A száguldó cirkusz csapatai ugyanis jó néhány éve meghatározott óraszámot tölthetnek el szélcsatornás és CFD-technológiás fejlesztésekkel. A szabályrendszer bevezetésekor az elképzelés az volt, hogy a hátrányban lévő csapatokat könnyebben felzárkóztassák a Forma-1 sikeres istállói mögé. Mindez azt jelenti, hogy az a csapat, mely az előző évben megnyerte a konstruktőri bajnokságot, az új év első felében 45 százalékkal kevesebb időt tölthet el szélcsatornás teszteléssel, mint az utolsóként végző alakulat.

Az óraszámok leosztását félévente újraszámolják a világbajnoki pontverseny aktuális állása alapján, a tavalyi bajnokság végeredménye ugyanakkor azt jelenti, hogy június 30-ig a McLaren mindössze 840 órát tölthet el szélcsatornás teszteléssel, szemben a Ferrari 900 órájával. Ebben a tekintetben tehát a 3. helyen végző Red Bull, valamint a negyedikként záró Mercedes jelentős előnybe kerül, hiszen ők 960, illetve 1020 órát tölthetnek el szélcsatornás teszteléssel, de a hamarosan már Adrian Newey-t is soraiban tudó Aston Martin az év első felében 1080 órányi szélcsatornás tesztet bonyolíthat le.

Mindennek természetesen nemcsak az idei bajnokság szempontjából lehet jelentősége, hanem a 2026-os versenyautók fejlesztése terén is, hiszen azokon a szabályok szerint január 1-je óta dolgozhatnak az F1-es csapatok.

Érdekesség, hogy a Forma-1-be 2026-ban megérkező Cadillacre jelenleg nem vonatkoznak még ezek a szabályok, ők tehát korlátlanul készülhetnek a jövő évi bemutatkozásra. Az alábbi táblázatban megmutatjuk, a csapatok június 30-ig mennyi időt tölthetnek el szélcsatornás és CFD-technológiás fejlesztésekkel.