Norris a Mexikói Nagydíj szombati időmérő edzésén már a Q1-ből sem jutott tovább, és bár technikai probléma is hátráltatta, alapvetően úgy érzi, mindez önhibájából történt, egyetlen mért körében ugyanis nem tudott kellően jó teljesítményt nyújtani, ami miatt csak a 17. helyről rajtolhatott.

A hiba ráaásul pár héttel azután történt, hogy a McLaren ifjú titánja a katari sprinthétvégén is hibázott: akkor az időmérőn és a sprintkvalifikáción sem tudott jól szerepelni.

Arra a kérdésre, hogy az jár-e a fejében a mexikói verseny után, hogy ‘mi lett volna, ha?’, a McLaren pilótája így felelt: “Természetesen, természetesen. Tudom, hogy egyesek panaszkodnak, hogy miért vagy olykor csalódott. Épp az ilyen napok miatt. Természetesen csalódott leszek.”

“Mert esélyünk van a dobogóra, arra, hogy még egy trófeát gyűjtsünk, és több pontot szerezzünk. Miért lennék elégedett egy ilyen szombattal? De nagyon gyorsan tovább léptem, gyorsabban, mint Katarban. És nagyon sok figyelmet fordítottunk aztán a vasárnapra. Úgy gondolom, ez nyilvánvaló volt, és kifizetődött. De igen, egy ilyen szombat után soha nem leszek boldog. Mert tudom, hogy mire vagyunk képesek.”

“És ha van egy olyan napunk, mint a vasárnapi, akkor az embernek eszébe jut az, hogy ‘mi lett volna, ha?’. És igen, jelenleg túl sok ‘mi lett volna, ha?’ van… Egyszerűen tisztába kell tennem a dolgokat, és akkor beindulhat minden.”

Norris azt mondja, a katari hétvégén elkövetett hibái még kiábrándítóbbak voltak.

“Hasonló a dolog, de az komolyabb pozíciókért ment. És kétszer is hibáztam. De bárki más csalódott lenne a helyemben, ha elcseszné, és cserben hagyná a csapatát. 700-800 ember támaszkodik arra, hogy én jó munkát végzek-e. Ha pedig nem végzek, hogyan tudnék mosolyogni?”

“Azt gondolom, most sokkal jobban megbirkóztam ezzel, mint legutóbb. Főleg azért, mert nem a pole-ért vagy a győzelemért mentem. És ezzel együtt tovább tudtam lépni, és a vasárnapi versenyre koncentráltam. Ez pedig kifizetődött. Ennek örülök is.”