A holland versenyző 2023-ban elképesztő dominanciát nyújtva nyerte meg a világbajnoki címet – hat versennyel a szezon vége előtt –, jelenlegi formáját látva pedig joggal bízhat abban, hogy elképesztő sikersorozatát tovább folytatja majd. Verstappen a szombati sprintfutamot követően adott világbajnoki interjút, melyben szó esik az idei évről, a nehézségekről, és persze arról is, hogy hogyan képes ilyen elképesztő teljesítményt nyújtani az autósportok csúcsosztályában.

Max Verstappen, háromszoros világbajnok vagy. Hogy hangzik?

M.V.: Természetesen nagyszerűen! Olyasvalami ez, amiről soha nem is álmodtam. Természetesen nagyon büszke pillanat ez számomra és a családom számára is. Lenyűgöző mindezt átélni azokkal, akikkel együtt dolgozom. És ezt már a levezető körben is mondtam a rádión. Természetesen beszélünk itt a teljesítményről, és az ember tudja, hogy mindig hálás lehet a csapatnak ezért, ugyanakkor viszont ott van a teljes légkör, és az, hogy mennyire élvezem, hogy ezekkel az emberekkel dolgozhatok – ezt talán még fontosabbnak tartom. Nagyon fontos úgy megérkezni a pályára, hogy az ember tudja, remek emberekkel dolgozik együtt.

A három világbajnoki címed közül hova sorolnád a mostanit?

M.V.: Ez a legjobb. Azt hiszem, az első volt a legérzelemdúsabb, hiszen az ember az álmát váltja valóra az F1-ben. De ez a mostani egyértelműen… Ez volt a legjobb évem. Sorozatos győzelmek, meg ilyenek, az autó maga pedig feltehetően szintén a legjobb formában van. Szóval számomra talán ez az, amire a legbüszkébb vagyok bizonyos tekintetben a következetesség miatt.

Tekintsünk vissza egy kicsit az idény elejére! Amikor először vezetted az RB19-est a teszten, rögtön tudtad, hogy ez az autó az, ami el fog téged juttatni a harmadik vb-címedhez?

M.V.: Ezt mindig nehéz megmondani. Úgy értem, mindig remek érzés. Azt gondoltam, jó az egyensúlya. De azt soha nem tudhatjuk, hogy a többi csapat mivel áll elő a télen. És tényleg arra számítottunk Bahrein előtt, hogy szoros lesz. Viszont azt hiszem, mindannyian kellemesen meglepődtünk azzal kapcsolatban, hogy mennyire jó az autó. Viszont az még csak egyetlen pálya volt. És persze, amikor megérkeztünk a következő helyszínekre, és láttuk, hogy az autó mindig gyors, főleg a versenyeken – hiszen mindig remek versenytempóval rukkoltunk elő –, akkor persze nagyon ígéretesnek tűnt a dolog. És igen, az év során pedig… Azt gondolom, nagyszerű eredményeket értünk el nehéz körülmények között is, amikor könnyű volt hibázni csapatként – még egy domináns autóval is. A legtöbb versenyen viszont szerintem hihetetlen munkát végeztünk.

A szezon mely pontján tudtad azt, hogy a kezedben van a világbajnoki cím?

M.V.: Nos, egészen mostanáig nem, nem igaz? Persze a lendület egyre nagyobb volt, és versenyről versenyre nőtt az előnyöm. Szóval én csak igyekeztem minden egyes hétvégéből a lehető legjobbat kihozni. Számomra ez akkor fontosabb volt, mint a vb-címről álmodozni, hiszen az álmok nem visznek el sehová. Erőfeszítéseket kell tenni, és dolgozni kell azért, hogy elérd a céljaidat.

Christian Horner azt mondja, hogy olyan szinten teljesítesz, amilyet korábban még nem látott. Mit gondolsz, sikerült magasabbra tenned a mércét idén, egy új szintre tudtad emelni?

M.V.: Folyamatosan próbálok javulni. És természetesen nem feltétlenül gondolom azt, hogy gyorsabb versenyző lettem, viszont az embernek sokkal több lesz a tapasztalata az autóban. Versenyzőként fejlődsz, mint ahogy emberként is az életben. És ha az első Forma-1-es idényemmel hasonlítom össze a mostanit, akkor ezek a tapasztalatok rengeteget segítenek abban, hogy megbirkózz mindenféle nyomással a hétvége során, bármivel, ami az utadba kerül, például a nehéz körülményekkel. A dolog lényege pedig az, hogy minden egyes hétvégén teljesíts, ami szerintem nehéz dolog a Forma-1-ben.

Mikor, melyik versenyen érezted a legtöbb nyomást idén?

