„Én a Renault Forma-1-es visszatérését mondanám, az első versenyünket 2016-ból, Melbourne-ből. Hónapok, sőt, évek kemény munkája kellett ahhoz a versenyhez. Szóval még csak arra sem emlékszem, hogy hol végeztünk. De már részt venni rajta is fantasztikus volt. Az egész 2015-ös évet azzal töltöttük, hogy azon elmélkedtünk, folytassuk-e a Forma-1-ben, vagy sem. A Viry-ben dolgozó csapat számára nagyon nehéz volt – és nehéz közös év volt a Red Bull-lal is. És nekem személy szerint is, mert én vezettem a visszatéréssel kapcsolatos projektet, és igazán jelentős lépés volt visszahozni egy Forma-1-es csapatot a sportba.”

„A tavalyi Francia Nagydíj szintén nagyon szignifikáns volt. F1-rajongóként pedig Olivier Panis 1996-os monacói győzelme az esőben lenyűgöző volt.”

„Rengeteg versenyt választhatna az ember. Apukám minden egyes Forma-1-es futamot megnézett, én pedig követtem őt és néztem én is az összeset, még az estieket is – vagy legalábbis próbáltam, amikor nem aludtam el.”

„Az első verseny, amire emlékszem, amikor Ayrton Senna először nyert Brazíliában. Azt hiszem, 1991-ben volt. Nagyon kimerült volt, mert elveszítette a váltójának egy részét, vagy ilyesmi. Még a trófeát sem tudta a magasba emelni! De csak 3 éves voltam, szóval tényleg csak emlékképek vannak meg. És azok a versenyek jelentettek még valamit számomra, amikor gyerekként Michael Schumacher benettonos versenyeit néztem. Amikor ment körbe Hockenheimben, a stadionrész tele volt, német zászlók lobogtak mindenfelé. És aztán én is elkezdtem versenyezni, és sok versenyt megnéztem. Bár az elmúlt években nem láttam olyan sokat, mivel én is elindultam rajtuk!”

„Az FIA Forma-1-es világbajnoksága fantasztikus mérföldkőhöz, 1000. versenyéhez érkezett. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, többszáz versenyző, többezer férfi és női dolgozó munkája kellett a csapatoknál, ugyanúgy a pályabíróké, a hivatalnokoké, a neves mérnököké. Ez a sport a motorsport csúcsa volt, és mindig is az marad. Az FIA elnökeként mindannyiuknak köszönettel tartozom azért a showért, amit rajongók millióinak nyújt ez a sport.”

„Gyakran megkérdezik tőlem, melyik volt a kedvenc nagydíjam, a válaszom pedig mindig ugyanaz: Japán, 2000. Azon a napon, október 8-án, Szuzukában Michael Schumacher megszerezte harmadik világbajnoki címét, az elsőt a Ferrarival. Az a csapat, mellyel akkor dolgoztam, 7 éve volt már együtt. Amikor Michael és én sétáltunk fel a dobogóhoz vezető lépcsőkön, azt mondtam neki: ’mostantól kezdve az életünk már nem lesz ugyanaz a motorsportban’. És így is lett, szerencsére. Rengeteg nagyszerű verseny, amelyekre érdemes emlékezni. Számomra mégis a 2000-es szuzukai verseny az elsődleges választás.”

„Rengeteg versenyt választhatnék, de az, amelyik kiemelkedik közülük, a 2010-es Török Nagydíj. Rengeteg nagyszerű küzdelem volt a top 4-ben a verseny során, habár a Red Bull számára nyilván nem volt nagyszerű a végeredmény [Mark Webber és Sebastian Vettel az élen haladva ütköztek össze – a szerk.].”

„A verseny tele volt feszültséggel és izgalommal, az efféle versenyek pedig nagyon jót tesznek a sportnak.”

„Ha pedig korábbra tekintünk vissza, az első futam, amit láttam, az Ausztrál Nagydíj volt. Szülővárosomban, Ufában voltam, és közvetítette a TV. Teljesen véletlenül láttam, de a képernyő elé szegezett, nem tudom, miért. Utána megkérdeztem apukámat, tudja-e, mi az a Forma-1. Ő azt mondta, hogy igen, és azt, hogy Michael Schumacher mindig győz. Megkérdeztem, hogyan lehet bekerülni az F1-be. Így kezdtünk végül utánajárni. Az iskolám mellett volt egy gokartpálya, kipróbáltam, és már az első napon megdöntöttem a pályarekordot. Nagyon kicsi és könnyű voltam. A srác, aki az edzőm és a szerelőm lett a következő pár évben azt mondta, ki kellene próbálnom egy igazi gokartot is.”

