Igenis beszédesek az F1-es teszteken futott köridők!

2020 Barcelona Pre-Season Test 1, Day 3 - Sebastian Kawka Valtteri Bottas Mercedes
Fotó: Mercedes
„A téli teszteken futott köridők semmit sem jelentenek” – halljuk gyakran, ezt a feltevést pedig manapság hajlamosak vagyunk tényként kezelni. De vajon tényleg így van? Most megmutatjuk, a csapatok hogyan is próbálnak okosak lenni a felkészülési időszakban arra vonatkozóan, hogy hogyan is állnak riválisaikhoz képest!

A királykategória csapatai múlt héten első tesztnapjaikat töltötték Barcelonában, és miközben a fő hangsúly még nem a teljesítményre, sokkal inkább a megbízhatóságra helyeződött, a mai Forma-1-es istállók az évek során kifejlesztett technikáikkal meglepő pontossággal ki tudják elemezni, pontosan mi is áll egy adott rivális köridejei mögött.

Az természetesen igaz, hogy ilyenkor számos ismeretlen tényezőt kell figyelembe venni, hiszen azt egy csapat sem tudhatja, az ellenfél autói pontosan mennyi üzemanyaggal vannak a pályán, milyen motormódokat használnak, mit tudnak kihozni a gumikból, illetve, hogy a versenyzők valójában mennyire is nyomják padlóig azt a bizonyos gázpedált. Ennek ellenére a téli teszteken megfutott köridők egyáltalán nem jelentéktelenek – ha elég ideig nézzük őket gondosan elemezgetve, akkor bizony képesek felfedni titkaikat!

MIT TUDUNK, ÉS MIT NEM?

Egy csapat az elemzést leginkább azokkal a dolgokkal kezdi, amiket tud. A köridő nyilván ismert, mint ahogy a megtett körök száma is – és persze azt is tudni lehet, nagyságrendileg egy autó mennyi üzemanyagot éget el egy körön. A szimulációk alapján pedig azt is könnyedén ki lehet számítani, mennyit gyorsul egy versenyautó azzal, hogy körönként elfogyaszt bizonyos mennyiségű üzemanyagot. És persze azt is, hogy az adott gumiszett mennyit lassul minden egyes körben. Természetesen a gumikeverékek közti köridő-különbség is jól felbecsülhető, ráadásul a teszt előrehaladtával ezek az adatok egyre pontosabbá válnak. Mindezek ismeretében pedig már lehet kezdeni számolgatni!

Bár furcsának tűnhet, a csapatok szokásai meglehetősen ragadósak! Hajlamosak hasonlóan hozzáállni a tesztekhez minden egyes évben. A legtöbb istálló háromféle üzemanyag-mennyiséggel köröz: kevéssel, hogy lássa az autó teljesítményét, a munka nagy részében közepes mennyiséggel, illetve teli tankkal a versenyszimulációk miatt. Természetesen csapata válogatja, hogy ez pontosan mit is jelent mennyiségileg, de furcsa mód nem sokat változtatnak egyik évről a másikra. Egy istálló pedig a riválisok teljesítményének kielemzéséhez azt feltételezi, hogy az adott csapat ugyanúgy jár el, ahogy egy évvel korábban.

Fotó: Scuderia Ferrari

Ha pedig rendelkezésre állnak a köridők minden egyes csapathoz, és vannak feltételezések arra vonatkozóan, hogy a fent említett három üzemanyag-mennyiségi szint közül az adott autó éppen melyikkel volt a pályán, akkor a nyers végeredményt át lehet már konvertálni egyfajta erősorrendre. Az első becslések természetesen közel sem pontosak, és ez az erősorrend ilyenkor nagyban függ attól, hogy milyen minőségben sikerült előállni azokkal a bizonyos előfeltételezésekkel. Ha például úgy kalkuláltunk, hogy egy autó 50 kg üzemanyaggal volt a pályán, miközben a valóságban 100 kg benzin volt a tankban, akkor jelentősen alábecsüljük a tempóját.

EGYRE INKÁBB TISZTUL A KÉP

Viszont ahogy telnek a tesztnapok, és az autók futják köreiket a pályán, a becslések úgy lesznek egyre finomabbak – méghozzá úgy, hogy folyamatosan finomítják annak az üzemanyagmennyiségnek az alsó küszöbét, amennyinek lennie kell az adott autóban. Ezt pedig a körök számolásával tudják elérni. Ha például egy autó 10 kört tesz meg, és tegyük fel, hogy egy körben 1,7 kg üzemanyag fogy, akkor legalább 17 kg üzemanyagnak kell lennie az autóban. A valóságban persze a csapatok nem szeretik ennyire kimérni az üzemanyagot, így jó eséllyel ilyenkor legalább 27 kg benzin van a tankban.

