen, vagy egy olyan futamon, ahol nagy a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) igénybevétel.”

Az étkezések időzítése a versenyt megelőzően szintén fontos, mivel egy nagy étkezés röviddel azután magas csúcsot jelenthet az energiaszintet tekintve, de fél órán belül leeshet. Összességében ennek is hatása lehet a reakcióteljesítményre, szóval minden arról szól, hogy megtartsák a megfelelő szintet a verseny előtt. 

„A pilótáknak fel kell tankolniuk a verseny előtti éjszaka, szóval a vacsora sok szénhidrátból áll” – mondta Manwaring. „De nem csak erről van szó, kiegyensúlyozott étkezésre van szükség, és a szükséges ásványi anyagok is kellenek. Ez azt is jelenti, hogy nem szabad éhesen lefeküdni, ami egy következő lépés a felkészülésben…” 

„Vasárnap inkább a reggeli a nagy étkezés, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy jó szénhidrátokat viszünk az izmok rendszerébe, ahol eltárolódnak” – folytatta Manwaring. „A versenyhez közeledve a szilárd ételekről átváltunk a folyékony szénhidrátok és kalóriák felé, hogy fenntartható legyen az energiafelszabadulás.”

„Ennek egyik oka, hogy az adrenalin emelkedése miatt nehezebb megemészteni az ételt. Másrészt pedig a vércukorszint ingadozásához vezethet az étkezés, ami szintén befolyásolja a reakcióidőt a rajtnál.”

Sainz trénere, Rupert Manwaring odafigyel arra, hogy a spanyol megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátot vigyen be a szervezetébe. Fotó: McLaren

Kávé? Nem! Alvás? Igen, és az ágy legyen kényelmes! 

A versenyzőknek korlátozott mennyiségben szabad koffeint fogyasztaniuk, ugyanis habár segít az adrenalin felszabadulásának serkentésében, káros lehet az általános teljesítményre, különösen a rajtnál, amikor a kuplung finom kezelésére van szükség. 

„A rajtprocedúra magába foglalja a kormányon lévő kezek és a lábak koordinációját, ami egy ügyességet igénylő folyamat, és szükség van a mozgékonyságra, hogy jól kivitelezzék azt” – mondta Manwaring. „Úgy gondolom, ha néha túl vagy töltve, amit tapasztalhatunk magas koffeinbevitel esetén, akkor egy kicsit „nehézkezű” leszel.”

Az alvás is kulcsfontosságú része a jó kognitív teljesítmény elérésének, a döntéshozatalnak, a memóriának és a tanulási képességnek – kutatások bizonyítják, hogy egy teljes ciklusú alvás 20 százalékkal több információt segíthet megőrizni egy új dolog elsajátítása során. Továbbá amikor a tengerentúlra utaznak a versenyzők, akkor ez segít csökkenteni a jet lag mértékét is – az energia fenntartása a teljes nap során éppen ezért kulcsfontosságú. 

„Szerdán vagy csütörtökön tartunk egy keményebb edzést, hogy a testet a nap megfelelő idejében hozzuk csúcsra” – mondta Manwaring. „Aztán maximalizáljuk az alvásidőt, amennyire csak lehet, szóval minden lefekvés előtt meggyőződünk róla, hogy Carlos lelassítson, amennyire csak lehet, egy órával elalvás előtt elhalványítja a lámpákat, megbizonyosodunk arról, hogy a hőmérséklet rendben van és az ágy kényelmes.”

Az alvást megelőzően is fontos a nyugalom: Sainzot gyakran masszírozzák szombaton, hogy ellazuljon, azonban ha ez éppen nem lehetséges, akkor is szükség van valami nyugtató tevékenységre. Ez lehet olvasás, meditáció vagy légzőgyakorlatok. Egy órával elalvás előtt már a telefont sem nyomkodhatják a pilóták, ezek a fények ugyanis szintén negatív irányban befolyásolják az alvás minőségét. 

„Hét óra a minimum alvásidő, de vannak kutatások, amelyek szerint 9 óra kell az idegrendszernek és a regenerálódáshoz, ami hozzájárul ahhoz, hogy újra javuljon a reakcióidő” – folytatta Manwaring. „Az optimális hőmérséklettel kapcsolatban vannak viták, ez személyfüggő. 18 és 19 °C szokott lenni, habár Carlos kicsit melegebbet szereti.”

Jon Malvern, Lando Norris személyi edzője hozzátette, az emlékezőképesség maximalizálására is szükség van a futamot megelőzően. Hogy miért? „Az információk megőrzése kulcsfontosságú, ha jó rajtot akar venni a pilóta, mert emlékezniük kell arra, hogy hogy kell elengednie a kuplungot, mennyi tapadást érzett a rajtgyakorlatoknál” – mondta Malvern. „Ezek mind befolyásolják, hogy mennyire agresszívek és mennyire tudják optimálisan koordinálni a gázt és a kuplungot. A gáz és a kuplung pontos kezelése 42%-kal is javítható, ha jól alszanak éjszaka, így nyilvánvalóan a reakcióidő is fejleszthető.

