Mindent megtesz a Mercedes Forma-1-es csapata annak érdekében, hogy kijavítsa hibás szoftverét, mely a múlt hétvégi Ausztrál Nagydíjon tévútra vezette a csapatot, ezáltal pedig Lewis Hamilton elbukta a győzelmet a szezonnyitón.

Az ausztrál versenyző a pole pozícióból vágott neki a melbourne-i versenynek, amit kontroll alatt is tartott egészen addig, míg Romain Grosjean kiesése miatt érvénybe nem léptették a virtuális biztonsági autós protokollt.

A kerékcseréjét későbbre időzítő Sebastian Vettel ugyanis ezen időszak alatt Lewis Hamilton elé tudott visszajönni a bokszutcából, a tökéletes taktika sikeréhez pedig nagyban hozzájárult az is, hogy a Mercedes egy számítógépes baki miatt elszámolta magát.

Eláruljuk, miért nem Hamilton nyert Ausztráliában! – F1VILÁG

Kétségtelen, hogy a Mercedesnek állt a zászló a 2018-as Forma-1-es szezon első versenyén, Ausztráliában, a győzelmi pezsgőből azonban végül Sebastian Vettel kortyolt. Szerencse, vagy sem, a Ferrarinál mindent jól csináltak, miközben a Mercedesnél nem ment a matek. Elmagyarázzuk, miért nem Lewis Hamilton győzött Melbourne-ben! Az már a pénteki szabadedzéseken látszott, a Ferrari versenytempója elmarad a …

Hogy Vettel hogyan is került pontosan Lewis Hamilton elé, és nyerte végül meg az Ausztrál Nagydíjat, azt részletesen kielemeztük korábbi cikkünkben, most azonban Andrew Shovlin, a Mercedes vezető mérnöke árulta el, hogy pontosan mi is történt a kérdéses időszakban.

A szakember betekintést engedett abba, hogyan is zajlik egy VSC-periódus a versenyek során, illetve, hogy azzal miképp próbálnak megbirkózni, amikor a stratégiákkal kalkulálnak.

„A VSC alatt az összes pályán tartózkodó autónak jelentős mértékben le kell lassítania – mindezt azért, hogy megbizonyosodjanak arról, a pályabírók biztonságosan dolgozhatnak. Kapunk egyfajta utasítást az FIA-tól, akik lényegében megmondják nekünk, milyen gyorsan haladhatunk a pályán” – magyarázta Shovlin.

„A versenyzők pedig próbálnak ezen deltaidőn belül maradni néhány tizeddel. Tudjuk, hogy az autók 60 km/h-val haladnak a bokszutcában. Azok az autók, amelyek a bokszba hajtanak, szintén követik ezt a deltaidőt, egészen addig, amíg el nem érnek a biztonsági autós vonalig. Ezt követően van egy szakasz, ahol szabadon gyorsíthatnak a bokszutcáig.”

„Amikor a versenyző a pályán van és követi a deltaidőt, nem kell mást tennie, mint tartania magát ahhoz, amíg el nem ér a biztonsági autós vonalhoz. Amint áthalad ezen a biztonsági autós vonalon, ahogy jön ki a bokszba, gyorsabban tud haladni a bokszutcáig, és aztán persze le kell lassítani arra a bizonyos 60 km/h-ra. Keményen kell fékezni, hogy a lehető legkevesebb időt veszítse.”

„A hétvégék során rengeteg adatot gyűjtünk, és ez nem mindig bombabiztos tudomány, mert nem tudjuk pontosan, egy adott autó milyen gyorsan is teljesíti a bokszbejáratot, és nem tudjuk, milyen szorosan követik a deltaidőt.”

[su_service title=”Kijavítja hibás szoftverét a Mercedes” icon=”icon: bar-chart-o” size=”20″][/su_service]

Shovlin elárulta, mint kiderült, hibás az általuk használt rendszer, ami emiatt rossz értéket mutatott nekik a vasárnapi verseny során.

„Megállapítottuk, hogy egy problémánk a szoftverrel, ami azt mondta nekünk, hogy Lewis biztonságban van, Vettel pedig mögénk jön majd vissza”

– mondta a szakember.

„Aztán nyilván láttuk, mi történt: Vettel elénk jött ki a kerékcseréje után. A probléma nem pontosan a versenystratégiát kidolgozó szoftverünkkel volt, hanem egy offline eszközzel, amit ezekkel a deltaidőkkel hozunk létre. Találtunk egy „bugot” ebben az eszközben, ami miatt rossz értéket mutatott nekünk.”

„A szám, amivel mi kalkuláltunk, 15 másodperc körül volt, ám a valóságban ez az érték valamivel kevesebb, 13 másodperc volt. Ez volt az, ami megállapította a mi deltaidőnket, és ekkor gondoltuk azt, hogy biztonságban vagyunk, hogy előnyünk van. És nyilván mindenki látta az eredményt: a második helyre kerültünk, és Melbourne-ben nagyon nehéz előzni, és nekünk sem sikerült.”

A szakember kifejtette, mindent megtesznek azért, hogy a felmerült problémák többé ne ismétlődjenek meg. Alaposan kielemzik a történteket, és meghozzák a szükséges intézkedéseket, melyekkel jobb munkát végezhetnek a jövőben.

„Ugyanúgy birkózunk meg egy szoftveres problémával, mintha egy megbízhatósági problémánk lenne az autóval. Meg kell értenünk mindent, ami rossz irányba ment el, be kell gyűjtenünk mindent adatot, és általában nem csupán egy dologról van szó. Itt vannak ezek az összetevők, amikkel kalkulálunk, ugyanakkor megvizsgáljuk azt is, hogyan dolgozhatnánk jobban a jövőben, hogy nagyobb előnyre tegyünk szert, mert szeretnénk, ha védekezni tudnánk akkor, ha esetleg Vettel egy fantasztikus bokszba vezető kört teljesít, és hihetetlenül gyors kerékcserét teljesít.”

„Szóval megvizsgálunk mindent, ami balul sült el, kitaláljuk, hogyan oldjuk meg, és aztán beiktatjuk ezt a folyamatba, hogy megbizonyosodjunk arról, nem ismétlődnek meg ezek az események.”