A Forma-1 történetében több alkalommal is előfordult már, hogy egy testvérpár mindkét tagja rajthoz állt a száguldó cirkuszban, elég csak David és Gary Brabham, Pedro és Ricardo Rodriguez, Jody és Ian Scheckter, vagy éppen Michael és Ralf Schumacher nevét említeni.
A Leclerc fivérek közül jelenleg csak Charles vehet részt az F1-es küzdelmekben, ha azonban minden jól alakul, néhány év múlva már öccse, Arthur is az autósportok csúcsosztályában nyomhatja a gázpedált. A 21 esztendős tehetség tavaly a Forma-3-ban versenyezhetett, idén pedig ugyancsak ebben a sorozatban folytatja. Emellett pedig a Ferrari akadémiáján pallérozódhat, akárcsak annak idején bátyja, Charles.
KÖLCSÖNÖSEN SEGÍTIK EGYMÁST
A két testvér között nagyon szoros a kapcsolat, amikor pedig az F1 és az F3 ugyanazon a helyszínen vendégeskedik, Charles mindig szakít időt arra, hogy megnézze öccse versenyeit. 2020-ban pedig a Ferrari pilótája gyakran ellátogatott Arthur olaszországi versenyeire, amikor az még a Formula Regional sorozatában versenyzett.
„Tudja, hogy itt vagyok neki, ha bármilyen személyes okból szüksége van rá” – mondta Charles a Ferrari magazinjának adott interjúban. „De ami a versenyzést illeti, én inkább hagyom, hogy a maga útját járja, saját magától fejlődjön, ami szerintem nagyon fontos ebben a sportban.”
De persze az ifjabbik Leclerc is mindig ott ül a TV előtt, amikor a „nagyok” versenyét rendezik – sőt, ma már nemcsak szurkol, hanem szakmai segítséget is próbál nyújtani bátyjának.
„Előfordul, hogy egy versenyhétvége során, amikor figyeli az F1-es versenyemet a TV-ben, kiszúr olyan dolgokat, amiket én talán nem vettem észre az autóban ülve. Ezeket elmondja, próbál segíteni nekem. És ez mindig jó. Szóval kétirányú a támogatás.”
MÁR KISGYEREKKÉNT VERSENGTEK EGYMÁSSAL
Bár remekül kijönnek egymással, a versengés, az egészséges rivalizálás természetesen gyerekkoruk óta megvan bennük.
„Abszolút!” – vágja rá Charles. „A kapcsolatunk teljesen olyan, mint egy szokványos kapcsolat testvérek között, amikor nincs nagy korkülönbség. Mindig versengtünk, főleg, amikor fiatalabbak voltunk. Amikor kicsik voltunk, ő mindig ugyanazokat a dolgokat akarta csinálni, mint én, 3 évvel idősebben. Amikor 8-9 éves voltam, elég könnyű volt legyőzni őt, de ahogy felnőttünk, ez a 3 évnyi előny eltűnt, szóval most már nagyon nehéz jobbnak lennem nála, főleg teniszben vagy padelben. Szóval ez a versengés még mindig nagyon is éles köztünk.”
A cikkünkben látható fotók a franciaországi Brignoles-ban készültek, ahol a Leclerc testvérek kisgyerekként bontogatták szárnyaikat. Charles és Arthur szeretnek visszatérni ide, hiszen csodás élményekkel gazdagodtak évekkel ezelőtt.
„Brignoles-ba főleg szórakozni jártunk. Közel áll a szívemhez az a hely. Nagyszerű volt visszatérni Arthurral, és idősebb bátyánkkal, Lorenzóval. Nagyon közel állunk édesanyánkhoz is. Amikor fiatalabbak voltunk, az egész család oda járt gokartozni, és mindig jó visszatérni a gyökerekhez pihenni és közösen szórakozni egyet a nagydíjak között. Sok régi emléket visszahoznak ezek a látogatások, és remek volt találkozni azokkal az emberekkel, akikre emlékszem azokból az időkből.”
AZ ÉDESAPA SZEREPE
Nem véletlen, hogy a Leclerc testvérek a benzingőz és a sebesség megszállottjai lettek, hiszen édesapjuk, Hervé is autóversenyző volt a maga idejében. A ’80-as és ’90-es években a Forma-3-ban állt rajthoz, hosszú betegség után azonban 2017-ben sajnálatos módon elhunyt. Charles ebben az évben nyerte meg a Forma-2-es bajnokságot.
„Édesapám vezetett be engem a motorsport világába, szóval nem tudom, hogy azzá váltam-e volna, aki most vagyok, ha neki nem lett volna ennyire fontos. Habár azt hiszem, talán akkor is autóversenyző lettem volna, mert benne van a DNS-emben. Ezt szeretem a legjobban. De kétlem, hogy nélküle eljutottam volna a Forma-1-ig. Az ő példája rendkívül fontos volt az én fejlődésemben – versenyzőként, de legalább annyira emberként is.”
