A Force India versenyzője, Esteban Ocon azt mondja, mindent megtesz azért, hogy borsot törjön csapattársa, Sergio Perez orra alá – ám természetesen nem szeretné, ha megismétlődnének az olyan incidensek, mint amilyen Bakuban történt kettejük között.

A Force Indiánál a 2017-es idény első felében időnként igencsak feszült volt a légkör a versenyzők házon belüli csatája miatt, mely az Azeri Nagydíjon csúcsosodott ki, amikor Sergio Perez és Esteban Ocon a verseny hevében egymásnak ütköztek.

Ocon azt mondja, tanultak az esetből, ám a csapat biztosította őt arról, hogy nem csupán ő hibázott az incidenskor.

„Véget vetettünk Sergio 15 verseny óta tartó pontszerzésének! Közösen!” – mondta az ifjú francia az F1.com-nak adott interjújában.

„Rögtön a verseny után a gyárba mentem, a csapat pedig azt mondta, versenybaleset volt, és mindketten hibáztunk. Természetesen nem szabadott volna megtörténnie – de egy ilyen pályán versenyezni mindig rizikós. Mondták nekünk, hogy óvatosabbnak kell lennünk a jövőben, mert nem kizárólag az ő hibája, és nem kizárólag az én hibám volt. A történet már lezártnak tekinthető.”

Ocon hozzátette, nagyon bízik abban, hogy idei teljesítményével sikerült meglepnie csapattársát.

„Remélem, hogy megleptem őt idén! Nem azért vagyok itt, hogy folyamatosan mögötte legyek. Nyomni akarom – keményen!” – mondta a Force India versenyzője, majd kifejtette, tapasztalatlansága miatt hátrányban van Perezzel szemben, de mindent megtesz azért, hogy a lehető leggyorsabban tanuljon.

„Keményen kell dolgoznom! Sokkal kevesebb tapasztalattal rendelkezem, mint Sergio, szóval rengeteg dologban fel kell zárkóznom.”

„A versenyek előtt és után legtöbbször a gyárban vagyok és a szimulátorban dolgozom. Szerintem ennek komoly jelentősége van.”

Arra a kérdésre, hogy mennyivel több időt tölt a szimulátorban Pereznél, Ocon így felelt: „Számokat nem akarok mondani, de fogalmazzunk úgy: sokkal többet!”

Ocon legjobb eredménye idén egy 5. hely, melyet a Spanyol Nagydíjon ért el – ám emellett a kanadai versenyre is szívesen emlékszik vissza.

„A legjobb versenyem Kanadában volt, de a barcelonai is remek emlék. Amikor a srácok felmásztak a kerítésre és üvöltöttek örömükben, az nagyon különleges volt. Akkor az a 4. és 5. hely olyan volt, mint egy kettős győzelem.”