Miután világunk elanyagiasodott, félő, hogy minden sport tisztasága veszélyben van, ha a stiklisek anyagi forrása nagyobb, mint az ellenőrző szerveké.

Miután világunk elanyagiasodott, félő, hogy minden sport tisztasága veszélyben van, ha a stiklisek anyagi forrása nagyobb, mint az ellenőrző szerveké.

Mint ahogy az a Forma-1-ben nevezetessé vált műszaki csalásokból levezethető, a technikai fejlődés kihívása generálja majd a további szabálysértéseket is. Mert egy szabályt mindig könnyebb gyorsan megkerülni, mint időt, energiát és pénzt nem kímélve, aprólékos kísérletek árán kidolgozni rá a megoldást!

Az energiaválság felé sodródó világban luxussá válik a pazarlása. A jövőben a meglévő energia tárolása és átalakítása elsődlegessé válik, mert könnyebb a meglévő energiát felfogni, és eltárolni, mint a különféle anyagokra mért erős behatással új energiát felszabadítani (ha csak arra gondolunk, hogy a testünk melegét, 35-36 Celsius fokot észrevétlenül juttatjuk a környezetünkbe, egy év alatt ez akkora hőmennyiség, amennyivel egy másfél szobás lakást lehetne fűteni egy teljes téli hónapon keresztül). A hőenergiát nem csak az élőlények, de a gépi szerkezetek is – kihasználatlanul adják át a környezetnek! Ez utóbbi, kérem luxusnak fog számítani a jövőben.

A gazdasági szakemberek ráébrednek majd, hogy nem poénból tanították meg őket stratégiai tényezőkkel számolni, meg kell majd mutatniuk, mit tudnak. Az energiaválság Damoklész kardja itt lebeg már felettünk. A pánik elkerülése miatt szelíd formában hozzák tudomásunkra: használjunk energiatakarékos izzókat, szelektíven gyűjtsük a szemetet, hogy az újra feldolgozható legyen. stb., stb.

Az autózásban komolyan szóba fog kerülni az energiatárolós fékrendszerek kifejlesztése. Egy járművet a lassabb szakaszon lefékezünk, de utána közvetlenül újra fel kell gyorsítani. Ez újra energiát igényel, egyszerűbb lenne a fékezésnél felszabaduló hőhatást energiává alakítani, és azzal segíteni a következő gyorsítást, vagy akár működtetni a világítást, és az autó egyéb elektromos berendezéseit. Az autónak ugyanis tömege és sebessége folytán ún. kinetikai energiája van. Míg a mechanikai munka csaknem teljesen át tud alakulni hővé, a hőenergia csak komoly veszteségek árán alakítható vissza mechanikaivá. A jövő kihívása lesz annak kifejlesztése, hogy a példabeli kígyó a farkától a fejéig is ugyanannyira legyen hosszú, mint a fejétől a farkáig. Az autógyárak nem véletlenül adaptálják bele az autósportba – ebbe a tehetségeket és zseniket összegyűjtő mozgó laborba- az energiatárolós rendszerek elméletét.

Majd ők, a szponzorpénzeken, más költségén, a versenyszellemtől motiválva – villámgyorsan kidolgozzák az optimális műszaki megoldást. A Toyota, a Renault, a Honda, a Fiat azonnal beépíthetik azokat a széria járművekbe. (Amúgy is azon a nézeten vannak, hogy ha már százmilliókat költünk a Forma-1-es csapatunkra, akkor ne csak bulizzanak a világ körül.)

