A silverstone-i csapat parádés formában kezdte az évet, hiszen a bajnokság első versenyein Fernando Alonso révén rendre a dobogós helyekért csatázott, és tulajdonképpen kimondható, hogy a Red Bull legfőbb ellenfelének bizonyult — még ha közvetlenül nem is tudott harcba szállni az energiaital-gyárosokkal, illetve legfőképp Max Verstappennel.

Az évad előrehaladtával aztán az Aston Martin egyre nehezebb helyzetben találta magát: közvetlen riválisa, a Mercedes, a McLaren és a Ferrari felzárkóztak, a csapat pedig látszólag elveszítette az irányt a fejlesztésekben. Az Aston Martin aztán a bajnokság hajrájában újra életre kelt, Fernando Alonso pedig újfent képes volt arra, hogy az élmezőnyben csatázzon. Mike Krack csapatfőnök elismerte, nem szoktak hozzá az annyira intenzív fejlesztési versenyhez, mint ami az élmezőnyben zajlik.

„Két-három verseny után egy teljesen más ligában versenyző csapatokkal küzdöttünk, akik sokkal jobban hozzá vannak szokva a fejlesztési versenyhez” — mondta a csapatfőnök. „Az élen kiélezettebb fejlesztési verseny folyik, szóval tudtuk, hogy kemény küzdelem lesz.”

„Talán könnyebb ezeket a fejlesztéseket végezni, amikor az ember a középmezőnyben van, mint akkor, amikor az élen.”

Az Aston Martin az austini Amerikai Nagydíjra érkezett meg utolsó jelentősebb fejlesztési csomagjával, ám az új padlólemezt és diffúzort nem sikerült kellőképpen kiértékelni, aminek több oka is volt: egyrészt sprinthétvégét rendeztek Texasban, másrészt pedig a csapat beállításokkal kapcsolatos problémákkal küszködött. Tom McCullough, az istálló teljesítményigazgatója utólag úgy látja, talán túl agresszív döntést hoztak.

„Tudtuk, hogy agresszív megoldás lesz tesztalkatrészeket vinni Austinba, ahol egy sprintfutamos hétvégénk volt. És aztán műveleti problémáink akadtak a fékhőmérsékletek miatt, és nem sikerült a legtöbbet kihoznunk abból az edzésből” — magyarázta McCullough. „Emiatt hátrányba kerültünk egy teljesen más karakterisztikájú autóval, ezért alakult úgy, hogy a mezőny végéről rajtolunk, és komoly változtatásokat hajtunk végre.”

„Hogy túl agresszív dolog volt-e elvinni ezeket az elemeket egy sprinthétvégére? Sokat értekeztünk ennek kapcsán, és ha egy tiszta szabadedzésünk lett volna, akkor szerintem azt mondhatnánk, hogy ez volt a valaha volt legjobb dolog — de nem így lett.”