Szabadnak érzi magát új csapatánál, a Mercedesnél a Forma-1 2008-as világbajnoka, Lewis Hamilton, aki bevallotta, az elmúlt néhány évben a McLarennél túlságosan is kontroll alatt tartották, mely miatt nem tudott önmaga lenni.
Szabadnak érzi magát új csapatánál, a Mercedesnél a Forma-1 2008-as világbajnoka, Lewis Hamilton, aki bevallotta, az elmúlt néhány évben a McLarennél túlságosan is kontroll alatt tartották, mely miatt nem tudott önmaga lenni.
Hamilton hat év után hagyta ott a wokingi alakulatot, hogy új kihívások után kutatva a Mercedesnél folytassa pályafutását a Forma-1-ben.
A huszonegyszeres futamgyőztes elárulta, három éve komoly hullámvölgybe került, motivációját is elveszítette, így nagyon nehéz időszakot élt át a McLarennél.
„Amióta az eszemet tudom, egy nagyon kontrollált környezetben kellett lennem, és csak az utolsó néhány évben sikerült kijönnöm egy kicsit a szorításból” – vallotta be a 28 esztendős versenyző a Daily Mail című lapnak nyilatkozva.
„Most azokat a döntéseket hozom, amiket akarok. Önmagam vagyok, és mindig is erre vágytam. Sokkal boldogabb vagyok most. Csinálhatok dolgokat, és nem kell jelentenem senki felé.”
„Nyilvánvalóan vannak főnökeim a Mercedesnél, de senki sem irányít. Tényleg önmagam lehetek.”
Hamilton kifejtette, a McLarennél kapott védelem nem mindig volt előnyös, főképp azért, mert az évek során elveszítette függetlenségét és önállóságát a csapatnál.
„Különösen egy olyan eset volt, amikor a magánéletemből valaki mondott dolgokat, melyek tényleg komoly hatással voltak rám. Ez elszívja az ember energiáját, és aztán nem akarod csinálni a dolgokat. Egyszerűen nem tudsz a munkádra fókuszálni.”
„Volt egy pont, amikor vezettem, és mindenféle ok nélkül összetörtem az autót. Egyszerűen nem volt energiám és motivációm. Majdhogynem depressziós voltam. Ez három éve volt, és sajnos komoly hatással volt rám. Most már nincsenek efféle gondjaim.”
A 2008-as év világbajnoka hozzátette, tisztában volt azzal, hogy kockázatos lesz a Mercedeshez szerződni, ám úgy érzi, kifejezetten jó döntést hozott.
„Szeretem az adrenalint és a kockázatot, és azt hiszem, volt egy pont, ahol mérlegeltem a lehetőségeimet. Mindkettő jó lehetőség volt, de az egyikben egy kicsit több volt a kockázat, és szerettem volna megpróbálni.”
„Egy kicsit olyan ez, mint amikor az ember elhagyja az otthonát… sőt, egy kicsit talán extrémebb is ennél. Ha maradtam volna, ugyanabban a környezetben kellett volna folytatnom, amit egész életben megszoktam.”
„Ugyanazokkal az emberekkel maradtam volna, akiket egész életemben ismertem, be lettem volna biztosítva. Ha pedig a másik utat választom, minden teljesen új. A lehető legjobban ki kell használnom most ezt, kapcsolatokat kell építenem, két kézzel kell megragadnom a lehetőségeket, nincs idő szórakozni. Nincs idő a hibákra, minden rajtam áll.”