Az üzemanyagok kihasználtsági foka is rettentően rossz, ezt sokan nehezen akarják elhinni, pedig itt is komoly fejlesztési tartalékok vannak. Ha egy liter 98-as oktánszámú benzin minden veszteség nélkül hőenergiává alakulna át, akkor az időegység alatt elméletileg 12 KW teljesítményt hozhatna a konyhára, de azt látjuk, hogy ebből legfeljebb csak 7 KW valósul meg. A belső égésű motorok hatásfoka ezért kisebb, mint 60%! Ez teljesen korszerűtlen technika, valóban évtizedes, fél évszázados, és már régen le kellett volna cserélni más jellegűre, más működési elvűre! Miközben a mikroelektronika rohamléptekkel fejlődhetett, a belsőégésű motorok fejlődését szándékosan lassítják, mert a politikai és gazdasági erőket az energiaszektor maffiái befolyásolják. Ők pénzelik az elnökjelöltek kampányait. Nyilvánvalóan nem pusztán szívességből. Amíg lesz egyetlen liter benzin a Földön, addig ki kell érte fizetnünk a brutális pénzeket az olajbáróknak, és hozzátartozóiknak. De mi lesz akkor, ha elfogynak a tartalékok? A lakosság növekedése letagadhatatlan, a motorizált járművek hasonló ütemben gyarapodnak, miközben a készletek csökkennek. Előbb-utóbb elkövetkezik az a pont, amikor váltani kell.

Az a nézetem, hogy az úgynevezett “társított anyagok” térhódítása folytatódik majd, a laborokban vívják az előcsatákat. A fizikai tudományok még ügyesebb alkalmazása révén olyan anyagokat fejlesztenek ki, amelyek a szélsőséges hatásokra – rövid időre – nagy mértékű halmazállapot, vagy méretváltozáson mehetnek keresztül. Csak a példa kedvéért, olyan anyagot alkalmaznak az autóban, amely a verseny előtt 300 kg-ot nyom, futam közben 250 kilogrammot, majd a célba futáskor, tehát amikor mérni fognak – újra 300 kg-ot. A méretekkel is sokat lehet majd manipulálni, a száguldó autó nehezen mérhető meg. Vagy a levegőt bontják fel, oxigénre és hidrogénre, és abból nyernek plusz vagy mínuszsúlyt, vagy akár hajtóanyagot. (Utóbbi egyáltalán nem sci-fi, pedig elsőnek a műfaj jeles képviselője, Arthur C. Clarke utalt rá egy művében, ahol az űrhajósok a Jupiter egyik holdján jeget olvasztanak, vizet tankolnak, melyet felbontanak oxigénre és hidrogénre. Oxigén mindig kell az űrben, a hidrogén pedig hajtóanyaggá alakítható. A NASA ezen a hajtóművön dolgozik. Talán pár év múlva ennek a meghajtómotornak a kisebb, egyszerűbb változata fogja mozgatni a kocsikat, a vízmeghajtású kocsik hasonló elméletből születnek meg majd, mindannyiunk örömére)

A lehetőségek tárháza korlátlan.Véleményem szerint a közeljövőben a gazdaságba olvad bele a szórakoztatóipar, így a sportágak is. A gépkocsi gyártók felvásárolják az autósportot, és mint bevallott vagy burkolt tulajdonosok – de minden bizonnyal oda fognak hatni, hogy az üzleti érdekeik alapján változtassák, formálják a szabályokat. A világ, a nézők csak remélhetik majd, hogy a csúcstechnikával nyerték meg a világbajnokságot, csak remélhetik, hogy a legjobb konstrukció megérdemelt győzelmét láthatták. Én magam is ebben szeretnék bízni. Annak a csapatnak kellene megnyernie a sorozatot, amelyik abban az évben a leggyorsabb és legmegbízhatóbb autót építette, a szabályok betartásával. Nagyon remélem, hogy mi, elhivatott rajongók, szurkolók küzdelmet látunk majd, előzéseket, manővereket, és nem pénzeszsákok kötélhúzását.

Sose feledjük, az emberi teljesítmény teszi ki a produkció savát borsát, mert az autót is emberek tervezik, építik, állítják be, az ő kezük munkája az, amelyet versenytechnikának nevezünk. Az ember a lényeg, nem a gép. A versenyzőben, a Bajnokban pedig a legjobbat, leggyorsabb kezű/lábú, az időjáráshoz, helyzethez legügyesebben alkalmazkodó, kiváló lélekjelenlétű sportembert! Egy ilyen bajnokot mindig tudnánk ünnepelni, könnyebb vele azonosulni, pl. amikor leülünk egy szimulátor szoftver elé, a helyébe képzelhetjük magunkat, ez mind természetes emberi vonás. De egy vállalatot, autógyárat, szponzort, vagy bankot ünnepelni ugyanígy? Ez ki van zárva.