Az F1Világon is írtunk már arról, a rivális csapatok szerint nagyon nehéz lesz olyan hatékony megoldással előrukkolni, mint amilyennel az energiaital-gyárosok rendelkeznek: a McLaren csapatfőnöke, Andrea Stella nemrég arról beszélt, az elmúlt időszakban ők is nagy hangsúlyt fektettek erre a területre, ám sok időbe telik, mire eljutnak majd a Red Bull szintjére.
„Úgy tűnik, egy ideje már dolgoznak ezzel a koncepcióval” – mondta a szakember a Motorsport.com című internetes lapnak. „Szóval szerintem előnyt tudnak kovácsolni abból, hogy sok tapasztalatuk van az efféle konfiguráció fejlesztéséből. Szerintem ez egyértelművé vált. „Mi pedig – mint szerintem az összes csapat – próbáljuk megfigyelni, hogy mit lehet kihozni abból, ha ebbe az irányba fejlesztünk.”
Bár korábban voltak teóriák arra vonatkozóan, hogy a Red Bull egy trükkös megoldást alkalmaz a technikai szabályok kiskapuit kihasználva, valójában az ellenfeleknek rá kellett jönniük, hogy az energiaital-gyárosok egész egyszerűen rendkívül hatékonyan egyensúlyoznak aerodinamikai megoldásaikkal. A Red Bullnál szándékosan döntöttek úgy, hogy arányaiban nagyobb légellenállású hátsó szárnyat használnak az úgynevezett „beam winghez” képest, amikor tehát a DRS-rendszer aktiválásakor a fő szárnylap felnyílik, nagyobb ugrást tudnak elérni a végsebesség tekintetében. Az ellenfelek pedig egész egyszerűen képtelenek másolni ezt a megközelítést, autóik ugyanis nem tudnak akkora teljesítményt kihozni a diffúzorból, hogy kisebb „derékszárnyat” alkalmazzanak.
Az pedig, hogy a Red Bull milyen elképesztő előnyben van a DRS-zónákban, tökéletesen megmutatkozott a legutóbbi versenyhétvégén, Belgiumban. A verseny során, az Eau Rouge-ban a Mercedes pilótája, Lewis Hamilton volt a leggyorsabb 313,4 km/órás végsebességgel, itt Sergio Perez és Max Verstappen csupán 307,9, illetve 307,2 km/órás tempót ért el. A Kemmel-egyenes végére viszont a Red Bull versenyzői nagyon begyorsultak: Pereznél 340,8 km/órát, Verstappennél 338,8 km/órát mértek, míg Hamilton csupán 333 km/órával tudott repeszteni.
„Hihetetlen, mennyi köridőt nyer a Red Bull a hátsó szárny nyitott állásánál” – fogalmazott a Mercedes kulcsembere, Mike Elliott. „Ha egymásre tesszük a sebességgörbéket, mi is alig hiszünk a szemünknek.”
A spái időjárási körülmények remek rálátást biztosítottak arra, hogy a DRS-rendszer mennyire működik jól, illetve rosszul az egyes versenyautókon, a pénteki időmérő edzésen ugyanis a versenyzőknek lehetőségük volt arra, hogy nyissák a hátsó szárnyakat a DRS-zónákban, a szombati sprintkvalifikáción azonban az esős körülmények miatt ezt nem engedélyezte a versenyirányítás.
A Red Bull, a Ferrari, illetve Lewis Hamilton minimális leszorítóerőt biztosító hátsó szárnyat választott a belga hétvégére, a McLaren csak nagy leszorítóerejű szárnnyal rendelkezett, míg George Russell szintén ebbe az irányba ment el csapattársával ellentétben. A két Mercedes-pilóta között pedig 2 tizedmásodperc volt a különbség a La Source és a Les Combes közötti 1850 méteren.
Tény, hogy a nagyobb leszorítóerőt biztosító szárnyak nagyobb DRS-hatást is biztosítanak, így a legtöbbet a McLaren, illetve Russell profitálta a hátsó szárnyak nyitásakor. Russell 24,3 km/órát nyert, tehát többet, mint a Red Bull és a Ferrari versenyzői, ám végsebességben még így is elmaradt az említett csapatoktól.
A McLaren csak 15,3 km/órát nyert a csukott szárnyálláshoz képest, miközben a Red Bull a jóval kisebb hátsó szárnnyal 20,3 km/órát. A Ferrarinál a DRS-nyereség 19 km/óra, míg Lewis Hamilton esetében mindössze 13,2 km/óra volt.
A DRS-delták Belgiumban:
Csapat Aktív DRS-sel Passzív DRS-sel Különbség Red Bull 340,8 km/h 320,5 km/h 20,3 km/h Ferrari 337,3 km/h 318,3 km/h 19,0 km/h McLaren 326,9 km/h 311,6 km/h 15,3 km/h Mercedes (HAM) 333,0 km/h 319,8 km/h 13,2 km/h Mercedes (RUS) 327,5 km/h 303,2 km/h 24,3 km/h
A kiváló DRS-hatás főleg akkor kedvez a Red Bullnak, amikor egy adott versenyhelyszínen három DRS-zóna áll rendelkezésre, vagy pedig különösen hosszúak ezek a szakaszok. Verstappen például a Hungaroringen elveszítette a rajtelsőségért vívott csatát, ott mindössze egy 500 méter hosszú DRS-zóna volt a célegyenesben, és egy 300 méter hosszú az első kanyar után.
A Red Bull rendkívül hatékony DRS-rendszerével korábban már foglalkoztunk ’A GP Világa’ című magazinműsorunkban, az erről szóló epizódot alább nézheted meg.