A spanyol pilóta kénytelen volt kihagyni a Szaúd-arábiai Nagydíjat Dzsiddában vakbélgyulladás amiatt, Sainzot pedig még az arab országban meg is operálták. Ezt követően hazautazott, és mindent a gyógyulásnak vetett alá. Végül rajthoz tudott állni Melbourne-ben, sőt, a második helyről indulva meg is nyerte a futamot.

A leintést követően újságíróknak árulta el, úgy indult neki az ausztráliai útnak, hogy még meglehetősen rossz állapotban volt.

„9 napja, amikor a repülésre készültem Ausztrália előtt, még ágyban voltam. Az alhasamat alig tudtam használni a mozgáshoz, úgy voltam vele, ‘ez nem fog összejönni’. De aztán elrepültem, és hirtelen, amikor landoltam Ausztráliában, már sokkal jobban éreztem magam” — mondta a Ferrari versenyzője.

„Minden egyes 24 órában sokkal többet fejlődtem, mint az első 7 napban, és tulajdonképpen ezt mondták az orvosok is: ‘ne aggódj, mert a második héten minden nap sokkal többet javulsz majd, mint az első héten’. Még Alex Albon is ezt mondta nekem, emlékszem, szóval csak hallgattam arra, amit mindenki mondott nekem.”

Sainz elárulta, minden tőle telhetőt megtett azért, hogy felgyorsítsa a gyógyulási folyamatot.

„Amint eltávolították a vakbelemet, felmentem az internetre és elkezdtem professzorokkal beszélni, és azt mondtam, ‘oké, mi segít felgyorsítani a gyógyulást?’. Onnantól kezdve mindenféle dolgot elkezdtem csinálni, amivel fel lehet gyorsítani a folyamatot, a sebeket, a hegeket. Beszéltem más sportolókkal is, spanyolországi és nemzetközi orvosokkal. És aztán összeállítottam egy tervet a csapatommal.”

„A sportolók azért gyógyulnak fel gyorsabban, mert hét napig napig 24 órát lehet a gyógyulásra fordítani. És én pontosan ezt tettem. Elkezdtem napi kétszer egy órára hiperbár kamrába járni, vettem egy indiba gépet, ami egy elektromágneses dolog a sebekhez. Megterveztem a programomat az ágyban fekvéshez, a sétaidőt, az étkezési időt, hogy milyen fajta ételre van szükségem. Minden a gyógyulásom köré összpontosult, hogy felkészüljek Ausztráliára.”

A Ferrari versenyzője elárulta azt is, fizikailag azért nem volt egyszerű dolga, de sokat segített neki az, hogy az élen autózva menedzselni tudta a tempót.

„Nyilvánvalóan az, hogy hét napot ágyban tölt az ember, nem egészséges dolog egy sportoló fizikai fittsége és izmai szempontjából. A verseny második fele emiatt egy kicsit ismeretlen terep volt, de amint az élre kerültem, és megvolt az előnyöm, menedzselni tudtam mindent. Ki tudtam választani azokat a helyeket, ahol nyomni tudtam, és ahol nem nyomtam, minden sokkal könnyebb lett. Nem fogok hazudni, az utolsó 5-10 körben egy kicsit merev és fáradt voltam, de semmi sem lassított le túlzottan.”