Az F1Világ.hu szerkesztősége betekintést nyert a Légimentők budaörsi bázisára, ahol körbejártuk a mentőhelikoptert, amely kulcsfontosságú szerepet játszik majd a Forma-1-es versenyhétvégén is.

Az F1Világ.hu szerkesztősége betekintést nyert a Légimentők budaörsi bázisára, ahol körbejártuk a mentőhelikoptert, amely kulcsfontosságú szerepet játszik majd a Forma-1-es versenyhétvégén is.

Amennyiben a versenypályán baleset történik a Magyar Nagydíj idején, a súlyos, életveszélyes állapotban lévő sérültet szállítja el a mentőhelikopter. Az „úti cél” ilyenkor minden esetben a Honvédkórház, ahol szintén egy, külön a versenyhétvégére szolgálatba állított csapat dolgozik.

Hétvégén a 30. Magyar Nagydíjat rendezik meg hazánkban – „történelmünk” során néhány alkalommal szükség volt arra, hogy a mentőhelikopter részt vegyen a mentésben, de mindegyik közül a legsúlyosabb eset Felipe Massáé volt, akit kritikus állapotban szállítottak a Honvédkórházba.

A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. az Országos Mentőszolgálattal együtt biztosítja a Hungaroring résztvevőinek biztonságát. Így lesz ez a jövő hétvégi Magyar Nagydíjon is, ezért a hazai futam előtt meglátogattuk a budaörsi bázist, ahol Dr. Gorove László, a Légimentők igazgatója vezetett be minket a mentőhelikopterek világába.

A Magyar Nagydíj idején két mentőhelikopter tartózkodik a Hungaroringen, amelyeket nem a magyarországi ellátásból vesznek ki, hanem erre a néhány napra a pálya bérli őket Ausztriából. Habár a pályán lévő helikopterek szomszédunktól érkeznek, megegyeznek a magyarországi típusokkal, illetve természetesen magyar személyzet vesz részt a mentésben.

„Szabadnapos személyzet dolgozik ilyenkor, szóval ez ugyanúgy működik, mint a földi egységeknél. Hárman vannak a gépen: a pilóta, a paramedikus, valamint az orvos” – kezdte Dr. Gorove László, aki 1979 óta dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál, 1981 óta pedig a légimentésben vesz részt, így nagy tapasztalattal rendelkezik szakmájában.

„Európai viszonylatban a mentőhelikopterek 60 százaléka ilyen, ezeket kifejezetten mentőhelikopternek építették. Ausztriában, Németországban, Franciaországban is ilyenekkel repülnek.”

A helikopter néhány perc alatt a Honvédkórházba ér a Hungaroringről, azonban az időjárás megakadályozhatja a le-, illetve felszállásban – az egyetlen, repülést akadályozó tényező az, ha a látási viszonyok korlátozottak bizonyos távolságon és magasságon.

„Ha köd van, sűrű eső, vagy jég, akkor nem tudunk repülni. A helyszín fölött lehet felhő, ilyenkor megpróbálunk átereszkedni rajta. Zivatarba természetesen nem repülünk be, mert ilyenkor kormányozhatatlanná válhat a gép.”

„A másik határ egy indítási határ: bizonyos szélerősség fölött nem szabad indítani a helikoptert, mert a rotor bele tud akadni a gép farkába. Ha jár a motor, akkor szélkorlátja ennek a gépnek nincs.”

A 2014-es Japán Nagydíjon Jules Bianchi balesetét követően a mentőhelikopter a vihar miatt nem tudott volna leszállni a kórháznál, ezért mentőautóval vitték el a pályáról, azonban ez állapotát nem befolyásolta. Hogy mi történik akkor, ha a gép nem tud le- vagy felszállni, szükséges-e ilyenkor a verseny leállítása, arra Dr. Gorove egy tavalyi Magyar Nagydíjon történt példával válaszolt.

„Minimum egy helikopternek ott kell lennie. Ezt meg lehetne úgy oldani, hogy egy itt áll a bázison, és ha annak el kell jönnie, akkor ez odamegy.”

„Egészen tavalyig, 28 év alatt nem történt ilyen, de tavaly a rajtnál olyan zivatartevékenység volt, hogy a gép ugyan fel tudott volna szállni, de nem tudott volna leszállni a kórháznál. Jeleztem a francia doktornak, ő pedig azt mondta, hogy rendőri felvezetést kell kérni. Így a kinti rendőrökkel megbeszéltem, hogy ha el kell vinni valakit, akkor a rohamkocsit motoros rendőrök kísérik. Nagy különbség egyébként nem lett volna idő szempontjából, autópályán gyorsan oda tudnak érni. Ez az időjárás 5 percig tartott, utána újra minden rendben volt.”