M.V.: Ez egy jó kérdés! Nem tudom. A pályakörülményektől, és az efféle dolgoktól is függ. Zandvoortban például, amikor az ember slickeken van a pályán, miközben esik az eső… Általában élvezem a vizes pályán való vezetést, de ugyanakkor az ember tudja azt is, hogy vezeti a bajnokságot, ha pedig kicsúszok és beragadok, akkor rengeteg pontot veszítek… Szóval az ember mindig egy kicsit a határ alatt vezet, de ez bizonyos szempontból veszélyes is tud lenni. Szóval, amikor a slickekkel voltam kint, akkor éreztem egy kis nyomást. Olykor vannak mögötted olyanok, akik egy kicsit gyorsabbak, hiszen nincs mit veszteniük. Szóval más beállítottság szükséges, miközben az ember a bajnoki címért harcol.

Ha egészében tekintesz vissza az idei szezonra, ki tudnád emelni a fénypontokat? Melyik volt a legjobb győzelmed?

M.V.: Van néhány. Azt hiszem, a miami győzelmet nagyon élveztem. És igazán élveztem a spáit, a zandvoortit, de a szuzukait is, a konstruktőri címet megnyerni például fantasztikus volt ezzel a csapattal. Hogy őszinte legyek, nehéz egyet is kiemelni.

Melyik volt a legkielégítőbb rajtelsőséged?

M.V.: Talán a szuzukai. De igen, volt néhány. És oké, ez talán nem számít, de a spáit is nagyon élveztem. Azokat a körülményeket, amikor tényleg elő kell rántani valamit a kalapból. De igen, Szuzukában az autót sínen húzták. Hihetetlen volt vezetni. És miközben vezettem, mosolyogtam, ez elég ritka egy időmérős körön!

Melyik versenyen nyújtotta a legjobb teljesítményt idén a Red Bull Racing?

M.V.: Hogy őszinte legyek, majdnem minden hétvégén. Nem tudok választani. Sok különböző pályán és nehéz szituációkban. Azt gondolom, nagyszerű munkát sikerült végeznünk, szóval nem tudok kiemelni egyetlen versenyt sem.

Max, mi mindent tudsz még elérni ebben a sportban? Hány világbajnoki cím van még benned?

M.V.: Ez nagyban függ a csomagtól is, nem igaz? A Forma-1 így működik. Én személy szerint azt gondolom, hogy még elég fiatal vagyok – bár már jó ideje itt vagyok az F1-ben. Szóval biztosan van még néhány év bennem, hogy a legjobb formámban teljesítsek. De majd meglátjuk, meddig tart ez. Hogy őszinte legyek, sokkal inkább az a kérdés, meddig akarok itt lenni. Ez már más tészta.

Öt verseny van még hátra, a bajnoki cím pedig már zsebben. Változtat ez a hozzáállásodon?

M.V.: Nem igazán. Ma például szintén győzni akartam, miközben tudtam, hogy csak 3 pontra van szükségem a bajnoki cím megnyeréséhez. Továbbra is azért gurulok pályára, hogy a lehető legjobb munkát végezzem. És ugyanez lesz a vasárnapi versenyen is. Amikor pedig megérkezünk a következő versenyhelyszínre, ott is újra győzni akarok, mivel nagyszerű autónk van. Tudom, hogy a körülöttünk lévők talán felzárkóznak egy picit, szóval itt-ott elég szoros lehet. De a hozzáállás ugyanaz. Nem arról van szó, hogy az ember hirtelen elkezd többet kockáztatni a küzdelmek során. Azt hiszem, igazán elégedett vagyok azzal, ahogy jelenleg teljesítek.

Tudván, hogy a győzelemnél semmi sem jelent többet számodra, célod az, hogy idén felülmúld Alain Prostot, és beérd Sebastian Vettelt a győzelmek számát tekintve?

M.V.: Igen, természetesen szeretnék annyit nyerni, amennyit csak lehet. Tudom, hogy a 3. és a 2. helyezés között elég nagy a különbség. Szóval remélem, hogy pályafutásom során el tudok jutni a kettő közé. Ez remek lenne. De nem tudom, nagyon sok múlik azon, hogy mi lesz a következő néhány versenyen, és a következő néhány évben. Nem tudom, hogy meddig fog ez tartani. Kiélvezem a pillanatot, és szerintem ez is nagyon fontos. Többet elértem már, mint amiről valaha is álmodtam, vagy amit célul tűztem ki az F1-ben. Szóval imádom a pillanatot. Meglátjuk, hogyan alakul, de ez már most sokkal több annál, mint amiről azt gondoltam, hogy elérhetem. Szóval tökéletes.

Említetted a csomagot: hogyan értékelnéd a Honda hozzájárulását ehhez a harmadik bajnoki címhez? 

M.V.: Jelentős! A kasztni és a motor együttesen teszi lehetővé, hogy efféle dolgokat elérjen az ember. Nagyon örülök, hogy a Hondával dolgozhatok. Mindig örömmel dolgoztam velük. Lenyűgöző emberek, mindig nagyon udvariasak, emellett viszont rendkívül motiváltak is, és mindig meghallgatják az embert, és persze nyitottak a fejlődésre. Mindig különleges helyet foglalnak majd el a szívemben, még akkor is, ha távoznak 2025 végén. Most viszont együtt élvezzük a pillanatot. Büszke vagyok rájuk is, hogy eljuthattunk idáig. Azt gondolom, erre mindannyian büszkék lehetünk.

