Vettel 2021-ben lett az Aston Martin versenyzője, miután kiebrudaltál a Ferraritól, ahová annak idején annak reményében szerződött – immáron többszörös világbajnokként –, hogy gyermekkori hőse, Michael Schumacher nyomdokaiba léphet majd. A maranellóiakkal viszont nem sikerült a csúcsra érnie, mégis a Forma-1 egyik legeredményesebb versenyzőjeként tarthatjuk számon.

Vettel a minap az Aston Martin hivatalos weboldalának adott egy hosszabb interjút, ebben többek között arról is beszélt, nem számít arra, hogy neve örökké fennmarad majd – csupán azt reméli, akik valaha találkoztak vele, egy tisztelettudó, kedves emberként fognak emlékezni rá.

„Egyszer valaki azt mondta, ’addig fognak emlékezni rád, amíg az utolsó ember, aki ismer, meghal’. De hadd mondjam inkább így: az Egyesült Királyságnak új királya van, de ő nem I. Károly – még ketten voltak előtte. Emlékszünk rájuk? Feltehetőleg nem. Van egy határ. El fog jönni egy pont, amikor már senki sem fog emlékezni rám. Semmi sem tart örökké.”

Szóval nem is gondolkodtál még azon, hogy hogyan fognak az emberek emlékezni rád?

„Az emberek eldönthetik, hogy akarnak-e emlékezni rám, de engem nem zavarna, ha nem akarnának. Nem fontos számomra, hogy hogyan emlékeznek rám. Én mindig próbálok sikeresen szerepelni – néha nem sikerül, de emellett mindig igyekszem tisztelettel és kedvesen bánni az emberekkel. Ha ez az, amire emlékezni fognak majd, akkor boldog leszek.”

Mit tanultál meg a Forma-1-ben eltöltött évek során?

„Sok lecke van az életben, rajtad múlik, hogy ezekből tanulsz-e. Forma-1-es versenyzőnek lenni egy felgyorsult életmódot jelent. Azt gondolom, ez a legtöbb sportolóra igaz. Megvan minden, ami egy átlagos életben, csak sokkal jobban összes. Sokkal hamarabb kellett felnőnöm, mint a barátaimnak az iskolában, mert nagyon komolyan vettem a versenyzői pályafutásomat, és sok felnőttel volt dolgom.

Nem érzed úgy, hogy lemaradtál valamiről azért, mert nem volt „átlagos életed”?

„Így is megcsináltam a rengeteg hülyeséget, amit a tinik csinálnak a haverjaikkal, de amikor az ember 19 éves, a világa teljesen más, ha sok időt tölt el olyan emberekkel, akik már a ’30-as, ’40-es, ’50-es éveikben járnak. Attól, hogy együtt lógtam idősebbekkel, még nem lett unalmasabb az életem – egyáltalán nem. De gyorsan fel kellett nőnöm. Ha az ember el akar érni valamit az életben, elkötelezettnek kell lennie – fegyelmezettnek.

Megterhelő volt ez?

„Gyakran érzem azt, hogy annyi mindent tapasztaltam meg az elmúlt 15 évben, hogy nem is tudok mindent befogadni. Rengeteg emberrel találkoztam, sok különböző országban jártam. Sok mindent megtanított ez nekem – idővel pedig majd kiderül, hogy mennyire figyeltem.”

Kiszerettél a Forma-1-ből? 

„Továbbra is imádom a sportot, imádok versenyezni. Nehéz volt meghozni a visszavonulással kapcsolatos döntést, de gondolkodtam már rajta egy ideje. Tudom, mennyire elkötelezettséget igényel ez a sport, és úgy éreztem, ez egy megfelelő időpont arra, hogy más dolgokba kezdjek.”

Hogyan tekintenél vissza az elmúlt két évre az Aston Martin F1-es csapatával?

„Kihívást jelentett ez a két év, mert az autó nem volt annyira versenyképes, mint szerettük volna. Idén jelentős fejlődést szerettünk volna elérni tavalyhoz képest. Elbuktunk. Jelenleg is ott állunk, ahol tavaly zártunk. Nem mutogatok ujjal, és mondom, hogy rossz munkát végeztünk. Egyszerűen csak realista vagyok. Nagy reményeink voltak, de alulteljesítettünk.”

Bánod, hogy így alakultak a dolgok?

„Nem, egyáltalán nem. Nem gondolom azt, hogy haszontalan két év volt, habár az eredmények és a megszerzett pontok nem olyanok voltak, mint reméltük. Imádtam együtt dolgozni a csapattal – megismerni új embereket és új megközelítéseket. Ez a két év kihívásokkal teli volt, mert nem szoktam hozzá, hogy a mezőny végén autózzak. Ez egy új tapasztalás volt – kemény idők voltak, és sok mindenre rá kellett jönnöm.”

Mikre?