Amennyiben elővesszük korábbi feltételezésünket, miszerint az általános tesztekhez a csapat általában 50 kg üzemanyagot használ, akkor számolhatunk úgy, hogy 27 és 50 kg között helyezkedik el ez a bizonyos mennyiség. És ahogy az autók futják köreiket, és egyre inkább telnek a tesztnapok, úgy válik egyre pontosabbá ez a képlet.

Ha azt látjuk, hogy egy autó tempója jelentősen nő vagy csökken, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy másmilyen üzemanyagterheléssel gurult pályára, mint korábban. Ha például jelentős mértékben gyorsul, gyaníthatjuk, hogy a teljesítményre fókuszáltak egy kicsit.

AZOK A BIZONYOS VERSENYSZIMULÁCIÓK

Valódi betekintést pedig akkor kapunk, ha egy istálló versenyszimuláció teljesítésébe kezd. Egy teljes versenytáv teljesítése ugyanis valódi kerékcserékkel megspékelve arra enged következtetni, hogy a tank nagyjából tele volt. Ez pedig drámai mértékben csökkenti a hibák lehetőségét a becslésekben, a köridőket pedig közvetlenül lehet összehasonlítani.

Fotó: Red Bull Racing

A feltételezett üzemanyagszintek folyamatos rögzítése mellett a stratégák figyelemmel kísérik a sebességeket és a gyorsulási adatokat is a GPS-rendszer segítségével – ez leginkább a különféle motormódok nyomon követéséhez nyújt segítséget. Ahogy a csapatok váltogatnak az egyes motormódok között, szépen lassan felfedik titkaikat arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi közül válogathatnak, és azokat mikor használják. Ez lehetővé teszi, hogy tovább finomítsanak a köridőkre vonatkozó becsléseken.

Az első tesztnap végére már egy meglehetősen homályos minta is kirajzolódik, az első teszthét végére viszont egyre élesebbé válik.

A KÖVETKEZTETÉSEK

És hogy mit lehet ilyenkor elmondani az első három tesztnap eredményeiről? Itt válik nehézzé a dolog, hiszen ezek a becslések alsó határértékű becslések. Azt nagy magabiztossággal meg lehet mondani, hogy ’versenytársunk legalább olyan gyors, mint XY’, azt viszont már nem, hogy mennyivel tudott volna gyorsabb lenni. 

Azzal egyik csapat sem szeretne dicsekedni, hogy gyorsabbak, mint egy másik istálló, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy mi az, ami rejtve maradt, és hogy mi következik. Elképzelhető például az, hogy miközben a Mercedes gyorsnak tűnt a teszteken, a következő három tesztnapra a Ferrari és a Red Bull egy jelentős fejlesztési csomaggal érkezik.

HOGY ÁLLNAK MOST AZ ERŐVISZONYOK?

A Mercedesnél azt gyanítják, a Ferrari az első teszthéten jóval letekertebb motorral körözött, mint partnercsapatai, a Haas és az Alfa Romeo. Ez pedig természetesen arra enged következtetni, hogy a maranellóiak bőven gyorsulni fognak még ezen a héten – hiszen szerdától péntekig ismét a barcelonai pálya aszfaltját szaggatják majd a 2020-as betontorpedók.

Fotó: Racing Point

A Mercedes az első teszthéten arra jutott, hogy szoros a küzdelem az élmezőny csapatai között, és a középmezőny is közelebb került a három topcsapathoz, ráadásul van is egyfajta átrendeződés a középcsapatok versenyében.

Mi mindenesetre összegyűjtöttünk néhány beszédes adatot az első teszthétről, melyet lehet egy kicsit elemezgetni a következő három tesztnap előtt!

Az első teszthéten megtett körök száma csapatonként:

Az első teszthéten megtett körök száma motorgyártónként:

A végsebességek alakulása az első teszthéten:

A teszthét három napjának összesített eredményei:

Forrás: Pirelli

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzájárulok, hogy az F1VILAG.HU hírlevel(ek)et küldjön számomra, és közvetlen üzletszerzési céllal megkeressen az általam megadott elérhetőségeimen saját vagy üzleti partnerei ajánlatával:*
Hozzájárulok (Az adatkezelés részletei »)

Görgess tovább az újdonságokért!

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek

HIRDETÉS
HIRDETÉS

További hírek

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Exkluzív F1-es videók!

Imádod a Forma-1-et? Megnézel mindent, ami kedvenc sportágadról szól? Akkor ne maradj le YouTube-csatornánk újdonságairól sem!