A Red Bull ausztrál versenyzője, Daniel Ricciardo pontosan tudja, következő Forma-1-es szerződése arról fog majd dönteni, hogy harcolhat-e valaha a világbajnoki címért a királykategóriában.

A 28 esztendős versenyző szerződése a 2018-as szezon végén jár le az osztrák istállónál, Ricciardo pedig többször kifejtette, nem akarja elkapkodni a jövőjével kapcsolatos döntést.

Az ausztrál szeretné jól feltérképezni a lehetőségeket, hiszen könnyen lehet, hogy az év végén a Mercedesnél és a Ferrarinál is lesz üresedés.

A Red Bull versenyzője azt mondja, körültekintően kell eljárnia, mert a következő szerződése bajnoki álmairól dönt majd.

„Vannak még éveim a sportban, de már nem vagyok 23-24 éves” – mondta az ausztrál a Motorsport.com-nak. „Viszont még tanulok – nem érzem azt, hogy túl lennék a csúcson.”

„A következő szerződés, amit aláírok, vagy a következő hosszabbítás feltehetően pályafutásom csúcspontját jelenti majd.”

„A következő papírdarab eldöntheti, hogy harcolhatok-e majd a világbajnoki címért, vagy sem. Ezért is használom ki a rendelkezésemre álló időt: látni akarom, hogy áll mindenki. Talán több opcióm lesz, de az is lehet, hogy nem.”

Ricciardo hozzátette, akár hosszabbít a Red Bull-lal, akár más csapathoz szerződik, mindenképpen hosszú távú szerződést szeretne aláírni.

„Kétlem, hogy 1 évre írok alá. Feltehetően egy több évre szóló megállapodás lesz – két vagy több évre. Szóval meg kell bizonyosodnom arról, hogy jó helyre kerülök és versenyképes leszek.”

A Red Bull fiatal kora óta támogatja Ricciardo pályafutását, a tehetséges versenyző pedig tudja, rengeteget köszönhet az osztrákoknak.

„Most már 10 éve Helmut Markóval intézem ezeket az ügyeket. Kétségkívül úgy érzem, része vagyok ennek a családnak. Ugyanez a helyzet Ausztriában Tom Uberollal [a Red bull motorsport-menedzsere] is 2008 óta. Szóval vannak kapcsolataim a Red Bull Racing csapatán kívül is, és ez remek.”

„Függetlenül attól, hogy maradok-e a Red Bullnál pályafutásom hátralévő részében, vagy végül továbbállok, biztos, hogy sok emberhez közel maradok ezen családon belül. Elvégre életem nagy részét ők tették ki, és soha nem sétálnék csak úgy el, arra gondolván, hogy ’oké, ez már a múlt’. Nem felejteném el teljesen.”