A Spanyol Nagydíjra vitt padlólemez-fejlesztés ígéretesnek tűnt a tavasszal, különösen az Imolában bevezetett korábbi iterációhoz képest, de a barcelonai pályán gyors kanyarokban tapasztalt pattogás miatt nem hozta a várt eredményeket. Ennek következtében a Ferrari a silverstone-i versenyre visszaváltott a korábbi padlólemezre, majd a nyári szünet előtt, a Magyar Nagydíjon módosította az autó alvázgeometriáját.

Az év eleji nehézségek után a csapat megújult lendülettel gurult pályára Monzában és Bakuban, ahol Charles Leclerc révén egy győzelmet és egy 2. helyet szereztek, és ígéretes teljesítményt mutattak Szingapúrban is, ott azonban a gyenge eredmények miatt nem tudtak jó eredményt elérni az olaszok.

Jock Clear, az istálló főmérnöke nemrég egy interjúban a csapat problémáinak azonosításáról és a fejlesztési folyamat kihívásairól beszélt. Elmondása szerint a Ferrari a szélcsatornában látott eredmények és a pályán tapasztalt valóság közötti „anomáliát” kellett megvizsgálja, mielőtt új fejlesztési irányba lépett volna.

„Sosem lehetsz teljesen magabiztos – de úgy gondolom, ez jól mutatja, hogyan halad mindenki fejlesztési folyamata” – magyarázta Clear. „Valószínűleg ugyanazokat a kérdéseket teheted fel [más csapatoknak] is – hogy elvesztettétek-e az utatokat? Spanyolország után biztosan nem éreztük úgy, hogy eltévedtünk volna, de volt némi eltérés a szélcsatornában látottak és a pályán tapasztaltak között, és ezen felül kellett kerekednünk.”

Clear kifejtette, a folyamat része, hogy amikor egy anomáliát észlelnek, meg kell érteniük azt, majd vissza kell találniuk a helyes útra. 

„Azt hiszem, azóta láthatjuk, hogy sikerült megértenünk a problémát, visszatértünk a helyes útra, de résen kell lennünk a következő anomália miatt, mert biztosan lesz még egy – ez a jelenlegi folyamat része.”

Clear hozzátette, hogy a fejlesztési folyamat nem arról szól, hogy néha működnek a dolgok, néha pedig nem: „Minden héten valami újat tesztelsz. Bízunk benne, hogy a folyamatunk működik, és abban is, hogy mindent kézben tartunk. Csak várjuk, mikor csúszunk el a következő banánhéjon.”

A Ferrari mérnöke a padlólemez fejlesztésének kihívásait is részletezte, különösen a jelenlegi szabályok fényében. Elmondása szerint a szélcsatorna hatékonysága csökken, amikor az autó dinamikus helyzeteit próbálják modellezni. 

„Amióta visszahoztuk ezeket a talajhatású autókat, folyamatos kihívások elé állítanak bennünket. Egyszerűen fogalmazva, ha az autó távol van a talajtól, és a padlólemez nem generál sok leszorítóerőt a talaj közelsége révén, akkor a szélcsatorna elég pontos lehet. De amint felmerül a kérdés, hogy mi történik egy rázókövön, vagy amikor pattogsz, a szélcsatorna nem tudja ezt modellezni. Tudjuk rázni az autót fel és le, de az adatok kaotikussá válnak. Akármennyire is kaotikusnak tűnnek az adatok a pályán, a versenyzőnek így is vezetnie kell.”

Clear elmondta, hogy mindig lesz egy bizonyos eltérés a szélcsatorna és a pálya adatai között, és hogy a talajhatás esetében ezek az anomáliák nagyobbak, mivel a talaj közelsége sokkal nagyobb hatást gyakorol az autóra.

„Amikor a távolság nullára csökken, elveszíted az összes leszorítóerőt, de amikor visszatérsz öt milliméterre, rengeteg leszorítóerőt kapsz, és a padlólemez egy nagyon érzékeny zónába kerül. És ezzel mindenki folyamatosan küzd.”