Hülkenberg humorosan, mégis őszintén beszél arról, hogy már nyolcévesen belekóstolt a versenyzésbe egy gokart volánja mögött, és azonnal tudta, hogy megtalálta a szenvedélyét. A Forma-1 hivatalos weboldala által készített interjúban betekintést nyújt abba is, milyen kapcsolatokat ápol a paddockban, és kik azok, akikre igazán számíthat. A versenyzés iránti szenvedélye azonban nemcsak a pályán, hanem azon kívül is megmutatkozik, például amikor arról beszél, milyen vicces lenne egy F1-es zenekar tagjának lenni.
A 37 esztendős versenyző nemcsak a Forma-1 világáról oszt meg érdekességeket, hanem arról is, milyen lenne számára egy tökéletes étkezés, vagy éppen milyen szupererőt választana, ha tehetné. Az biztos, hogy Nico Hülkenberg nemcsak a pályán, hanem az élet más területein is megállja a helyét, és bár komolyan veszi a versenyzést, azért a humor és a lazaság is fontos szerepet játszik az életében.
Három szóval hogyan jellemeznéd magad?
Három szóban? Ez nem könnyű! Azt mondanám, hogy elkötelezett, őszinte és szórakoztató.
Miért szerettél bele a Forma-1-be?
Azt hiszem, mindig is lenyűgöztek az autók, a sebesség és az autók teljesítménye. Még most is csodálattal tölt el mindez… Az adrenalin, ami ezzel jár… És imádom a versenyzést!
Mikor és hol vezettél először valamit?
Hmm… Először gokartot vezettem, nyolcéves koromban, ha jól emlékszem, és akkor kezdődött minden.
Rögtön érezted, hogy ez a te világod? Egyből összhangban voltál vele?
Határozottan szerelem volt első látásra! A jó dolog a motorsportban, hogy a stopper soha nem hazudik, és már az elején is jól ment! Nagyon élveztem, apám is nagyon élvezte, szóval rögtön elindultunk ezen az úton.
Hány alkalom kellett, hogy megszerezd a jogosítványodat?
Óh. Szerintem ez inkább a tanárnak vagy az oktatónak volt teszt! De elsőre sikerült, persze.
Ha választanod kellene egy másik Forma-1-es pilótát, hogy vigyázzon a kutyádra, Zeuszra egy napig, kit választanál és miért?
Valószínűleg Lewist választanám, mert ő egy elismert „kutyaapuka”. Szerintem ő a legfelelősségteljesebb közülük.
Ki a legjobb barátod a paddockban?
Elég sokan vannak. Az évek során sok jó emberrel dolgozol együtt, barátságokat építesz, és sokukkal megmarad a kapcsolat. Jelenleg azt mondanám, hogy a Haas cateringcsapata, mert igazán gondoskodnak rólam! Fantasztikus munkát végeznek a csapat kulináris oldalán, de rám is mindig figyelnek minden hétvégén. Ők valóban egy Forma-1-es csapat nélkülözhetetlen részei.
A paddockon kívül?
Természetesen van néhány… Nincs sok igazán jó barátom, de van két-három, néhány nagyon közeli barát, akikkel megosztom a legszemélyesebb dolgokat is. Néhányukat gyerekkorom óta ismerem, másokat pedig már körülbelül 10 éve.
Melyik három Forma-1-es személyiséget (múltból vagy jelenből) hívnád meg vacsorára, és miért?
Óh. Ez nehéz választás, annyi nagyszerű ember van! Azt hiszem, inkább a régiek közül választanék, így James Huntot hívnám meg, hogy lássam, igaz-e, amit az életstílusáról mondtak! Alan Jones is szórakoztató figura, és talán Nigel Mansell lenne a harmadik.
Ki lenne benne az F1-es álomcsapatodban? Két pilóta és egy csapatfőnök…
Ez ismét egy nehéz kérdés, sok tehetség közül lehet választani! Azt mondanám, Michael Schumacher, Niki Lauda, és csapatfőnöknek Ross Brawn.
Ha alakíthatnál egy Forma-1-es zenekart, kik lennének benne, és mi lenne a neve?
Óh. Erre több időt kellene szánnom! De gyorsan válaszolva, egy színes keverék lenne, Max [Verstappen], Carlos [Sainz] és talán [Alex] Albon. A nevünk „The Backstraight Boys” lenne.
Mi lenne a tökéletes étkezésed? Előétel, főétel, desszert és ital…
[Nevet] Burger, burger, tiramisu és burger… És egy kóla!
Ettél már valaha fánkból készült hamburgert? Az édes és sós keveréke…
Nem, még nem…
Szóval egy fánk kívül, marhahúspogácsa középen…
Hol lehet ezt kapni? Az USA-ban?
Az Egyesült Királyságban…
Ó, tényleg? Ki kell próbálnom!
Mi volt a legjobb tanács, amit valaha kaptál? A fánkból készült hamburger kipróbálásán kívül…
[Nevet] Hogy néha egy lépést hátra kell lépni ahhoz, hogy többet lépjünk előre.
És mi volt a legrosszabb tanács, amit valaha kaptál?
Nem tudom… A rossz tanácsokat gyorsan el szoktam felejteni!
Mi volt a legfurcsább ajándék, amit valaha kaptál egy rajongótól?
Óh. Nem tudom, hogy furcsa-e, de eszembe jut egy nem is olyan régről, talán idén vagy tavaly Melbourne-ben történt. A melbourne-i sétányon, ahol minden rajongó gyülekezik, egy Kevin Magnussen-szurkoló adott nekem egy könyvet… Azt hiszem, Kevinről szólt, nem tudom, talán az önéletrajza volt, de megkért, hogy írassam alá Kevinnel, szóval természetesen aláírattam vele és visszajuttattam neki!
Nagyon szép gesztus volt…
Rajongói szolgáltatás… Első osztályú rajongói szolgáltatás!
Melyik másik munkát próbálnád ki egy napra?
Óh. Valami mást, valami nagyon mást. Nem tudom… Talán egy napra politikus lennék.
Ilyen választ még nem kaptunk.. Már volt szó asztronautáról és állatkerti gondozóról…
Az is vicces választás lenne!
De a politikában el leszel foglalva…
Igen, de nem hiszem, hogy sok minden történik ott, nem csinálnak túl sokat, szóval elég nyugis lenne!
Ha választhatnál egy szupererőt, mi lenne az és miért?
Határozottan a repülés. Csak kényelmes, egyszerű, nagyon hatékony, nincs késés, nincs sorban állás, nincs reptér!
Mi volt eddig a legbüszkébb pillanatod a Forma-1-ben?
Hmm… Gyakran visszagondolok a „Hulken-back-napokra”, és ami 2020-ban volt, a Nürburgringen, az elég őrült volt… Otthon a kanapén, majd három órával később már az időmérőn, végül vasárnap a nyolcadik helyen beérni az utolsó helyről, bármiféle felkészülés nélkül — az igazán különleges volt.
Milyen tanácsot adnál valakinek, aki most kezdi a sportot?
Ez nagyon kemény munka. 100%-osan elkötelezettnek kell lenned, nem szabad kompromisszumokat kötni, és olyan jó, erős emberekkel kell körülvenned magad, akik valóban hozzájárulnak, segítenek és tanácsot adnak.
Hol szeretnél lenni öt év múlva?
Egy boldog helyen!