A Holland Nagydíjat a klasszikus zandvoorti versenypályán rendezik meg, amely az Északi-tenger partján, a homokdűnék között húzódik. A pályára néhány évvel ezelőtti felújítását követően, 2021-ben tért vissza a Forma-1, miután 36 éven át nem szerepelt a versenynaptárban. Bár modernizálták, az aszfaltcsík megőrizte eredeti jellegzetességeit, beleértve a kanyargós vonalvezetést, amely 14 kanyart számlál: négy balos és tíz jobbos fordulót a 4,259 kilométeres pályán. Ami igazán egyedivé teszi ezt a pályát a bajnokságban, az a 3-as és 14-es kanyarok döntött íve, amelyek dőlésszöge 19, illetve 18 fok, ami meredekebb, mint például az Indianapolisban található kanyaroké.
A döntött kanyarok nem gyakoriak a Forma-1-ben, és ezáltal különleges kihívást jelentenek mind az autók, mind a pilóták számára. Emellett a gumikra is hatással vannak, mivel a döntött kanyarokban elért magasabb sebesség nagyobb erőhatásokat ró rájuk. Ezért választották a 2024-es szezon három legkeményebb száraz pályás keverékét Zandvoortra: a C1-es a fehér jelölésű kemény, a C2-es a sárga jelölésű közepes, míg a C3-as a piros jelölésű lágy gumi.
Papíron a hőterhelés jelentős tényező lehet, de sok múlik majd az augusztus végi időjáráson. Hollandia közelsége Belgiumhoz — ahol az időjárási viszonyok gyorsan változhatnak — azt jelenti, hogy a nyár nem feltétlenül hoz meleg hőmérsékletet és napsütést. Az átlagos hőmérséklet Zandvoortban augusztus végén 14 és 20°C között mozog, ami segíthet a versenyzőknek még a leglágyabb keverékek kezelésében is, ahogy azt tavaly is láthattuk, amikor Yuki Tsunoda 50 kört tett meg a lágy gumikkal. További változót jelent a pálya közelsége a tengerparthoz, hiszen a szél gyakran homokkal borítja be az aszfaltot, ezzel csökkentve a gumik tapadását.
A tavalyi verseny során annyira változékonyak voltak a körülmények, hogy mind az öt elérhető gumitípust használták. A legnépszerűbb slick-abroncs a lágy volt, amit 20 versenyző közül 19 választott a rajthoz, Lewis Hamilton volt az egyetlen, aki a közepes keverékkel startolt. Az eső közvetlenül a rajt után érkezett, így az intermediate-gumik is szerephez jutottak, majd a verseny későbbi szakaszaiban ismét szükség volt rá, miután hosszú ideig ismét slick-gumikat használtak. Három versenyző, a Red Bull párosa és Esteban Ocon, még az esőgumikat is feltetette autójára. A verseny során rengeteg előzés történt, és rekordot jelentő 82 bokszkiállás volt.
Stabil, száraz körülmények között az előzetes szimulációk szerint az egykiállásos stratégia a leggyorsabb, mivel elméletileg kevés az előzési lehetőség a pálya szűk vonalvezetése és a kevés egyenes miatt. Ha meleg lesz, a keményebb keverékek lehetnek előnyben, de hűvösebb időben a lágy gumik is életképes versenygumiként funkcionálhatnak.
A zandvoorti pálya adott otthont a Holland Nagydíj összes eddigi, mind a 33 Forma-1-es világbajnokságba beleszámító versenyének, kezdve 1952-vel. A skót Jim Clark itt négyszer nyert, amit idén Max Verstappen egyenlíthet ki, hiszen a holland pilóta megnyerte mindhárom versenyt, amióta a Forma-1 visszatért hazájába. A szombati időmérőn a Red Bull pilóta megszerezheti a pole pozíciók rekordját is ezen a pályán, mivel jelenleg három pole-lal áll holtversenyben René Arnoux-val. Ami a dobogós helyezéseket illeti, ezt a rekordot Jim Clark és Niki Lauda tartja hat-hat dobogós eredménnyel. A csapatok között a Ferrari vezet a győzelmek (8) és dobogós helyezések (25) számát tekintve, míg a Lotus nyolc rajtelsőséggel rendelkezik.
