Talán kezdésként illendő volna magyarázatot adnom arra, hogy miért nem írtam már a tavalyi Hungaroring után. Egyszerűen nem szeretem, amikor a sportpolitika ennyire beleszól a küzdelembe…

Talán kezdésként illendő volna magyarázatot adnom arra, hogy miért nem írtam már a tavalyi Hungaroring után. Egyszerűen nem szeretem, amikor a sportpolitika ennyire beleszól a küzdelembe…

Ott és akkor már tudható volt, hogy a 2007-es év vége mindenről szólni fog, csak pályán történő versenyzésről nem. Nézzük, hogyan kezdődik az új év.

Roppant nagy átalakuláson megy keresztül az egész Forma-1, az előszobának is tekinthető GP2 széria már Ázsiában is dübörög, külön címért – nem kérdés ott a pénz.

Európai szurkoló viszont joggal hőbörög. Jelenleg, akárhogy is nézzük, az ázsiai versenyzők egytől egyig inkább megmosolyogtató eredményeket tudnak felmutatni, autókat, pláne sportautókat gyártani Japán kivételével nem tudnak. Mégis a nagy költségcsökkentés jegyében egyre távolabbi országokat kell felkeresniük a javarészt angliai bázisú csapatoknak, és már esti lámpafény mellett, a gumik számára csöppet sem ideális hőmérsékleti körülmények között is lesz versengés. Veszélyes?

Naná hogy az! Rögtön az idei első versenyen már láthattuk a kipörgésgátló elektronika hiányát: a világbajnok Kimi Räikkönen 2x is túlvállalta magát, más a teszt, ahol tényleg unalmas körözgetés folyik, és más az éles versenyhelyzet, ahol még azért az eddig berögzült reflexek dominálnak, hogy ilyen sebességgel, ezen kanyar előtt megfogom még. Nos, látványosan kiderült, hogy vasárnapra ez már nem érvényes, 7 autó ért csak be, rögtön az első kanyarban sokan egymásnak mentek, és a tapasztalatlannak azért nem mondható Timo Glock is bukott egy hatalmasat, tegyük azt hozzá, részben a bukótér hibájából is. Eszem ágában sincs az ördögöt a falra festeni, de láthattunk már tragikus példákat arra, hogy miként is reagálnak a versenyzők egy olyan szabályváltoztatásra, amikor már megszokott segédeszköz hirtelen kikerül a kocsiból.

Volt olyan szerencsém, hogy az Etihaddal utaztam Ausztráliába, és a repülőn tudtam beszélgetni egy kicsit a Ferrari új szponzorának a marketing igazgató helyettesével, Baumgartner Péterrel (akinek egyébként semmi köze nincs a mi Zsoltinkhoz, legalábbis ő nem tud róla). Az Abu Dhabiban székelő légitársaság 3 éves szerződést kötött a tavalyi bajnokcsapat olasz istállóval, és benne vannak a “Ferrari World” néven futó vidámpark projectben is. A tervek szerint a létesítmény 2009-ben lesz kész, 24 látnivalóval, melyek közül a legérdekesebb egy 70 méter magas G-Erő torony lesz, illetve egy olyan dupla csavaros hullámvasút, amely hivatalosan használhatja a Forma-1-es brandeket, és lehetséges lesz a kocsik között verseny is! Ezen kívül lesznek még szimulátorok, egy versenypálya, luxus hotelek, apartmanok, villák, golfpálya, és természetesen rengeteg étterem. Érdekességként megemlítette, hogy a másik nagy Ferrari szponzor, a Mubadala Development Company egy befektetési cég az Abu Dhabi-i kormány részéről, és 5%-os tulajdoni részesedést is vásároltak a tűzvörös autók gyártójában.

Az Etihad tényleg komolyan gondolja a részvételt a Forma-1-ben, az első 2009-es nagydíjnak a térségben is névadó szponzorai lesznek, és más sportágakban is képviseltetik magukat, hogy mást ne említsek, pont az egyik kedvenc focicsapatomat, a Chelsea-t támogatják.

Az egész paddock a Honda új IFA zöld egyenruháján röhög. Keményen nyomják az “Earth Dreams” kampányukat, amely mellesleg sikeresnek mondható, hiszen 50.000 Fontot tudtak már utalni egy alapítványnak, mely a hajléktalanokat segíti. Tréfásabb kollégáim szerint ez a szín az űrből is látható, lehet hogy onnan vár segítséget a japán gárda? És ha már az öltözködésnél tartunk, a versenyzők hivatalos fényképezésénél is történt egy kis gubanc. Nekik kötelező overálban, hónuk alatt a sisakjukkal pózolni, mindezt 37 fok tűző napsütésben. Räikkönent ez az esemény igazán nem hatotta meg, kedve sem volt hozzá, így keményen 7 másodpercig állt modellt a fotósoknak, utána sarkon fordult és elsétált. A média képviselői viszont reklamáltak a FIA-nál, akik tudtára adták a Ferrari csapatnak, hogy versenyzőjük flegma viselkedése elfogadhatatlan, és hogy legyen kedves ismételten megjelenni, a már említett felszerelésben. Pár órával később Kimi ismét rendelkezésre állt, már vagy 15 másodperce fényképezték, mikor az egyik fotós jól hallhatóan megjegyezte: “Na mi van Kimi, csak nem vársz valamire?!” Räikkönen ekkor ismét megfordult, és elmasírozott…

Örömteli visszatérő volt a cirkusz porondjára Paul Stoddart is, aki most mint a helyi 3AW rádióállomás tudósítója volt jelen, először F1-es versenyen, 2005 óta. Titkon még mindig dédelget F1-es csapatvezetői álmokat, mondta is többeknek, hogy “Veletek vagyok fiúk!” És volt nála egy szelet történelem is, a bal felső zsebében: történetesen övé az a nagy és vaskos toll, amivel aláírták a két tengerentúli Champ Car és IRL széria egyesülését, mivel Ő is ott volt a jeles eseményen, és a tisztelt aláíró urak elfelejtettek tollat vinni magukkal, addig a mi Paul-unk felkészült volt!

A versenyről? Nem egy mindennapi futamot láttunk, messzemenő következtetéseket levonni ennyiből kár lenne. Hamilton jött, látott és győzött, a többiek igazából estek keltek, a KISS zenekar fergeteges koncertet adott, én pedig már úton vagyok Malajzia felé…