A 2021-re tervezett radikális szabályváltozások elhalasztásáról már márciusban megállapodtak, a Motorsport Világtanács (WMSC) pedig most mindemellett számos szabálymódosítást ratifikált.

Ezek közé tartozik az a szisztéma, melynek keretében az eredménytelenebb csapatok fejlesztési előnyökhöz juthatnak.

A korábbi években az aerodinamikai fejlesztések lényegében korlátlanul folyhattak, mindez azt jelentette, hogy egyes csapatok napi 24 órában használhatták szélcsatornáikat a hét minden napján, sőt, egyes istállók párhuzamosan több létesítményben is dolgoztak.

Mindez pedig tizedmásodpercekben mérhető előnyt jelentett számukra – ugyanakkor viszont elképesztően drága megoldás volt.

Az elmúlt időszakban viszont már voltak megszorítások: egészen mostanáig hetente 65 szélcsatornás tesztet bonyolíthattak le az alakulatok, jövőre viszont számos olyan intézkedést vezetnek be az F1-ben, mellyel rengeteg pénzt spórolhatnak a csapatok.

Ennek megfelelően – a költségvetési plafon bevezetése mellett – a szélcsatornás tesztek számát is mintegy 30 százalékkal csökkentik, heti mindössze 40 alkalom áll az istállók rendelkezésére. Emellett pedig a sportág történetében először a szélcsatornában, illetve a CFD-technológiával zajló fejlesztésekre szánt időt a csapatok pályán nyújtott teljesítménye határozza meg.

Hogyan működik pontosan?

A szisztéma alapjául mindig az előző bajnokság végeredménye szolgál majd, majd június 30-án az aktuális erőviszonyok tekintetében „újraosztják a lapokat”.

Mindez azt jelenti, hogy amennyiben 2021-re a konstruktőri pontversenyben nem változik a csapatok pozíciója a mostanihoz képest, akkor a Mercedes a fent említett limit 90 százalékát töltheti fejlesztéssel (tehát 35 alkalmat hetente). Ha pedig a csapat esetleg hátrébb csúszik a pontversenyben, úgy nő a szélcsatornában, illetve CFD-fejlesztésekkel eltölthető idő mennyisége.

Ha a mezőny másik végét nézzük, és a konstruktőri pontversenyben utolsóként végző Williamst vesszük alapul, akkor azt láthatjuk, hogy a csapat 112,5%-át töltheti fejlesztéssel a fent meghatározott kvótának, tehát heti 45 alkalmat.

2022-től aztán az utolsó két pozíció kivételével az összes többi csapat kvótája csökken, ahogy az a lenti táblázatban is látható. 

Mi a cél?

A szisztéma bevezetésével a cél az, hogy jelentősen csökkentsék a költségeket, emellett pedig kiegyenlítsék az erőviszonyokat.

„Hogy egy idényen belül kiegyenlíti-e az erőviszonyokat? Feltehetően nem” – mondta Jason Somerville, a Forma-1 vezető aerodinamikusa. „Ha viszont néhány szezont veszünk alapul, akkor valószínűtlen, hogy nem látjuk majd, hogy közelítenek egymáshoz a csapatok.

Milyen hatása lesz az új szabálynak a nagycsapatokra?

Az olyan csapatok, mint a Mercedes, a Ferrari, vagy a Red Bull, kénytelenek lesznek még hatékonyabban felhasználni a fejlesztésekkel eltöltött időt.

„Mindenkinek 65 alkalma van egy héten, és szerintem mindenki fel is használja ezt” – magyarázta Somerville. „Hiszen így tudnak előrelépni autóikkal egy idény során.”

„Ha egy olyan csapat, mint a Mercedes vagy a Ferrari, kevesebb időt használhat fel, nem kétséges, hogy az fájdalmasan érinti őket. Ha a mérleg a kisebb csapatok felé billen, akkor azok fejlődni tudnak majd, miközben a nagyobb csapatok vélhetően nem.”

„Ugyanakkor viszont el kell mondani azt is, hogy a szélcsatornás tesztek nem minden csapat számára jelentik ugyanazt. Egy Mercedes-szélcsatorna feltételezhetően jóval hatékonyabb, hiszen nagyon jó alapokkal rendelkeznek, nagyon erős aerodinamikai csoportot építettek fel az évek során, így a folyamatuk rendkívül hatékony.”

Mi a helyzet a kisebb csapatokkal?

A mezőny hátsóbb részében küzdő csapatok sokkal agresszívebbek tudnak lenni autóik fejlesztésében a több időnek köszönhetően. Lehetőségük lesz arra, hogy még jobban feltérképezzenek bizonyos aerodinamikai megoldásokat, amik, ha eredményesek, hozzásegíthetik a csapatot ahhoz, hogy előrelépjenek.

Alapvetően viszont elmondható: azzal, hogy több idejük lesz, még nem feltétlenül lesznek gyorsabbak. A lényeg, hogy hatékonyan használják ki a lehetőségeiket…