Az autósportok biztonsága ma már olyannyira fejlett, hogy szerencsére legtöbbször a legijesztőbb balesetek után is sértetlenül szállnak ki a pilóták az autókból. Ez a megszokott és már-már elvárt forgatókönyv, Anthoine Hubert, F2-es versenyző belgiumi futamon történt halála azonban ráébresztette a motorsport közösségét, hogy a biztonság egyáltalán nem annyira kézenfekvő… 

Egy olyan csapat dolgozik az FIA-nál, amely arra specializálódott, hogy kutatások és adatok alapján folyamatosan fejlesszék a motorsport biztonságát. Hiszen ez az a terület, amelyen soha nem lehet azt mondani, hogy elérték a maximumot: soha nem mondhatjuk, hogy 100 százalékos.

[su_quote]Ha baj történik, akkor az minden esetben olyan új területekre világít rá, amivel még foglalkozni kell, amire a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetni.[/su_quote]

Éppen ezért, ha baj történik, akkor az minden esetben olyan új területekre világít rá, amivel még foglalkozni kell, amire a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Jules Bianchi 2014-es, tragikus kimenetelű balesete óta nem történt haláleset a versenypályán Forma-1-es hétvégén – egészen a Belga Nagydíjig. A Formula-2-es mezőny első versenyén ugyanis Anthoine Hubert összeütközött Giuliano Alesivel, a gumifalnak ütközött, majd autója visszacsúszott a pályára – ekkor érkezett Juan Manuel Correa, aki nagy sebességgel, oldalról eltalálta a fiatal pilóta versenygépét. A 22 esztendős Hubert másfél óra múlva belehalt sérüléseibe. 

Az eset sokkolta a motorsport közösségét, és a fiatal versenyzőket is rádöbbentette arra, hogy hivatásuk egyáltalán nem veszélytelen, és minden egyes alkalommal életüket kockáztatják, amikor versenyautóba ülnek. A spái tragédiát követően teljesen más perspektívát kapott a sport, és mindenkit – köztük az FIA-t is – rádöbbentett arra, hogy vannak még nagyon-nagyon érzékeny területek. 

Az FIA biztonsági igazgatójával, Adam Bakerrel a Belga Nagydíjat megelőzően beszélgettünk a Forma-1 és az autósportok biztonságának kapcsán – akkor, amikor még mindenki azt hitte, hogy tragédia aligha történhet ma már a versenypályán. A beszélgetés fókuszában Felipe Massa hungaroringi balesete állt, amely pontosan 10 éve történt. A brazil pilóta fejét a 2009-es Magyar Nagydíj időmérő edzésén találta fejbe egy rugó – a súlyos balesetet követően a fej védelme került a biztonsági intézkedések fókuszába. Mára egy ugyanilyen baleset nem járna súlyos következményekkel. 

Az interjú során Adam Baker rávilágított, hogy mely terület az, amely még biztosan fejlesztésre szorul – sajnos Spában ez a kijelentés beigazolódott: az FIA-nak a Hubert balesetéhez hasonló becsapódásokkal sokkal hamarabb kell foglalkozniuk, mint azt tervezték. 

Adam, Ön tavaly óta dolgozik az FIA biztonsági igazgatójaként. Melyek a legfőbb kihívások ebben a szerepkörben, és mennyire nehéz feladatokkal kell szembenéznie? 

Adam Baker: Elkötelezettek vagyunk abban, hogy megelőzzük a haláleseteket és a súlyos sérülések minden formáját a motorsportban világszerte, a versenyzés minden szintjén. Ennek az egésznek a komplexitása a különböző együttműködő országokból és a versenysportok különböző formáiból fakad – a Forma-1-től egészen az alsóbb kategóriákig.

Hogyan emlékszik vissza Felipe Massa 2009-es balesetére? 

