Az elmúlt versenyeken látottak alapján egyértelműen a Mercedes várhatja favoritként a Belga Nagydíjat, a spái versenypálya azonban az évtizedek során bőven szolgáltatott váratlan eseményekkel, ráadásul a német istálló 2017 óta nem tudott győzni Spában.

Az elmúlt két évben a Ferrari diadalmaskodott itt: 2018-ban Sebastian Vettel, tavaly pedig Charles Leclerc győzött – utóbbi versenyző ekkor aratta pályafutása első Forma-1-es diadalát.

Érdekességek a Belga Nagydíjról:

• A spái versenypálya a leghosszabb a Forma-1-es naptárban: 7,004 km hosszú. Több mint 1 km-rel hosszabb, mint a versenynaptár második leghosszabb aszfaltcsíkja, a bakui.
• A pálya hossza miatt itt futják a legkevesebb versenykört, mindössze 44-et. A versenytáv így 308,5 km.
• A belga versenypálya 10-es, Pouhon nevű kanyarjában 5,2 G-s erők hatnak a versenyzőkre. Az egész szezonban itt hatnak a legnagyobb erők a pilótákra.
• A versenyzők az 1-es kanyar (La Source) kijáratától az 5-ös kanyar (Les Combes) féktávjáig nyomják padlóig a gázt. Ez majdnem 23 másodpercet és 1875 métert jelent.
• Az első rajtkockától az első kanyar féktávjáig mindössze 150,4 méter telik el, ez az egyik legrövidebb a Forma-1-ben. A leghosszabb ilyen szakasz Szocsiban található, ott 890,6 méter.
• A La Source kanyar kijárata az egyik legfontosabb része a belga pályának épp a kanyart követő hosszú padlógázas szakasz miatt. Főleg az első körben van jelentősége, amikor a mezőny még teljesen együtt van, a szélárnyékból pedig sokat lehet profitálni.
• Az F1-es versenyzők a kör 77,9 százalékát teljesítik padlógázzal, ez az 5. legnagyobb százalékos arány a szezon során.
• Bár ez a leghosszabb pálya a Forma-1-ben, a versenyzők mindössze 38 alkalommal váltanak sebességet körönként. A monacói utcai pályán mintegy 50 sebességváltás történik körönként.
• Spa-Francorchamps-ban van a legnagyobb szintkülönbség, a legmagasabb és legalacsonyabb pontja között körülbelül 100 méter a különbség. A 7-es kanyar (Les Combes) utolsó szakasza a pálya legmagasabb, a 15-ös kanyar (Stavelot) a legalacsonyabb pontja.
• A mérnököknek nincs egyszerű dolguk a beállítások tekintetében: az első és a harmadik szektorban hosszú egyenesek és padlógázas szakaszok találhatók, míg a második szektor meglehetősen kanyargós. Habár a kisebb szárnyakkal kisebb légellenállást érnek el, a kanyarokban kevesebb tapadást biztosítanak, ezért megfelelő egyensúlyt kell találni.
• A spái versenypálya egyedülálló kihívásokat tartogat a versenyzők és csapatok számára: ha például egy autó megsérül, esetleg defektet kap a kör elején, nagyon hosszú út vezet vissza a bokszutcába, így rengeteg időt lehet veszíteni. Az időjárás is tartogathat meglepetéseket, ráadásul a pálya hossza miatt gyakran előfordul, hogy míg az aszfaltcsík egyik részén esik az eső, más helyeken száraz marad a pálya.

A spái Belga Nagydíjak győztesei:

2019.: Charles Leclerc (Ferrari)
2018.: Sebastian Vettel (Ferrari)
2017.: Lewis Hamilton (Mercedes)
2016.: Nico Rosberg (Mercedes)
2015.: Lewis Hamilton (Mercedes)
2014.: Daniel Ricciardo (Red Bull)
2013.: Sebastian Vettel (Red Bull)
2012.: Jenson Button (McLaren)
2011.: Sebastian Vettel (Red Bull)
2010.: Lewis Hamilton (McLaren)
2009.: Kimi Räikkönen (Ferrari)
2008.: Felipe Massa (Ferrari)
2007.: Kimi Räikkönen (Ferrari)
2005.: Kimi Räikkönen (McLaren)
2004.: Kimi Räikkönen (McLaren)
2002.: Michael Schumacher (Ferrari)
2001.: Michael Schumacher (Ferrari)
2000.: Mika Häkkinen (McLaren)
1999.: David Coulthard (McLaren)
1998.: Damon Hill (Jorda)
1997.: Michael Schumacher (Ferrari)
1996.: Michael Schumacher (Ferrari)
1995.: Michael Schumacher (Benetton)
1994.: Damon Hill (Williams)
1993.: Damon Hill (Williams)
1992.: Michael Schumacher (Benetton)
1991.: Ayrton Senna (McLaren)
1990.: Ayrton Senna (McLaren)
1989.: Ayrton Senna (McLaren)
1988.: Ayrton Senna (McLaren)
1987.: Alain Prost (McLaren)
1986.: Nigel Mansell (Williams)
1985.: Ayrton Senna (Lotus)
1983.: Alain Prost (Renault)
1970.: Pedro Rodriguez (BRM)
1968.: Bruce McLaren (McLaren)
1967.: Dan Gurney (Eagle)
1966.: Jon Surtees (Ferrari)
1965.: Jim Clark (Lotus)
1964.: Jim Clark (Lotus)
1963.: Jim Clark (Lotus)
1962.: Jim Clark (Lotus)
1961.: Phil Hill (Ferrari)
1960.: Jack Brabham (Cooper)
1958.: Tony Brooks (Vanwall)
1956.: Peter Collins (Ferrari)
1955.: Juan Manuel Fangio (Mercedes)
1954.: Juan Manuel Fangio (Maserati)
1953.: Alberto Ascari (Ferrari)
1952.: Alberto Ascari (Ferrari)
1951.: Giuseppe Farina (Alfa Romeo)
1950.: Juan Manuel Fangio (Alfa Romeo)

A Belga Nagydíj programja:

A spa-francorchamps-i versenypálya:

Hasznos információk a versenypályáról:

Szomorú évforduló:

A hétvégi Belga Nagydíj egy szomorú évforduló is lesz a mezőny számára: lassan egy éve, hogy Anthoine Hubert Forma-2-es versenyző egy tragikus baleset következtében életét veszítette Spában. A szezon hetedik versenyhétvégéjén rá is emlékeznek a mezőny tagjai. Jó barátja, Pierre Gasly még csütörtökön egy csokor virággal emlékezett meg a fiatalon elhunyt pilótáról a baleset helyszínén.

MINDENRŐL BESZÁMOLUNK AZ F1VILÁGON!

Ha a Belga Nagydíj hétvégéjén is az F1Világ.hu-val tartasz, semmiről sem maradsz le! Weboldalunk mellett érdemes figyelemmel kísérni közösségi oldalainkat is: megtalálhatóak vagyunk a Facebookon, az Instagramon és a Twitteren is.

Az F1Világ Paddockban pedig percrekész információkkal szolgálunk majd a spái versenyhétvége eseményeivel kapcsolatban!