Rövid, érdekes történetek a Forma-1 világából…

Rövid, érdekes történetek a Forma-1 világából…

Futam újév napján

Az 1965. év első versenyét január elsején tartották, Dél-Afrikában. Az időmérő edzést pedig egy nappal korábban, 1964. december 31-én. (Tehát az előző évben.) Vajon miféle szilvesztere lehetett a versenyzőknek? Egészen biztosan alkoholmentes. A nagy sietség, a megmagyarázhatatlan újévnapi verseny után egy hatalmas szünetet iktattak be, csaknem 5 hónaposat. A második futamot ugyanis csak május 30-án rendezték meg, Monacóban. Az emlegetett idénynyitó dél-afrikai verseny arról nevezetes még, hogy itt állt rajthoz először egy ismeretlen skót fiatalember: Jackie Stewart.

1974: Égés a bemutatón

A Ferrari november 25-re nyílt napot hirdetett meg két gyárában Fioranóban és Maranellóban. Ott volt mindenki, aki a szakmában csak valamit is ad magára, illetve tv vagy autósport szakértőnek számít. Enzo Ferrari keresztes lovagokra emlékeztető komolysággal és udvariassággal köszöntötte a megjelenteket, és ismertette a programot. Az első pont szerint Niki Lauda a maranellói próbapályán három versenykört fut úgy, hogy autójára tv-kamerát szerelnek. A második pont szerint Clay Regazzoni mutat be egy sor nehéz kanyarvételt, miközben egy kísérő kocsiból lehet filmezni. A harmadik pont egy szerelési bemutató lesz a boxoknál.

Lauda műsora lement, viszont: 1. Regazzoni sebességváltója beragadt, és kocsija kiperdült a kanyarban. 2. A kísérőkocsi sofőrje tolatás közben összetörte az egyik vendég Porschéjét. 3. A szerelési demonstráció közben egy húszliteres olajtartály tartalma a Commandatore nadrágjára ömlött. Lauda nézte egy darabig a kővé meredt társulatot, majd a fotósok össztüzében meghajolt és körbemutatott: “Íme uraim, így dolgozunk mi. Ezért nem mi nyertük a világbajnokságot, ezért nyerte meg a McLaren és Emerson Fittipaldi.”

1976: Anomália a Brit Nagydíjon

Az eredeti rajt után egy karambolban a hazaiak kedvence, James Hunt (McLaren) sem tudott már eljutni a depóig. (A szabályok értelmében csak azok a résztvevők indulhattak a megismételt rajtnál, akik a baleset után még mozgásban voltak). A műszaki mentők és pályabírók zavartan viselkedtek, alig tudták megtisztítani a pályát. A bizonytalanság átragadt a nézőkre is. A kétségbeesett szurkolók kórusban kedvencük, Hunt nevét kezdték kántálni, attól kellett tartani, hogy betörnek a pályára, és meghiúsítják a rendezvényt.

Akár nézői nyomásra, akár a bírók szemhunyása folytán (ez ma már kideríthetetlen) Hunt a tartalékautójába pattant, ott volt az ismételt rajtnál, és a közönség óhaja szerint megnyerte a versenyt, 52 másodperccel verte meg Laudát. A nézők örömittasan indulhattak hazafelé.

Három csapat még aznap óvást nyújtott be, és a sporthatóság a zöld asztal mellől napokkal később, már bátran diszkvalifikálta Huntot. Érdekes, hogy a káosz leple alatt csalafintán autót cserélt még Clay Regazzoni (Ferrari) és Jacques Laffite (Ligier), az erről készült amatőr fotók bizonyítottak. Természetesen őket is kizárták.

1977: A Goodyear titkos ügynökei

Carlos Reutemann lelkiismeretesen nyúzta a Ferrari gumiabroncsait a titkos teszteken, a Goodyear ipari kémjei azonban leleplezték. Gyanújuk beigazolódott, a maranellói istálló – megszegve a Goodyearral kötött szerződését – a Michelin szuperkönnyű gumijait tesztelte. A kémek elégedetten tértek vissza a Goodyear főhadiszállására, grafikonokkal, fotókkal. A főnök mégis dühöngött: “Mondják, mit csináltak Európában? Callgirl hálózatot üzemeltetnek? A konkurencia elkészítette gumiját, ami sajnos nagyon is jó!”

Majd az elképedt kémek elé dobta az újságot, melyen Reutemann és Villeneuve autóján jól látszódott a Michelin felirat. “Egy választásuk maradt. Még a Japán Nagydíj hátra van. Csináljanak valamit!”

A Fuji-hegy lábánál beindult a gépezet. Amikor Villeneuve előzni akarta Petersont, a Ferrari kormányzott kerekéből hirtelen elszökött a levegő, a kanadai kezéből kicsavarodott a kormány, autója ráugratott a fékezést megkezdő Peterson Tyrrelljére, és annak hátsó kereke a levegőbe hajította. Villeneuve csodával határos módon maradt életben, hátborzongató légibemutatója után, de voltak civil áldozatok. Reutemann nem állt fel a dobogóra. “Rohannom kell, nyomomban a maffia!”

Amikor 1968-ban Clark meghalt (feltehetően gumidefekt miatt), Rindt kérdőre vonta barátját, egy gumiszakértőt, hogyan történhetett ilyen, és ezt a választ kapta:” Nézd Joki, ez háború, ti pedig katonák vagytok, és minden háborúban vannak vesztesek, áldozatok”. Majd látva, hogy az osztrák pilóta elégedetlen e magyarázattal, hozzátette: “Különben is, ti mindig csak gyorsabbak akartok lenni, és sosem biztonságosabbak!”

A történet pikantériája, hogy a sokáig oknyomozást végző Rindt maga is egy gumihiba következtében vesztette életét 1970-ben, Monzában.

Folyt. köv.