A.B.: Jól emlékszem rá. A Forma-1-ben dolgoztam már, amikor történt. Azt hiszem, ez a baleset mindenkinek megragadt az emlékeiben, mert nehéz volt megérteni, hogy mi történt pontosan. Azon a helyen nem szokták elhagyni a pályát, és senki nem értette, hogy miért tart olyan sokáig kiemelni Felipét az autóból egy olyan, gumifallal történt ütközés után, ami nem is tűnt nagyon komolynak. A belső kamerákból aztán lehetett látni, hogy a rugó repül, és eltalálta Felipét. Hirtelen a csapatok elkezdték átnézni az autóikat, hogy honnan hiányzott valami alkatrész, ami megmagyarázhatta azt, hogy hogyan került a rugó a pályára. 

[su_quote]Massa balesete megváltoztatta az éritettek gondolkodását a biztonságról.[/su_quote]

Milyen hatással volt Massa balesete a Forma-1 biztonságára? 

A.B.: Úgy gondolom, rávilágított arra, hogy olyan dolgok is hordoznak magukban rizikót, melyekről azt gondolnánk, hogy nagyon valószínűtlen, hogy megtörténnek. Ez az eset megváltoztatta az érintettek gondolkodását a kockázat felméréséről és a kockázatok minimalizálásával kapcsolatos döntéshozatalról. 

Milyen folyamat szerint dolgoznak, ha történik egy baleset? Mi történt Massa incidensét követően? 

A.B.: A balesetek kivizsgálása nagyon fontos része a munkánknak. A végzetes és súlyos versenybalesetek 99 százaléka az FIA-bajnokságok szintjén történik. Az FIA Biztonsági Osztálya szoros együttműködésben dolgozik a nemzeti sportklubokkal, hogy megvizsgálja a baleseteket, így határozzuk meg azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a történtekhez. Valamint célunk, hogy egy sor olyan technikai és operatív megoldást alakítsunk ki, amelyek megakadályozzák a hasonló balesetek lehetőségét, vagy csökkentik a sérülések súlyosságát. Kritikus pont számunkra az, hogy meghatározzuk, mit lehet tanulni akkor, ha világszerte alkalmazzuk ezeket a kisebb motorsport-kategóriákban is. A Felipe balesetéhez hasonló incidensek szokatlanok, de a történtek után az információ és az adatok különböző forrásokból rendelkezésre álltak, ezért a fókusz hamar a potenciális fejlesztési megoldások felé terelődhetett. 

[su_quote]A balesetek szükséges tényezői a biztonság növelésének? [/su_quote]

Nyilvánvalóan a balesetek hozzájárulnak a biztonság fejlesztéséhez. De mondhatjuk, hogy „szükségesek” is hozzá? 

A.B.: Habár igaz, hogy a balesetek kulcsszerepet játszanak a munkánkban, más forrásokból is ötleteket nyerünk, ami hozzájárul a biztonsági törekvéseinkhez. 

Massa balesete nélkül más lenne most a Forma-1? 

A.B.: Az FIA sisak-sztenderdje intenzív fejlesztési fázisokon ment keresztül, szóval egy következő lépés létfontosságú volt. De azt, hogy az idegen tárgyak okozta erőhatások hasonló hangsúlyt kaptak-e volna, nehéz megmondani. 

[su_quote]Ha a Massa balesetéhez hasonló körülmények között ilyen erő érné ma egy pilóta fejét, akkor lehet, hogy agyrázkódást igen, de semmilyen komoly sérülést nem szenvedne. [/su_quote]

Idén, 10 évvel Massa balesetét követően bevezették az ultraprotective sisakot a Forma-1-ben. Ez a sisak védelmet nyújtana egy ugyanolyan balesetben, mint amilyen Felipéé volt 2009-ben?  

A.B.: A Felipe balesetekor történt becsapódást referenciaként használtuk az FIA új sisaksztenderdjének kialakításakor. A projekt tesztjeinek, valamint az új emelt ballisztikus védelem fejlesztésének köszönhetően elmondhatjuk, hogy hasonló körülmények között, ha ilyen erő éri a pilóta fejét, akkor lehet, hogy agyrázkódást igen, de semmilyen komoly sérülést nem okozna.  

Segítette Massa az Önök munkáját a fejvédelemmel kapcsolatos projekt során? 