„Az első verseny, amin elindultam, nyilván nagyon különleges volt. Ez a 2011-es melbourne-i futam volt, és végül a 7. helyen értem célba, ami szép bemutatkozás volt. Az első verseny mindig óriási pillanat, főleg, amikor az ember részt vesz a versenyzői parádén, és ott áll a hősei mellett, és próbál úgy tenni, mint aki nincs megszeppenve miattuk. Később aztán az ember összebarátkozik velük, és persze az ellenfeleivé válik, és a világ minden pontján együtt versenyez velük, ami remek dolog.”

„Az első verseny, amit láttam, az az volt, amikor Ayrton Sennának balesete volt Imolában 1994-ben. Az volt az első futam, amit megnéztem, a hősöm pedig meghalt. Nagyon nagy hatással volt rám. Azt hiszem, ez a kettő verseny volt a legfontosabb számomra.”

„Lenyűgöző belegondolni, hogy a Forma-1 már 1000. versenyénél jár, számomra pedig még hihetetlenebb az, hogy 231 futamon én is rajthoz álltam. Rengeteg nagyszerű verseny volt az én időmben is, amiket fontosként megemlíthetnék, és nyilván a bajnoki győzelmeim különleges pillanatok voltak – mindegyik egyedülálló a maga módján.”

„De ahogy szerintem mindenki tudja rólam, engem Ayrton Senna inspirált, miatta ilyen nagy a szenvedélyem az F1 iránt. Apukámmal kezdtem el nézni a Forma-1-et, amikor 4-5 éves voltam. Imádtam az autókat. Akkoriban Ayrton Senna és Alain Prost vitték a prímet, és rögtön felkeltették az érdeklődésemet. Hazaértem az iskolából, és gyakran megnéztem egy videót Ayrton Sennáról. Olyan akartam lenni, mint ő. Úgy akartam vezetni, ahogy ő, valami olyasmit akartam elérni, mint amit ő is elért. Ayrton valamennyi nagyszerű versenye ott van a kedvenceim között. Az embernek a monacói fantasztikus teljesítménye jut eszébe, de az, ami nagyon kiemelkedik mindenki számára, az a hihetetlen első köre Doningtonban, az esős 1993-as Európa Nagydíjon. Fenomenális volt nézni.”

„Az első győzelem – ezt tényleg nem lehet felülmúlni. Hihetetlenül hektikus hétvége volt. Mindent nagyon gyorsan kellett csinálni. Be kellett ülnöm a szimulátorba, meg kellett csinálnunk az ülésemet, aztán megérteni az autót, megtanulni a kormányt, megismerni az új embereket, a mérnökömet – és nekik is meg kellett ismerniük engem!”

„Nagyon sűrű hétvége volt, de nagyon izgatott voltam. Az ember mindig abban reménykedik, hogy egy topcsapatnál versenyezhet, én pedig lehetőséget kaptam erre, és alig vártam, hogy elkezdődjön!”

„Elég nyugodtan mentek a dolgok a versenyen. A végén, amikor Kimivel [Räikkönen] szemben védekeztem, egy kicsit talán idegesebb voltam, mint akkor, amikor a 8. vagy 9. helyekért harcoltam, de a feladat ugyanaz volt. Menedzselni kellett a gumikat, próbálva a legtöbbet kihozva minden kanyarból.”

„4-5 körrel a vége előtt elkezdtem gondolni arra, hogy össze fog jönni. De hogy őszinte legyek, vezetés közben egészen az utolsó kanyarig az ember nem igazán gondolkozik ezen. Próbálja maga mögött tartani a hátul érkezőt, igyekszik végezni a dolgát, és aztán hirtelen az utolsó kanyarból kijövet realizálod, hogy „épp megnyerem ezt a versenyt”.”

„Hihetetlen érzés volt, mert senki nem várt tőlem semmit a csapatnál. Nem rossz értelemben mondom ezt, egyszerűen csak úgy voltak vele, hogy csak ’szokjam meg az autót, érezzem kényelmesen magam benne, és majd meglátjuk, hol végzünk’. És aztán megtörtént. Volt némi szerencsénk azzal, hogy a két Mercedes kiütötte egymást, de ilyenkor ott kell lenni, és ki kell használni a kínálkozó lehetőséget, és mi azon a napon ott voltunk.”

F1 1000. – A résztvevők kedvencei (1. rész) – F1VILÁG.HU

A Forma-1 történetének 1000. versenyét rendezik az előttünk álló hétvégén, Kínában. Megszámlálhatatlanul sok felejthetetlen pillanat, melyekre nemcsak az egyszeri rajongók, de természetesen maguk a résztvevők is szívesen emlékeznek vissza.F1VILÁG.HU – Magazin