Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a Ferrari hazai versenyén, Monzában a karbonszál feltalálása előtt tiszteleg, ennek megfelelően pedig a versenyzők fekete, illetve karbonszínű öltözéket viselnek majd a hétvége során. A Scuderia aztán szerdán bejelentette azt is, az Olasz Nagydíjon Charles Leclerc és Carlos Sainz rajtszáma is a karbonszálra emlékeztetnek majd.

De mit is kell tudni pontosan a karbonszálról? A karbon szálat először 1958-ban gyártották az Egyesült Államokban, majd az Egyesült Királyságban és Japánban fejlesztették tovább. A Forma-1-ben John Barnardnak köszönhetően jelent meg először. 1982-ben a Scuderia Ferrari elkezdte használni a karbonszálas paneleket az alumíniumalváz megerősítésére a 126 C2-es modellen, valamint ezzel az új anyaggal gyártották a szárnyakat is. A következő szezon közepén debütált a 126 C3, az első Maranellóban épített autó, amelynek monocoque-szerkezete karbonszálból készült. Első versenyén Patrick Tambay vezetésével a harmadik helyen végzett Silverstone-ban, majd a következő versenyen, Németországban René Arnoux győzelmet aratott vele.

Ahogy a karbonszállal kapcsolatos ismeretek egyre bővültek – részben az egyre erősebb kalkulációs eszközöknek köszönhetően – a Forma-1-ben való felhasználása exponenciálisan növekedett. Az alkatrészek egyre könnyebbé váltak, ahogy a gyártási technikák finomodtak, így fokozatosan kiszorították az üvegszálat a karosszériaelemek közül. Emellett a féktárcsák, az első, oldalsó és hátsó ütközésvédelmi szerkezetek, a motor légbeömlője és néhány motoralkatrész is karbonszálból készül. Még a futómű lengőkarjai esetében is – amelyek 1994-ig fémből készültek – fokozatosan karbon szálra váltottak. Ma már a kormányoszlop és a versenyző ülése is ebből az anyagból készül, mivel az anyag rugalmassága lehetővé teszi, hogy az ülést a versenyző alakjához igazítsák.

Az új évezred kezdetétől a karbonszál még inkább elterjedt, egyre több alkatrészt készítenek belőle az adaptálhatósága miatt, amely különösen értékes a biztonság szempontjából. 2001 óta a kormány- és futóműkarok karbonból készülnek, csakúgy mint a fék- és gázpedálok, amelyeket a versenyző cipőjének alakjához igazítanak. 2003-tól a váltóház – amely általában alumíniumból készült – titán-karbon hibridre váltott, majd 2014-től teljesen karbonból gyártják. A karbonszál forradalmasította az aerodinamikai lehetőségeket: egy modern Forma-1-es autó autó számos szárnyat és egyéb aerodinamikai elemet tartalmaz, amelyek leszorítóerőt és hasznos örvényeket generálnak, hogy az autót a talajhoz szorítsák a nagyobb sebesség elérése érdekében, még akkor is, ha néhányuk szabad szemmel alig észrevehető.

Ahogy az általában lenni szokott az új technológiákkal, a karbonszál először a versenyautókon jelent meg, bár felhasználása messze nem korlátozódott a motorsportra. Erőssége és könnyűsége miatt a versenypályáról az országútra is átvándorolt, ahol egyre gyakoribb a sportautókban a nagy autógyártóknál, köztük természetesen a Ferrarinál is. Az 1995-ös F50 volt az első Ferrari, amelynek alváza és karosszériája teljes egészében karbonszálból készült, majd ezt követően az összes szupersportautójuknál használták ezt az anyagot, tökéletes harmóniában a Forma-1-es autókkal, mivel ugyanazokat az anyagokat, struktúrákat és gyártási folyamatokat osztották meg. Most már a sorozatgyártású sportautókban is teljes mértékben alkalmazzák ezt az anyagot, belső alkatrészeknél és tisztán teljesítményfokozó elemeknél egyaránt, például a hátsó szárnynál az SF90XX Stradale esetében, amely az egyik legnagyobb teljesítményű Ferrari, amely képes 315 kg leszorítóerőt termelni 250 km/h sebességnél.

A karbonszál széleskörűen alkalmazott a versenyautókban, de ezzel nem ér véget a történet, hiszen mostanra számos más, a Forma-1-ben használt tárgyban is megjelent. A Forma-1 korai napjaiban még nem volt kötelező a sisak viselése, és csak az ötvenes években mutatta be a Bell az első kifejezetten versenyzésre szánt sisakot. Az amerikai cég volt az első, amely az egész arcot elfedő, úgynevezett “full face” sisakot gyártott, amelynek formáját ma is felismerjük, és amelyet először Dan Gurney, az amerikai F1-es versenyző viselt 1968-ban. 1991-ben a Bell gyártotta az első sisakokat, amelyek teljes egészében aramidszálból és karbonszálból készültek, köztük az AFX-1-et, valamint az első sisakot, amely megfelel az FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) 8860 szabványának.

2003-ban az FIA kötelezővé tette a HANS (Head and Neck Support) használatát a Forma-1-ben. Ez egy karbon szálas gallér, amely a sisak oldalaihoz rögzül, így korlátozza a nyak mozgását ütközés esetén, hogy csökkentse a fej- és gerincsérülések kockázatát. Mostanra szinte minden versenyszériában kötelező – a gokartozás kivételével -, Dr. Bob Hubbard találta fel, először az amerikai NASCAR és Indycar versenyeken tűnt fel.

Az Olasz Nagydíjra Charles Leclerc és Carlos Sainz különleges Bell-sisakokat viselnek majd. A sisakok anyagául szolgáló karbonszál részben szabadon marad a vörös szín mellett, és az egyetlen másik használt szín a sárga lesz, amelyet az elmúlt években már megünnepeltek Monzában, a Scuderia Ferrari színeként. Ez a szín Modena városáé is, amelyet Enzo Ferrari választott a fekete ágaskodó paripát tartalmazó embléma háttérszínéül, amelyet az első világháborús vadászpilóta, Francesco Baracca családja ajándékozott neki. A versenyzők Puma versenyruhái is karbon megjelenést kapnak, míg pólóik, sapkáik és Speedcat Pro cipőik fekete és sárga színűek lesznek.

A Scuderia Ferrari HP számára a Ray-Ban által gyártott napszemüvegek is a karbon témáját követik egy különleges kiadású Wayfarer modellel, amely teljes egészében karbonszálból készült, sárga színnel ötvözve.