Ugyanakkor ez még koránt sem biztos felállás a jövőt nézve, hiszen az év hátralévő részében dől majd el, ki lehet Max Verstappen csapattársa 2020-ra. Az osztrák energiaital gyártó cég nincsen könnyű helyzetben pilótáik kapcsán, hiszen pont akkor, amikor a legjobban szükség volna az utánpótlásra, éppen nincs potenciális alternatívájuk házon belül. De nézzük is meg kicsit részletesebben, mi is a helyzet a Red Bull Junior Team háza táján!
A Red Bull tehetségkutató programja az egyik legerősebbnek számít már hosszú évek óta, rengeteg fiatal tehetséget karoltak fel az évek során, és juttattak el a különböző magas szintű autósport kategóriákba, a Forma-1-en kívül is. Mostanában viszont sorra olyan véleményeket hallani, hogy a Red Bull kifogyott a tehetséges fiatalokból.
Ez némileg igaz, de inkább az elmúlt évekre, mint idénre. Azonban ahhoz, hogy megértsük a folyamat lényegét, vissza kell ugranunk a 2010-es évek elejére. Akkoriban a Red Bull egy stabil pilótapárossal rendelkezett, öt éven keresztül a Vettel-Webber duó képviselte a Milton Keynes-i istállót a rajtrácson. A Toro Rossonál is megfordult ez idő alatt jó néhány tehetséges versenyző, akik a fentebb említett kimozdíthatatlan pilótapáros miatt nem tudtak előrébb lépni a ranglétrán. Viszont a junior program aranykorszakát éltem és a tehetséges fiatalok hangosan kopogtattak az F1 képzeletbeli kapuján. Carlos Sainz Jr., Daniil Kvyat, Antonio Felix Da Costa, Alex Lynn – csakhogy néhány nevet említsünk azok közül, akik nagyszerűen mentek az alsóbb kategóriákban, és mindannyian be akartak kerülni a száguldó cirkuszba.
2014-re Webber visszavonulásával Daniel Ricciardo került fel a Red Bullhoz, majd egy évre rá Vettel is elhagyta az álomcsapatot. Ekkor jött tornádóként Max Verstappen és a WSR 3.5 friss bajnoka, Carlos Sainz Jr., akik bekerültek a Toro Rossóhoz. A Da Costa- és Lynn-szintű versenyzők számára pedig bezárult a kapu, ahogy ezt még sok más juniorpilóta is elmondhatta. Kettő hely volt csupán, de azok is elkeltek, Helmut Markóék pedig rájöttek, hogy ennyi fiatal tehetség neveltetése nem túl kifizetődő, ezért a következő évekre minimálisra csökkentették a junior csapat létszámát. A korábbi hét-nyolc pilóta helyett már csak kettő-három versenyző pályafutását egyengették a nevelő szériákban.
És eljutottunk a jelenig, amikor is ez a kvázi leépítő folyamat megbosszulta magát, hiszen az az egy-egy pilóta, akikbe az utóbbi években rendkívül sokat invesztáltak, elvérzett. Gasly a nagycsapatnál csúnyán alulmaradt Verstappennel szemben, és az elmúlt évek nagy tehetségeként kikiáltott Daniel Ticktum sem hozta idén a várt eredményeket, így ki is penderítették a csapatból. Eközben olyan versenyzőket hívtak vissza, akiktől korábban megváltak, és közülük most Alexander Albon lehet a legszerencsésebb.
Jelenleg ismét meglepően népes a Red Bull Junior Team felhozatala, szám szerint 10 versenyzőt támogatnak. Ezen pilóták nagy része azonban még nagyon messze van a Forma-1-től. Vegyük sorra, milyen esélyeik lehetnek a közeljövőben!
1. Jüri Vips – Az észt versenyző jelenleg az idén életre hívott, és a Forma-1 betétszériájaként szereplő Forma-3-as bajnokság mezőnyét erősíti, annak is az élmezőnyébe tartozik. Jelenleg két győzelemmel második a pontversenyben, és jó esélye lehet megnyerni a bajnokságot. Ám még ha sikerül is neki behúznia a címet, akkor sem biztos, hogy elegendő szuperlicenc-pontja lesz az F1-ben való induláshoz. A legreálisabb forgatókönyv az ő esetében egy jövő évi Forma-2-es szereplés lehet. Emellett, ha idén megnyerné a makaói F3-as versenyt, azzal tudna még értékes pontokat szerezni.
