Az osztrák legenda tavaly óta küzdött egészségügyi problémákkal, 2018 nyarán tüdőátültetésen esett át, melyet követően két hónapot töltött kórházban.

2019 elején rövid időre ismét be kellett feküdnie megbetegedés miatt, az elmúlt napokban pedig arról szóltak a hírek, Svájcban vesedialízisre volt szüksége.

Nem sokkal ezelőtt aztán érkezett a szomorú hír: a legendás autóversenyző életének 70. évében elhunyt.

„Mély szomorúsággal kell bejelentenünk, hogy a mi szeretett Nikink békében, családja körében távozott hétfőn” – áll a család által kiadott közleményben.

„Egyedülálló sportolói és vállalkozói eredményei felejthetetlenek maradnak, fáradhatatlan cselekedetei, egyszerűsége és bátorsága szintén. Egy igazi példakép mindannyiunk számára: szerető és gondoskodó férj, apa és nagypapa volt – nagyon fog hiányozni!”

Lauda 1971-ben debütált a Forma-1-ben, első futamgyőzelmét 1974-ben szerezte, miután csatlakozott a Ferrari csapatához. Az olasz istállóval 1975-ben világbajnoki címet is szerzett.

1976-ban szörnyű balesetet élt túl a Nürburgringen. Súlyos égési sérülései ellenére mindössze két versenyt hagyott ki, és egyetlen ponttal maradt alul az összetettben James Hunttal szemben.

Második vb-trófeáját 1977-ben szerezte a Ferrarival, mielőtt 1978-ban a Brabhamhez igazolt. Két idényt töltött el a csapattal, majd az 1979-es Kanadai Nagydíj közben hátat fordított az F1-nek.

Létrehozta légitársaságát, majd 1982-ben a McLarennel tért vissza a királykategóriába, 1984-ben pedig fél ponttal legyőzte csapattársát, Alain Prostot, és harmadszor is a Forma-1 bajnoka lett.

1985-ben végleg visszavonult az F1-es versenyzéstől, majd a ’90-es években a Ferrarinál vállalt menedzseri szerepet, 2001 és 2002 között pedig a Jaguar csapatfőnöke volt.

2012-ben a Mercedes nem ügyvezető elnökévé nevezték ki, és kulcsszerepet vállalat a német istálló elmúlt években szerzett világbajnoki címeiben.

Egy igazi legenda hagyott itt minket… nyugodj békében, Niki!