A rutinos finn 340. F1-es nagydíján vett részt múlt hétvégén a Hungaroringen, 20 évvel ezelőtt pedig úgy mutatkozhatott be a királykategóriában, hogy mindössze 23 versenyen állt rajthoz együléses versenyautóval.
A most érvényben lévő szuperlicenc-rendszerrel Räikkönen ma már be sem mutatkozhatna a Forma-1-ben, akkor azonban Max Mosley, az FIA akkori elnöke külön engedélyt adott neki. Első nekifutásra, az Ausztrál Nagydíjon a 6. helyen ért célba, teljesítményével pedig mindenkit meggyőzött.
Räikkönen a Magyar Nagydíj hétvégéjén a RaceFans című lapnak adott exkluzív interjút – ebben mesélt arról, annak idején nem is álmodozott a Forma-1-ről.
„Gokartoztam, és eljutottam arra a pontra, hogy nem került semmibe. Kaptam némi zsebpénzt azáltal, hogy Peter de Brujinnal dolgoztam a versenyek között, és gokartokat építettem, amiket aztán eladtam. Azt gondoltam, hogy a következő 10 évben gokartozhatok majd, és egy ponton majd pénzt is csinálhatok belőle” – mesélte a finn pilóta.
Räikkönen 1999 végén a brit Forma-Renault sorozatban kapott lehetőséget, a következő évben pedig visszatért, hogy a bajnoki címért szálljon harcba. 12 versenyből 7-et megnyert számára teljesen ismeretlen pályákon. A finn pilótát David és Steve Robertson karolta fel, ők juttatták el végül a Forma-1-ig.
„Robertsonék nélkül soha nem lett volna esélyem arra, hogy autókkal versenyezzek, ez egészen biztos. Az volt a következő nagy lépés a gokart után” – mesélte Räikkönen, aki első fizetését is félretette, egy részét pedig arra költötte, hogy szülei házát felújítsa.
„Nem volt WC a házunkban, amikor ott éltem, és nyilván dolgoztam, így vettem egy kis földet az otthonunk mellett.”
Robertsonéknak sikerült meggyőzniük a Sauber istálló névadó tulajdonosát, Peter Saubert arról, hogy adjon egy tesztlehetőséget a fiatal tehetségnek. A helyszín Mugello volt, Räikkönent pedig valósággal sokkolta, milyen fizikai nehézségekkel jár egy F1-es autó vezetése.
„Amikor lehetőségem adódott, megragadtam, mert nyilván az ember nem sok esélyt kap itt. Természetesen próbáltam élni vele, ameddig tudtam, hiszen ki tudja, mi sül ki belőle?”
„Az biztos, hogy nehéz volt vezetni. Nem volt szervokormány, a nyakam sem bírta. Nyilván a Forma-Renault után a fékezés és a sebesség teljesen más történet volt. Szóval ebből a szempontból nem álltam készen. De nyilván nem mondtam volna nekik azt, hogy ’bocsi, nem megy, mert nem érzem elég erősnek magam’, vagy ilyesmi.”
Räikkönennek persze nagyon jól jött, hogy akkoriban az F1 csapatai még korlátlanul tesztelhettek – így ő is 3 tesztnapot kapott a bizonyításra.
„Az első napon minden nagyon gyorsan történt. De vicces, miképp működik az agy. Amint kialudtam magam, minden lelassult, és sokkal normálisabbnak tűnt az egész. Szóval könnyebbé is vált a dolog.”
„Nyilvánvalóan tisztában voltak azzal, hogy nehéz lesz egyhuzamban ennyi kört megtenni. Szóval mindig 3 kört futottam egyszerre, és aztán bementem a bokszba.”
Bár Mugello „nem a legkönnyebb helyszín” volt az első F1-es tesztre, Räikkönen hozzátette: „Nem panaszkodtam. Persze nem volt mindig könnyű kormányozni a gyors kanyarokban szervokormány nélkül, de rendben volt a dolog.”
„Ott volt ez a történet a szuperlicenccel kapcsolatban, hogy megkapom-e. Talán aggódtam miatta, de azt soha nem tudtam meg, hogy egy vagy két futamra kapom-e meg, még csak nem is kérdezgettem.”
Räikkönen végül meggyőzte a Sauber csapatát – a mugellói teszt hátteréről korábban már egy külön cikkben foglalkoztunk, érdemes azt is elolvasni! A finn pilóta 2001-ben Nick Heidfeld csapattársaként mutatkozhatott be a Forma-1-ben. Egy évvel később, 2002-ben pedig már a McLarennél vezetett.