Több kontakt = kevesebb energia

Vierula szerint a szociális környezet is befolyásoló tényező: ezért van az, hogy több versenyzőnél látjuk, hogy (koronavírusmentes időszakban) párjuk, barátaik vagy családtagjaik elkísérik őket a versenyhétvégékre. Például Valtteri Bottas is azt preferálja, ha olyan szűk csoport veszi körül, akiknek jelenléte segít neki abban, hogy a feladatára tudjon koncentrálni.

Bottasnak segít a felkészülésben, ha barátnője, Tiffany Cromwell is jelen van a versenyhétvégéken. Fotó: Instagram/Valtteri Bottas

„Elveszi az energiádat, ha túl sok emberrel beszélgetsz a hétvégén, szóval az évek során meg kell tanulni, hogy mi a jó számodra. Ha túl sok dolog történik egy hétvégén, akkor úgy nehéz tisztán tartani a gondolataid. Számunkra főként médiás események vannak, valamint a mérnökökkel beszél, aztán Valtterinek általában itt van a barátnője, én, valamint egy kisebb csoport, akikkel kommunikál” – mondta Vierula. 

Vierula szerint a titok abban rejlik, hogy a rutint meg kell tartani a versenyhétvégék során, hogy a mentális energiákat az időmérő edzés utolsó szakaszára, valamint a verseny rajtjára tartalékolják – ugyanis ezek a legintenzívebb részei a versenyhétvégének

„A nyomás egyre nagyobb az időmérőn és a rajtnál, ezek elég intenzív események. Megpróbáljuk ezeket ismételni, az előkészületeket ugyanúgy tartani, természetesen itt-ott vannak apró módosítások, ha találunk valamit, ami működik. Ezt próbáljuk mindig ismételni.”

A súly szerepe a reakcióidőben 

Egy F1-es autó minimum súlya 740 kg – a versenyzőt is beleértve, aki az üléssel együtt minimum 80 kg. De a mérnökök minden szezont megelőzően adnak egy célt, hogy maximalizálni tudják a teljesítményt. Így történik ez Bottas esetében is minden évben.  

„Kapunk egy célt a súlyra vonatkozóan a mérnököktől a szezon előtt” – mondta Vierula. „Ha nehezebbek vagyunk, akkor az korlátozásokat jelent az étel mennyiségében és milyenségében is, amit ehetünk.”

„Fontos, hogy a tested hogyan reagál a különböző ételekre, és az évek alatt megtanuljuk, hogy mely ételek adnak elég energiát. Tudjuk azt is, mi az, ami nem ad eleget, és hogy mennyi energiát fogyasztunk el egy nap – a diéta finomhangolja önmagát az évek során.”

versenyzők felszerelése nemcsak amiatt fontos, hogy könnyű és biztonságos legyen, hogy a lehető legjobb köridőt érhessék el, de bizony a reakcióidőben is szerepük van. A kesztyű, a kormány és a ruházat mind-mind hozzájárul a nagyobb teljesítményhez. 

„Carlos a stabil cipőket szereti, ami bőrből készül, a kesztyű esetében pedig nyilván a puha, de a lehető legerősebb fajtát” – mondta Sainz személyi edzője, Manwaring. „Más dolog, hogy a varrás a kesztyűn belül vagy kívül van – ez 50-50 százalékban megoszlik a versenyzők között, hogy ki, mit szeret.”

A felszerelés, így a kesztyűk is kulcsfontosságú szerepet játszanak a megfelelő reakcióidő elérésében. Fotó: McLaren

A reakcióidő vs. következetesség

A reakcióidőt nem lehet maximalizálni, és ugyan a versenyzők a gyakorlások során természetesen mindig a jobb és jobb eredményre törekednek, hosszú távon vajon mi a kifizetődőbb: következetesen tartani egy szintet, vagy hajszolni a gyorsabbnál gyorsabb reagálást? 

„Ha csak a kormányt vesszük, a pilóták figyelnek a kuplung pozíciójára, a gombokra, és az érzések és minden ilyen faktor szerepet játszik” – mondta Manwaring. „Néhányan biztosra akarnak menni, hogy következetesen elérnek egy célt a kuplunggal, szóval emellett nem lehet elmenni. Ez nem fogja befolyásolni a reakcióidőt, de befolyásolja, hogy mennyire következetesek a rajtnál.”

A versenyhétvége legintenzívebb pillanatai tehát az időmérő utolsó szakasza, valamint a rajt: csupán néhány perc és néhány pillanat a teljes versenyhétvégéből, mégis óriási felkészülés előzi meg ezeket. Egy rosszul megválasztott reggeli ugyanúgy romba döntheti az előkészületeket, mint a rossz lelkiállapot, vagy egy zsúfoltabb hétvégi program. 

Amellett tehát, hogy rendkívül stresszesek a rajt előtti pillanatok, a pilótáknak mégis meg kell próbálniuk nyugalmi állapotba kerülni – egy rossz start ugyanis a teljes versenyt befolyásolhatja, a taktikát, az érzelmi állapotot, a koncentrációt… Innentől kezdve pedig megindul a dominóeffektus, és a teljes hétvégi felkészülés akár a kukában is landolhat. 

A rajt előtti pillanatok is meghatározóak: a start a hétvége legintenzívebb része az időmérő utolsó szakasza mellett. Fotó: McLaren

Görgess tovább, a reklám után folytatjuk!

Ezeket is ajánljuk!

További hírek