Max, voltak pillanatok, amikor úgy érezted, hogy a teljesítményeddel üzentél az ellenfelednek? Említetted például, hogy Miamiban elképesztő volt a versenyteljesítmény – egy héttel azután, hogy volt egy kissé kiábrándító hétvégéd Bakuban. Aztán Szuzukában, miután sokkoló vereséget szenvedtetek Szingapúrban, te voltál az első, aki pályára gurult az edzésen, és az első körödben óriási előnyben voltál. Csodásan nyerted meg azt a versenyt. Voltak pillanatok, amikor üzenni szerettél volna az ellenfeleknek?

M.V.: Nem, egyáltalán nem. Én mindig azért gurulok pályára, hogy a tőlem telhető legjobbat nyújtsam. És néha persze nem vagyok elégedett a teljesítménnyel, vagy azzal, ahogy a hétvége alakul. De mindig igyekeztem tökéletes lenni, és jobbá válni minden egyes versenyhétvégén. Természetesen bizonyos hétvégéken az ember egy kicsit többet tanul. Baku talán nem volt fantasztikus, nem nyertem meg a versenyt, de rengeteget tanultam, és néha ez fontosabb, mint a győzelem, hiszen onnantól kezdve elképesztő sorozatunk volt. Szingapúr sem alakult jól, de nagyon motiváltak voltunk, hogy Japánban újra jó munkát végezzünk, hiszen tudtuk, hogy erős autónk lesz ott.

Max, miután átszelted a célvonalat, Christian a többi háromszoros világbajnok nevét említette, mondván, nem egy rossz lista. Tudjuk, hogy nem igazán érdekelnek téged a rekordok, de ha azt nézzük, hogy milyen nevekhez csatlakozok, és talán túlszárnyalod majd őket a következő években, mit gondolsz arról az örökségről, amit hagyni fogsz a Forma-1-ben?

M.V.: Szerintem ez mindig egy nehéz dolog, mert én nem azért vagyok a Forma-1-ben, hogy örökséget hagyjak. Azért vagyok itt, hogy győzzek, és a lehető legjobbat nyújtsam, miközben kiélvezem a pillanatot azokkal az emberekkel, akik hozzásegítettek ahhoz, hogy elérjem ezeket a dolgokat. Számomra ez fontosabb, minthogy megpróbáljak örökséget hagyni. De igen, olyasvalami ez, amiről soha nem gondoltam, hogy lehetséges lesz – felkerülni erre a listára… Amikor az ember ezeket a neveket látja, úgy van vele, hogy wow! Hihetetlen, amit ők elértek pályafutások során, most pedig én is köztük vagyok. Természetesen ez lenyűgöző érzés.

Meglehetősen gyorsan nyertél három világbajnoki címet, most pedig nyilván kitűzheted Michael (Schumacher) és Lewis (Hamilton) hét vb-címének rekordját, gondolván arra, hogy te is elérheted, és akár meglehet a nyolc bajnoki cím is…

M.V.: Ebben a sportban más egy kicsit, mint a többi sportágban, ahol tényleg ki tudsz tűzni célokat, mondván, hogyha jó formában tartom magam, ezeket az eredményeket érhetem el. Az F1-ben nem egészen így működik, szóval én csak a pillanatnak élek. És ahogy mondtam korábban, már most sokkal többet értem el, mint amire valaha is gondoltam.

El tudod képzelni, hogy visszakerülsz arra a pontra, hogy esélytelen leszel, de még úgy is élvezed az F1-et? Vagy szerinted csak úgy tudod igazán élvezni, ha győzöl, és megnyered a bajnoki címeket egy ilyen szintű dominancia után?

M.V.: Attól függ, mennyire lennék hátul a mezőnyben… Tudom persze, hogy eljön majd az idő, amikor már nem nyer az ember, de amikor a 15. helyen autózol, akkor talán már nem fog működni… Ha viszont még ott harcolsz az élen, és megpróbálsz versenyeket nyerni, és ott van a cél, hogy visszakerülj az élre, akkor biztosan.

Idén az egyetlen riválisod a csapattársad volt, és ő sem tartott ki sokáig. Milyen érzés az, hogy nem igazán kellett más csapat ellen küzdeni idén?

M.V.: Nos, a Forma-1-ben természetesen az ember szeretne nagyobb versengést látni, de nekem nincs szükségem más csapatra, vagy éppen csapattársra ahhoz, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból. Nagy nyomást helyezek magamra, mindig próbálok a legjobb lenne, a lehető legjobban felkészülni. Ezt élvezem, és ez az egyetlen dolog, ami foglalkoztat.