Baleset esetén a sérült versenyzőt a pályán található ambulanciára, a pályakórházba szállítják, ahol szükség esetén az életmentő beavatkozásokat elvégzik, majd a helikopter szállítja el a sérültet – ha erre nem kerül sor, a versenyzőt akkor is a helikopter hordágyán kezelik.

„Forma-1 idején az asztalon rajta van a helikopter hordágya. Ahogy behozza a mentőautó a versenyzőt, egyből erre kerül. Ha nem kell elvinni, akkor nem baj, de ha igen, akkor már nincs több áttétel, hanem egyből a kocsin ki tudják tolni őt a géphez.”

A légibázison nem csak a Forma-1-et érintő kérdéseinkre kaptunk választ, de Dr. Gorove László bevezetett minket a „kulisszák mögé”, így számos érdekességet megtudtunk a mentőhelikopterekről, valamint a légimentők (nem) hétköznapi munkájáról, így arról is, mi szükséges ahhoz, hogy valakiből mentőhelikopter-pilóta váljon.

A bázison megtekinthettük, hogyan zajlik a légimentés koordinálása, majd a karbantartó hangárba vezetett utunk, ahol a helikopter az éjszakákat tölti, valamint itt történik a szerelés is adott esetben.

„Speciális licensz kell a karbantartásához. Nem úgy van, mint az autószerelőknél, hogy valaki nagyjából ért minden autóhoz, hanem úgy kell elképzelni, mintha külön kellene képesítés a Mercedeshez, a Fordhoz, stb. A pilótáknál ugyanez a helyzet: ők nem helikopterpilóták, hanem EC135-ös pilóták.”

Ahhoz, hogy valaki mentőhelikopter-pilóta legyen, rendkívül sok tapasztalat, idő, türelem és pénz szükséges, és mivel képzés csak külföldön indul, a Légimentőknek egyáltalán nincs egyszerű dolguk azt illetően, hogy gondoskodjanak az utánpótlásról. Dr. Gorove elmesélte, hogy akinek az az álma, hogy mentőhelikoptert vezessen, készüljön fel rá, hogy rendkívül hosszú út áll előtte.

„Szükséges egy polgári pilóta licensz, 1000 óra repülés, ebből 500 lehet merevszárnyú gép is. Ezt követően kell egy speciális képzés erre az EC135-ös modellre, majd egy gyakorlati képzés szimulátorban és a helikoptereken. Ha ez kész, akkor lesz licensze a pilótának. Így már repülhet parancsnokpilótaként, de ahhoz, hogy egyedül vezethesse a gépet, kell még teljesítenie 50 leszállást oktató mellett. Így lehet valaki mentőhelikopter-pilóta.”

„Nagyon sokat kell repülni ahhoz, hogy valaki elérje a kötelező óraszámot. Mi 8-10 percig repülünk általában, ha ez a szám esetleg már 25, akkor az már nagyon sok – tehát nagyon nehéz összegyűjteni az óraszámokat.”

A mentőhelikopter személyzetének feladata a mentés, azonban ez a kellő biztonságos körülmények nélkül nem sikerülhetne. Az orvos, a paramedikus, valamint a beteg biztonsága pedig a pilóta felelőssége.

„Ez egy érdekes mentőegység, mert ennek a vezetője nem a legmagasabb egészségügyi végzettségű ember, hanem a pilóta. Én csak a leszállástól felszállásig vagyok parancsnok azzal kapcsolatban, hogy milyen gyógyszert kap a beteg, vagy milyen kórházba szeretnénk vinni. De ha a pilóta azt mondja, hogy most nem tudunk menni, akkor nem megyünk.”

„Jártam úgy, hogy egy kis faluban beteget láttunk el, amikor odajött a pilóta, és mondta, hogy 3 percünk van, hogy eldöntsük, megyünk-e vagy sem, mert jön a vihar. Ilyenkor két lehetőség van, vagy azt mondom, hogy itt maradunk, vagy azt, hogy mindjárt készen vagyunk, indíts. Vita nincs, ő felel a biztonságunkért.”

A pilótáknak nem kötelező mentőápolói végzettséggel rendelkezniük, azonban sokak a lelkesedésük, elhivatottságuk miatt szeretnék nagyobb részben is kivenni részüket a mentésből.

„A pilóták segítenek. Meg lehet kérni arra, hogy tartsa az infúziót, ha kell, akkor hozza utánunk a hordágyat, egyéb dolgokat. Vannak, akik csináltak mentőápolói vizsgát – ez nem kötelező, de mindegyikük nagyon segítőkész, ismerik az eszközöket, kellő tapasztalattal rendelkeznek.”

A mentőhelikopterek és a Légimentők csapata nap mint nap készen áll arra, hogy percek alatt a baleset/veszély helyszínére érjen és ott életeket mentsen – a Hungaroringen is ott lesznek, hogy szükség esetén segítséget nyújtsanak, azonban bízunk benne, hogy balesetmentes hétvégének nézünk elébe.