2. Patricio O’Ward – Nehéz helyzet az övé, hiszen az autósport egy másik területéről érkezik. Tavalyi Indy Lights-bajnok, idén az IndyCarban versenyzett, ahol komolyabb megvillanásai voltak a mezőny egyik leggyengébb csapata, a Carlin színeiben. Ticktum menesztésével azonban áthelyezték a fiatal mexikóit a japán Super Formulába, ami egy nagyon nehéz bajnokság, tele olyan helyi versenyzőkkel, akik betéve ismerik a szigetország trükkös pályáit. O’Ward idén kizárt, hogy beugróként nagyot alkothasson ebben a bajnokságban. Viszont egy esetleges Forma-2-es szereplés jó lépés lehetne számára (idén egyszer szerepelhetett is az F2-ben, méghozzá Spielbergben, ahol az egyik eltiltott versenyzőt helyettesítette az MP Motorsportnál). Szerezne némi tapasztalatot, a jövő évben pedig ráhajthatna a bajnoki címre, amivel talán már elég pontja lenne a szuperlicenchez. De még így is sok a kérdőjel vele kapcsolatban.
3. Lucas Auer – Ő lehet a kakukktojás ebből a felhozatalból. Erős F3-as múlt után három szezont húzott le a DTM-ben. Emellett a GT autózás világában is rendszeresen megfordul, hiszen az ADAC Masters sorozatban és a Blancpain hosszútávú bajnokságában is versenyzett. Gerhard Berger unokaöccse idén került teljesen váratlanul a programba, és O’Wardhoz hasonlóan ő is japánban igyekszik vitézkedni. Eddig egy dobogós hely a legjobbja, nem valószínű, hogy megnyeri idén a bajnokságot és szuperlicenc-pontok terén sem áll túl jól. Nagy kérdőjel, hogy csupán a rokoni kötelék és osztrák származása miatt támogatják, vagy tényleg látnak benne komolyabb potenciált. Gyors versenyző, de nehezen elképzelhető, hogy rövid idő alatt a formaautózás királykategóriájába jut.
4. Liam Lawson – Tehetsége megkérdőjelezhetetlen, és jóval előrébb is kerülhetett volna a listán, ha nem lenne ennyire fiatal. A tizenhat éves új-zélandi megnyerte idén a Toyota Racing Seriest, ami az egyik legkomolyabb F4-es szintű téli bajnokság. Idén felváltva versenyez az EuroFormula Open bajnokságban, illetve a Forma-3-ban, utóbbit preferálva jobban. Az EuroFormula Openben vannak már futamgyőzelmei, de látszólag az F3-ban való indulás miatt teljesen feladta az ottani küzdelmet az éllovas Marino Satóval szemben (ennek fő oka, hogy a két széria versenyei sokszor ütik egymást). Az F3-ban is dobogóra állhatott már Silverstone-ban, de jó tempója mellett komolyabb hibákat is vétett, érződik a tapasztalatlansága. Sokat kell még fejlődnie, de néhány éven belül az egyik fő esélyes lehet, már ha addig is kitart mellette a Red Bull, és Liam hozza az eredményeket.
A többiek közül a korábbi MotoGP bajnok, Mick Doohan fiát lehetne kiemelni, de jelenleg ő is messze jár attól, hogy a következő években a Forma-1 közelébe kerüljön. Ugyanez elmondható még a szintén tehetséges norvégről, Dennis Haugerről is, de ő még csupán a Forma-4-ben rója a köröket, és szerzi a győzelmeket.
Egyéb alternatíva:
Ha netalántán Albon sem válna be, akkor a Red Bull kénytelen lesz egy külsős pilótát beszerezni holland sztárversenyzőjük, Verstappen mellé. Szóba került az elmúlt hónapban Sebastian Vettel neve is, aki esetlegesen visszatérhetne ahhoz a csapathoz, ahol négy világbajnoki címét szerezte. Tény, hogy ráférne a németre egy közegváltás, de egyelőre úgy néz ki, hogy a négyszeres bajnok kitart a Ferrari mellett.
Szintén szóba hozták Nico Hülkenberg nevét is, aki egyre inkább kiábrándul a fejlődést nem mutató Renault-ból. Esteban Ocon is egy lehetséges opció lehet, ha a Mercedes Bottas mellett teszi le a voksát, és szerződést hosszabbít a finnel. Ez esetben ugyanis Toto Wolff elmondása szerint elengednék a Forma-1-es tapasztalattal bőven rendelkező franciát, aki szabad préda lehet Helmut Marko számára. Emellett még ott van a háttérben Sebastian Buemi is, aki fejlesztőpilótaként dolgozik Milton Keynes-ben, és bár őt is szóba hozták tavaly Daniel Ricciardo távozása után, nehezen elképzelhető, hogy a svájcit ismét versenyezni láthatjuk a száguldó cirkuszban, főleg úgy, hogy a Nissan gyári versenyzője a Forma-E-ben.
Természetesen az idő és a következő versenyek fogják megadni a választ ebben a kérdéskörben. De egy biztos: a Forma-1-ben semmit sem lehet hivatalosnak tekinteni, amíg azt be nem jelentik, tökéletes példa erre a Gasly-Albon helycsere…
