Leclerc a vasárnapi Monacói Nagydíjon a pole pozícióból rajtolhatott, és magabiztos tempóban haladt a győzelem felé, a Ferrari taktikai hibája miatt azonban visszacsúszott, és végül csak a 4. pozícióban ért célba hazai versenyén. A monacói pilóta nagyon dühös volt a történtek miatt, a leintést követően pedig kritikus szavakkal illette csapatát.
„Összességében túl sok volt a hiba. Ilyen körülmények között nyilván támaszkodnod kell egy kicsit arra, amit a csapat lát, hiszen nem tudod, mit csinálnak a többiek az intermediate-abroncsokon, vagy a száraz pályás gumikon” – mondta a Ferrari versenyzője. „Feltették nekem a kérdés, hogy szeretnék-e esőgumikról slickekre váltani, én pedig azt feleltem, igen, de nem most, hanem egy kicsit később. Nem értem, miért gondoltuk meg magunkat, és váltottunk intermediate-gumikra.”
„Sok hiba volt, és nem engedhetjük ezt meg magunknak. Ugyanolyan kemény ez, mint a korábbi években itt, Monacóban, szóval kezdek hozzászokni, hogy csalódottan megyek haza. Nem csinálhatunk ilyet, főleg nem abban a helyzetben, amilyenben most vagyunk. Rendkívül erősek vagyunk, erős alapokkal rendelkezünk. Ki kell használnunk ezeket a lehetőségeket, nem veszíthetünk ennyi pontot. Imádom a csapatomat, és biztos vagyok benne, hogy erősebben térünk vissza, de ez most nagyon fáj.”
A Forma-1-ben 1996-ban világbajnoki címig jutó Damon Hill szerint Leclerc-nek nem szabadna ilyen kritikus hangot megütnie csapatával szemben a nyilvánosság előtt.
„Úgy gondolom, a Ferrarinál elég nagyvonalúak, és megértik a dolgot. De csak egy bizonyos pontig kritizálhatod a csapatodat, amíg az PR-problémává válik” – fogalmazott a brit. „A Ferrari nem fog teret adni. Ha odáig fajul a dolog, hogy harc lesz a Ferrari és egy versenyző között, akkor a Ferrari nyer. Szóval oda kell figyelni, mit mond az ember.”
Alain Prost egyébként sokat tudna mesélni arról, mivel jár az, ha az ember túl sokat kritizálja a Ferrarit: a francia legenda 1991-ben év közben volt kénytelen távozni Maranellóból, miután nyíltan bírálta a gyengén teljesítő istállót.
