A Sauber ifjú versenyzője, Charles Leclerc elárulta, mindent megtesz azért, hogy jó teljesítményt nyújtson első Forma-1-es szezonjában, hogy akár már 2019-ben a Ferrari versenyzője legyen.

A monacói tehetség a maranellói gárda akadémiájának tagja, remek teljesítményével pedig már Sebastian Vettel és Lewis Hamilton elismerését is kivívta.

Leclerc Bakuban a 6. helyen ért célba, a legutóbbi, Spanyol Nagydíjon pedig szintén pontot szerzett, miután a 10. pozícióban intette le a kockás zászló.

Sokan úgy tartják, a tavalyi Forma-2-es bajnok jó eséllyel a Ferrari versenyzője lehet a jövőben – akár már 2019-ben, hiszen Kimi Räikkönen szerződése az idei szezon végén lejár az olasz istállónál.

Leclerc elárulta, természetesen nagy álma, hogy a maranellóiaknál versenyezzen, és természetesen mindent megtesz célja elérése érdekében.

„Gyerekkori álmom, hogy a vörösök autóját vezessem” – mondta az Alfa Romeo Sauber versenyzője a BBC Sportnak. „Szóval remélhetőleg egy szép napon megtörténik.”

„Én mindent megteszek azért, hogy már jövőre így legyen, de nem az én kezemben van a döntés. Minden, amit tehetek, hogy a legjobbat nyújtom a pályán, és ez remélhetőleg elég lesz ahhoz, hogy fontolóra vegyék, hogy engem ültessenek az autójukba.”

VETTEL SEM BÁNNÁ

A Ferrari négyszeres világbajnoka, Sebastian Vettel amellett, hogy elismerte Leclerc tehetségét, Monacóban úgy fogalmazott, nem bánná, ha az ifjú monacói lenne a csapattársa a jövőben.

„Nem én döntök arról, hogy ki legyen a csapattársam, erről inkább Mauriziót [Arrivabene – a Ferrari csapatfőnöke] kellene megkérdezni” – mondta a német.

„De igen, nem látom okát annak, miért ne lehetne így. Azt gondolom, a versenyeken kihasználta a lehetőségeit, és pontokat szerzett egy olyan autóval, mely nem éppen tartozik a pontszerzők közé – szóval minden tőle telhetőt megtesz.”

Leclerc jó formában kezdte a monacói hétvégét, hiszen csapattársánál, Marcus Ericssonnál bő fél másodperccel gyorsabb volt csütörtökön.

BIANCHI: BARÁT ÉS MENTOR

Talán kevesen tudják, de az ifjú monacói keresztapja a néhai Jules Bianchi, akivel nagyon szoros baráti kapcsolatot ápolt. Leclerc a monacói hétvégén tavaly elhunyt édesapja sisakfestésével versenyez, melyen Bianchi neve is szerepel.

„Amikor elkezdtem a formaautós versenyzést, ő mindig ott volt” – emlékezett vissza Leclerc.

„Felhívtam őt telefonon, és mondtam neki, hogy nem vagyok elég jó, ő pedig elmagyarázta a dolgokat… Talán gyorsabban tudtam fejlődni, mint mások, hála neki. Nagyon hiányzik a személye, de a segítsége is.”

Leclercnek a Forma-1 felé vezető úton nemcsak Bianchi, hanem édesapja tavalyi halálával is meg kellett birkóznia, aki épp a bakui F2-es hétvége előtt hunyt el. Az akkor 19 esztendős versenyző mindkét versenyt megnyerte Azerbajdzsánban – igaz, a másodikat végül egy 10 másodperces időbüntetés miatt elveszítette.

„Nagyon nehéz volt. Szerdán veszítettem el őt, a bakui verseny előtt. Nagyon friss dolog volt, de az egyetlen, amit mondtam magamnak, hogy neki az volt a minden, amikor engem láthatott versenyezni, és nem akarná, hogy összetörjek, és rossz versenyem legyen.”

„Az egyetlen, amit szeretett volna, hogy megnyerjem neki a versenyt. És ez szép emlékként marad meg bennem, nagyon örülök, hogy így tudtam tisztelegni előtte.”

„Minden egyes versenyhétvégén gondolok Jules-re és édesapámra, és nincs ez másképp Monacóban sem. Az egyetlen, ami miatt egy kicsit érzelmesebb ez a hétvége számomra, hogy apukám egyetlen álma az volt, hogy lásson az F1-ben versenyezni Monacóban. Biztos vagyok abban, hogy büszkén néz most le rám, mint ahogy Jules is.”

„Emlékszem, amikor fiatalabbak voltunk, beszélgettünk apukáinkkal, és mindegyikünk álma az volt, hogy itt versenyezzünk egymás ellen. Ez nem történt meg, de a lehető legjobb eredményt próbálom elérni, hogy úgy tisztelegjek előttük, ahogy megérdemlik.”