Akkoriban még könnyű autókkal, V10-es motorokkal, a gumiháború kellős közepén kellett helytállnia Räikkönennek. Ez az időszak továbbra is a kedvencének számít. A RaceFansnek adott interjúban a 2005-ben használt MP4-20-as versenyautót említette, mellyel 7 versenyt nyert, és éppen csak lemaradt a világbajnoki címről.
„Azokat a Michelin-gumikat te magad választhattad, ez nyilván jó volt. Olyan volt, mint egyfajta beállítási eszköz, amit minden csapat a saját kívánsága szerint használt. Jó idők voltak.”
Räikkönen aztán 2007-ben került a Ferrarihoz Michael Schumacher helyére, és első évében világbajnoki címet nyert az istállóval. Később átmenetileg visszavonult a sporttól, majd visszatért az F1-be – és visszatért a Ferrarihoz is 2014-ben. Négy évvel később szerezte utolsó győzelmét a csapat színeiben, nemrég pedig a Ferrari nekiajándékozta azt az autót, mellyel győzött Austinban.
„Az egy abszolút működőképes autó, szóval pályára is tudom vinni, és használni is tudom. De nyilván szükségem lesz pár mérnökre Olaszországból, hogy beindítsák” – mondta a finn, majd hozzátette, még nem vezette, de ha „elég öreg lesz”, akkor mindenképpen szeretné.
Räikkönen most harmadik – ám lehet, hogy utolsó – szezonját teljesíti az Alfa Romeónál. Annak idején a hinwili istálló színeiben mutatkozhatott be a Forma-1-ben. Az elmúlt 20 év alatt persze sok minden változott – maga a vezetés viszont nem sokat, mondja Räikkönen.
„Az ember néha azt kívánja, bárcsak több teszt lenne, vagy kiválaszthatnád, mikor akarod csinálni. Lehetne mondjuk 10 nap, és eldönthetnéd, mikor használod fel őket.”
„Ha az embernek jó autója van, minden szuper és könnyű, de néha jó lenne kipróbálni néhány dolgot, és meglátni, mi történik. Most ezt a versenyhelyszíneken tudjuk megtenni péntekenként. Nyilván régebben kevesebb versenyünk volt, viszont voltak tesztek. Szóval igazából az keményebb volt, mint most.”
„Régebben a versenyzők… nem tudom, mi a megfelelő szó… nem az, hogy „fair”, de… Most valóban szükség van a szabályokra bizonyos szempontból. Szerintem sok szabálytól meg lehetne szabadulni, ha keményebb lennél bizonyos dolgokban.”
„Nem azt mondom, hogy több büntetést kellene adni, vagy ilyesmi, de ha valamiért büntetést kapsz, akkor mindenki felhagy vele, mert tudják. Most viszont mindig van egy szürkezóna azzal, hogy ’három lehetőséged van’. Nyilván mindenki ki fogja használni. De ha azt mondjuk nekik, hogy ’ez fog történni, ha ezt csinálod’, akkor nem fogjuk megtenni, mert tudjuk a következményeket.”
„Manapság több ember van, nagyobb motorhome-ok, nagyobb gyárok, meg ilyenek. Minden apró dolog többet számít most, mint amikor én elkezdtem. De azt gondolom, maga a vezetés nem sokat változott.”
„A szabályok változtak, némelyik autó gyorsabb, némelyik lassabb, mivel a szabályok évről évre módosulnak. De hogy őszinte legyek, az ember 5 másodperces különbséget nemigen érez. Az nem sok. Az órán sokat jelent, de amikor mész körbe, akkor ugyanolyan.”
„Korábban a versenyzés maga talán egy kicsit sportszerűbb volt. Ha valaki ott volt melletted, nem próbáltad meg letolni őt. Néha igen, de talán ez másképp működött akkoriban.”
„Az autók most nyilván nagyon nagyok, és évről évre az ember elveszíti a referenciapontokat. Ha most beülnék egy 2000-es évek közepén használt autóba, nyilván teljesen más lenne, ez biztos.”
„De ha most azt mondanám, hogy teljesen mások voltak, akkor hülyeséget mondanék, mert az ember emlékezete hajlamos játszadozni. Nem tudom. Jobb volt régen? Vagy most jobb? Ez van…”
