A brit pilóta az imolai verseny 32. körében próbálta megelőzni a Mercedes versenyőzjét, Valtteri Bottast, a manőver közben azonban megcsúszott, a két autó pedig összeütközött, majd nagy sebességgel a gumifalnak csapódott.

A versenyzők szerencsére nem sérültek meg az ütközésben, az autók azonban csúnyán összetörte, Russell pedig közvetlenül az eset után számonkérte Bottast a történtek miatt.

A versenybírók azonban versenybalesetnek minősítették az ütközést, Russell pedig a futam utáni hétfőn közösségi oldalain kért elnézést – elsősorban a baleset utáni kirohanása miatt.

Mivel Russell a Mercedes juniorversenyzője, természetesen a német istálló csapatfőnöke, Toto Wolff sem örült a balesetnek, a fiatal brit pilóta pedig elismeri, talán jobban át kellett volna gondolnia, hogy elkezd-e harcolni Bottasszal az adott körülmények közepette, hiszen a finn pilóta lényegében a csapattársának tekinthető.

„Sok dolog van, amit megtanultam az esetből. Először is, hogy versenyzőként az egyik szabály, hogy nem szabad ütköznöd a csapattársaddal, és bár Valtteri nyilván egy másmilyen autóban ül, én a Mercedes által támogatott versenyző vagyok, és a Mercedesnek köszönhetően vagyok ebben a helyzetben” – mondta a Channel 4 televíziós csatornának nyilatkozva a brit.

„Lewis és Valtteri lényegében a csapattársaim. És azt hiszem, ez az egy dolog nem jutott eszembe a pillanat hevében.”

„Ahogy a versenybírók megállapították, versenybaleset volt, egy balszerencsés eset. Egyszerűen csak csalódtam magamban amiatt, ahogy a történtek után reagáltam.”

„Úgy éreztem, hogy ez nem én vagyok. A saját ösztöneim ellen mentem, mert némi érzelmet akartam mutatni. És őszintén szólva dúltak bennem az érzelmek, mivel épp akkor ütköztem 320 km/h-s tempónál. Szóval rengeteg minden ment át az agyamon.”

Russell mindazonáltal azt mondja, az Imolában történtek után sem változtat hozzáállásán: ha lehetőséget lát, megpróbál lecsapni rá.

„Az eset nem fog változtatni a versenyzéshez való hozzáállásomon. Ha lehetőséget látok, ha rést látok, menni fogok érte. De azt megtanultam, hogy utána másképp kell kezelnem a dolgokat. A teljes képet látnom kell, mielőtt meggondolatlanul megítélem a helyzetet, ahogy tettem azt akkor. Ezért éreztem azt, hogy elnézést kell kérnem azoktól, akiket érzésem szerint cserbenhagytam ezekkel a dolgokkal.”