Hogy az ember mindig csak azt látja, mi történik körülötte. Ha elöl vagy, csak azt látod, mi van elöl. Ha hátul, csak azt látod, mi van hátul – de mindig előre nézel, mert ott akarsz lenni. Ha viszont elöl vagy, nem nézel hátra, mert nincs rád semmilyen hatással, és nem is értékeled azt, hogy mennyi munkát tesznek bele azok a csapatok is, akik hátul vannak. Az, hogy nem érsz el nagy eredményeket, még nem jelenti azt, hogy nem dolgozol ugyanolyan keményen.”

„Nagyon boldog és büszke vagyok, hogy ilyen tehetséges és elkötelezett emberekkel dolgozhattam együtt az Aston Martinnál. Még ha az eredmények tekintetében nem is volt túl élvezetes, nagyon szórakoztató volt együtt dolgozni velük. Segíteni a csapatot az úton, építeni a jövőt.”

A tavalyi, bakui dobogó minden bizonnyal élvezetes volt…

„Határozottan. Az egy olyan verseny volt, ahol jóval versenyképesebbek voltunk, és ha így van, ilyen dolgok történhetnek. Bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk jó versenyeket előhúzni a kalapból. Voltak más versenyek is, amiket remekül kiviteleztünk, de a 10. helyen zártunk csak, és ha az ember 10., senki sem veszi észre.”

Ha az autó versenyképesebb lett volna, akkor is visszavonulnál az idei szezon végén?

„Nem tudom. Hogy visszavonulnék-e, ha nagyon versenyképes lettem volna az elmúlt 3-4 évben, versenyeket nyertem volna, bajnoki címekért harcoltam volna, és esetleg szereztem volna még egyet? Lehet, hogy ugyanerre a döntésre jutottam volna. De az is lehet, hogy nem. Lehetetlen megmondani, de nekem is átfutott ez az agyamon.”

„Az, hogy a 10. helyen végzek, nem adja meg számomra a bizsergést, mert tudom, milyen az 1. helyen végezni. Ha soha nem voltál első, az először megszerzett 10. hely is igazán bizsergető. De örülök, hogy nem pezsdít fel az, ha a 10. helyen végzek.”

Aggasztó volna, ha így lenne…

„Fontos, hogy hű légy önmagadhoz. Imádok győzni. Önzőnek és egoistának hangzik, de a győzelem az, ami hajt engem.

53 futamgyőzelem. 4 sorozatban megnyert bajnoki cím. Beleuntál valaha a győzelembe?

„Az ember hozzászokik. De ha már nem nyersz többi, arra gondolsz, milyen jó érzés lenne újra győzni. Ha pedig újra nyersz, az egy nagy pillanat, és többet jelent számodra, mint a korábbi győzelmek, mert ott van a kettő közötti üresség.

Sok olyan szakember csatlakozott az Aston Martinhoz, akik nyertek már a Forma-1-ben, olyanok, akikkel korábban te is együtt dolgoztál, például Dan Fallows vagy Eric Blandin. Mit gondolsz, el fogja érni céljait a csapat?

„A győzelem nem garantálja azt, hogy újra nyerni fogsz, de kétségkívül segít. Az emberek megvannak, az új gyár épül, szóval minden kezd összeállni. De időbe fog telni. Óriási lehetőséget kínáltak az idei szabályváltozások, de ugyanabba a csapádba estünk bele, mint sokan mások. Egyes csapatok talán kicsit szerencsések voltak, magasabb hasmagasság köré tervezték az autójukat, ami működik. Ezek a szabályok 2026-is vannak érvényben, szóval azok a csapatok, melyek jól kezdtek, előnyben lesznek a gyengén rajtolókkal szemben, a költségplafon pedig azt jelenti, hogy nem is lehet több pénzt és erőforrást mozgósítani a problémák megoldására.”

Nagyszerű versenyzők ellen versenyezhettél, de ki volt a legkeményebb? Ki nehezítette meg legjobban az életed?

Lewis [Hamilton], különösen, amikor a Ferrarinál voltam. Lewis mindig ott volt. Előtte talán Fernando [Alonso], amikor ő versenyzett a Ferrarinál.

Jövőre Fernando veszi át a helyed az Aston Martinnál. Van bármilyen tanácsod számára?

„Fernandónak nincs szüksége semmiféle tanácsra. Nem is vagyok biztos benne, hogy elfogadná, de nincs is rá szüksége. Elég régóta van már itt, sok mindent látott – szóval rendben lesz.”

Négy nagydíj, Seb. Ennyi maradt. Egy kiemelkedő pályafutás. Egy hihetetlen utazás. Köszönjük!

„Tudjátok, vicces, hogy sokan köszönetet mondanak nekem, de valójában én szeretném inkább megköszönni nekik. Ha elértem volna azt, amit elértem, de senki sem figyelt volna – ha nem lettek volna emberek a lelátókon, nem lettek volna külső érzelmek, akkor nem jelentene semmit. Szeretnék köszönetet mondani ennek a rengeteg embernek, hogy azzá tették a pályafutásomat és az életemet, ami.”