Azt követően, hogy tavaly három helyszínen sikerrel próbálták ki a sprintkvalifikációs formátumot, a tervek szerint 2022-ben összesen hat versenyhétvégén rendeznének sprintfutamot szombatonként.
Végleges döntés azonban még nincs, a csapatoknak ugyanis meg kell állapodniuk az F1-es kereskedelmi jogok birtokosával arról, hogy milyen extra pénzeket kapnak az új formátum miatt.
Úgy tudni, 2021-ben a Forma-1 csapatai fejenként 100 ezer dollárt, azaz közel 31,5 millió forintot kaptak minden egyes sprintfutamért, emellett pedig 450 ezer dollárral – mintegy 141 millió forinttal – megemelték az idényre vonatkozó költségplafont. Emellett pedig autónként további 100 ezer dollárt kaptak abban az esetben, ha valamely sprintfutamon komoly anyagi káraik keletkeztek.
A hírek szerint az F1 vezetése viszont idén már nem szeretne extra pénzeket kifizetni a balesetekért. Ehelyett az első öt sprintfutamos hétvégére alkalmanként 500 ezer dollárt, illetve minden további új formátumos eseményért 150 ezer dollárt fizetne ki a csapatoknak – összesen tehát minden istálló 2,65 millió dollárt, tehát megközelítőleg 833 millió forintot kapna kézhez 2022-ben.
Úgy hírlik azonban, az elképzelést nem fogadták jól a nagyobb csapatok, akik eleve a költségplafon határán működnek. Szerintük a fent említett összeg nem lenne elég, és attól tartanak, baleset esetén abból a pénzből kellene költeniük, amit egyébként a teljesítménynövelésre és a fejlesztésekre szánnak.
Zak Brown, a McLaren vezérigazgatója állítja, egy általa meg nem nevezett csapat – a hírek szerint a Red Bull – azt szeretné, ha a felajánlott összeg helyett 5 millió dollárral megemelnék a költségplafont. Ezzel viszont a kisebb istállók nem értenek egyet, szerintük ugyanis ezzel a lépéssel csupán azt érnék el, hogy a több pénzből gazdálkodó csapatok többet költhetnének fejlesztésekre.
Mivel két hónap múlva rajtol a Forma-1-es idény, a vitát mihamarabb le kellene zárni, máskülönben fennáll annak a kockázata, hogy az előttünk álló szezonban nem tudnak majd sprintfutamos hétvégéket tartani.
Az F1 jelenlegi irányítási struktúrájában ugyanis az aktuális évre vonatkozó szabályváltozásokhoz jelentős többségre van szükség, a 30 voksolóból 28-nak meg kell szavaznia a változtatásokat az F1 Bizottságán belül. Az F1 és az FIA 10-10 szavazata adott, ám mivel a hírek szerint három nagycsapat, a Ferrari, a Mercedes és a Red Bull ellenáll, egyáltalán nem zárható ki, hogy a sprintfutamokra vonatkozó tervek meghiúsulnak, pláne, hogy ezek az istállók akár partnercsapataikat is maguk mellé tudják állítani.
A McLaren egyébként elégedett az F1 ajánlatával, Zak Brown viszont komolyan tart attól, hogy az idei évre nem sikerül megoldást találniuk. A brit istálló vezérigazgatója egyáltalán nem örül annak, hogy a többi nagycsapat megpróbálja feljebb tornázni a költségplafon összegét.
„Mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal állunk szemben. Mindannyiunknak problémás lesz, ha úgy alakul, hogy több balesetet szenvedünk el. Szerintem ez része a sportnak. Meg kell birkózni a kihívásokkal, és nem csupán úgy, hogy előveszem a csekkfüzetemet” – mondta Brown, majd hozzátette: „Egy csapat különösen akarja az 5 millió dolláros költségplafon-emelést, ami nevetséges, és nincsenek racionális tények az elképzelés mögött.”
A McLaren-főnök szerint talán az lenne a legjobb, ha a 2022-es idényre dobnák a sprintfutamos terveket, és ehelyett inkább 2023-ra fókuszálnának, a következő évi változtatásokhoz ugyanis elég, ha csak 6 istálló támogatja a terveket, hiszen a többség szavazata számít.
„Nem szeretném, ha abba a helyzetbe kerülnénk, hogy szavaznunk kell 2022-re, amikor is 8 voksra van szükség, mivel már túlmentünk határidőkön. Szerintem előre kellene mennünk, és 2023-ra fixálni a dolgokat. Ha kemények akarunk lenni, egyáltalán ne emeljük a költségplafont.”
„Tehát vagy kompromisszumra jutunk, és egy kicsit emelünk rajta, és elkezdjük 2022-ben, vagy kihagyjuk 2022-t. És ebben az esetben szerintem néhány csapatnak el kellene majd magyaráznia a rajongóknak, hogy miért is nincsenek sprintversenyek.”