A.B.: Igen, az FIA sokat köszönhet annak, hogy Felipe több témában is hozzájárult a munkánkhoz, például a biztonság területén is. Ő nagyon nyitott és szenvedélyes azzal kapcsolatban, hogy hozzájáruljon a sporthoz. 

Nyújtana egy kis betekintést abba, hogy jelenleg milyen biztonsági projekteken dolgozik az FIA?

A.B.: A motorsport minden kategóriájában dolgozunk projekteken, ami a zárt utcai és offroad pályákat is érinti, a gokarttól a Formula-1-ig, a WRC-n át az országokat átívelő versenyekig. Az új fejlesztésű, újgenerációs autók esetén mindig megragadjuk a lehetőséget, hogy részletesen átnézzük a biztonsági teljesítményét is a meglévő versenygépeknek. Ezzel az a célunk, hogy nagy előrelépéseket tegyünk abban, hogy a baleseteket túlélhessék. Erre egy jó példa a legújabb generációs Formula-3-as autó, amit 2019-ben mutattunk be, és számos fontos biztonsági fejlesztés van rajta, például a Halo (fejvédő rendszer, „glória”) is. Jelen pillanatban a 2021-es Formula-1-es autókra koncentrálunk, de a WEC-ben és a Rali Világbajnokságban is jelentős változtatásokat értékelünk ki, valamint az újgenerációs együléses autók esetében is. 

Az elmúlt években volt néhány fantasztikus újítás a versenybiztonságban, például az új üléskialakítás és a versenyhálók bevezetése. Azon dolgozunk, hogy ezeken finomítsunk a szélesebb elterjesztés érdekében, hogy a versenykategóriák piramisának minden szintjére eljuthassanak. 

Milyen új eszközöket terveznek bevezetni a közeljövőben? 

A.B.: Szeretném kiemelni, hogy számos olyan projektünk van, amely arra irányul, hogy több elektronikus és aktív rendszert integráljunk a motorsport biztonságába. A meglévő eszközök mellé, mint például a baleseti adatgyűjtő rendszer, bevezettünk egy továbbfejlesztett, nagysebességű kamerát is, valamint a biometrikus kesztyűt. Vannak futó projektjeink, hogy ezeket továbbfejlesszük, valamint, hogy más elektronikai eszközöket alkalmazzunk. Ilyen például az autó-autó és bokszutca közötti kommunikáció, kombinálva a pozicionáló rendszerrel. Ennek célja, hogy a pályabírók és a versenyirányítás munkáját fejlesszük.  

Mire kell odafigyelni a biztonságon dolgozó különböző területek együttműködése során? 

A.B.: Az autó fejlesztésével és a passzív biztonsági eszközök bevezetésével egyre fontosabb, hogy megértsük azon erők határait és korlátait, amelyek az emberi testet érhetik. Így különböző kutatási projektekben veszünk részt ezek a területen, a biomechanikát és az emberi test modellezését is beleértve. 

[su_quote]Ma a két autó közötti becsapódást, különösen a T-ütközéses forgatókönyvet tekintjük az egyik olyan területnek, amely a legnehezebb kihívást jelenti számunkra. [/su_quote]

A Halo bevezetése előtt a fejvédelem volt az, amelyet a biztonság leggyengébb pontjának neveztek – legalábbis ami az együléses versenyzést illeti. Ez változott? 

A.B.: Természetesen, ha egy területet fejlesztünk és növeljük a túlélés esélyét a különböző erőhatások eseében, akkor más terület válik a leggyengébb ponttá. Az együléses autóknál a két autó közötti becsapódást, különösen a T-ütközéses forgatókönyvet tekintjük az egyik olyan területnek, amely a legnehezebb kihívást jelenti számunkra. 

Éppen ez az az ütközési típus, amely a spái Formula-2-es tragédiát is okozta. Az FIA a belga hatóságokkal együtt vizsgálni kezdte a történteket, hogy kiderítsék, milyen körülmények vezettek Hubert halálához, illetve hogy megtalálják a megfelelő intézkedéseket, fejlesztéseket annak érdekében, hogy a hasonló szörnyű esetek elkerülhetőek legyenek. 

A cikk először az Új Szó című lapban jelent meg. Szerző: Berta Kitti