A legutóbbi nagy sztori Sebastian Vettel nevéhez fűződhetett volna, de a németek négyszeres világbajnoka 2015-re végül nem fogadta el a McLaren-Honda ajánlatát. Helyette a Ferrarihoz igazolt, ahol nem gyarapíthatta ugyan címei számát, de a brit-japán projekttel járó óriási „égést” is sikerült elkerülnie.

Vettel 2013-ban lett negyedszer világbajnok, ám a következő évben a Mercedesnek könnyedén sikerült legyőznie a Red Bullt. A német alighanem ezért keresett új kihívást, vagyis kapóra jöhetett számára a McLaren-Honda megkeresése. Elsősorban a japánok ragaszkodtak ahhoz, hogy egy nagy név asszisztáljon a visszatérésükhöz, és – a Red Bull-tanácsadó Helmut Marko epés megjegyzése szerint – „felháborítóan magas” ajánlatot tettek neki. Ez akkor állítólag 20 millió fontot jelentett egy évre, ráadásul a McLaren visszacsábította volna a sztártervező Adrian Newey-t is az energiaitalos csapattól.

VETTEL HELYETT ALONSO

2014 októberében végül mégis az a bejelentés érkezett, hogy Vettel a Ferrarihoz szegődik, így a Honda kénytelen volt másik szupersztár után nézni. A maranellóiaktól távozó Fernando Alonso lett a kiválasztott, aki annyira bízott az új projektben, hogy három esztendőre (évi 25 millió fontért), kivásárlási záradék nélkül igazolt a McLarenhez. Amelynek 2015 lett az egyik legpocsékabb szezonja, csupán a Marussiát sikerült megelőzniük az összetettben.

2009 világbajnoka, Jenson Button (aki szintén részese volt a McLaren-Honda vergődésének) nemrég árulta el, hogy 2013-ban karnyújtásnyira került egy ferraris szerződéshez. Az előző évet ötödikként zárta egy McLaren-Mercedes volánja mögött, és ez jó ajánlólevélnek bizonyult, hogy a Red Bull-lal csatázó olasz istállóhoz kerüljön.

Az alulteljesítő Felipe Massát kívánták kipenderíteni a Ferraritól, és Buttonnak már a szerződése is készen állt. A brit nem mondta el, miért nem kanyarította alá a nevét, de 2013-ban a Ferrari is inkább visszafelé csúszott, a Lotusszal harcolt a dobogóért, így végül nem kellett megbánnia a döntését. Állítólag akkoriban Nico Rosberg is tárgyalt a maranellóiakkal, aztán mégis maradt a Mercedesnél, ahonnan 2016-ban világbajnokként vonult vissza.

PROST INKÁBB SZABADSÁGRA MENT

És végül egy régebbi történet Alain Prostról, aki 1991 végére teljesen megcsömörlött a versenyképtelen Ferraritól. Goromba, keresetlen megjegyzései miatt az olasz istálló a szezonzáró versenyre le is cserélte a tesztpilóta Gianni Morbidellire. A francia ezzel nehéz helyzetbe került, hiszen nem maradt értékes ülés a számára, így a következő szezonra inkább „szabadságot” vett ki.

Háromszoros világbajnokként persze adódtak volna lehetőségei, például azáltal, hogy 1991 végén Nelson Piquet szerződését nem újította meg a Benetton-Ford. Egy meghökkentő húzással Luciano Benetton rögtön el is hintette az argentin Clarín újságnak, hogy a Professzornak becézett francia már alá is írt hozzá 1992-re.

Mindezen Guy Ligier háborodott fel a legjobban, aki a nevét viselő csapat számára már bebiztosította a kiválóan teljesítő Renault-motorokat. Úgy kalkulált, hogy a versenyképes csomaggal képes lesz a Forma–1-ben tartani Prostot, és a világbajnok többször ki is próbálta a Ligier JS37-es versenygépet.

Először a franciaországi Paul Ricard pályán, Erik Comas sisakjában körözgetve, ám a turpisság hamar kiderült, amikor a Ligier lerobbant és a pálya szélére kényszerült. A következő teszten (szintén a Paul Ricardon) Prost megdöntötte a körrekordot, és Frank Dernie főtervező szerint maximálisan elégedett volt a kék géppel, amellyel futamgyőzelmekre is képesnek érezte magát.

Ezért okozott némi meglepetést, amikor a harmadik, estorili teszt után Prost mégis inkább a kényszerszabadság mellett döntött. Alighanem jól tette, hiszen a francia gárda (két 5. és két 6. helyet szerezve) végül csupán 6 pontot gyűjtött abban az évben.